A Jövő Mérnöke, 1962 (9. évfolyam, 1-43. szám)
1962-07-30 / 27. szám
KÁNIKULÁBAN Üresek a folyosók és tantermek, teltház a Gellért Tanszék alsóbb régióiban, pontosabban az uszodában. Ide látogatunk el tehát. Az időszavakba nem foglalhatóan szép a tömeg jelzőtlenül hatalmas. Még annyi hely akad, hogy átöltözködünk és utána gyerünk valami frissítőt fogyasztani, ki a terraszra. Körülöttünk napimádók százai. Csönd és lárma, mozdulatlanság és tolongás. Egy beszélgetésre leszünk figyelmesek. Egy „hirtelen szőke” hajú hölgy beszél a mellette levő asztalhoz, egy őszülő idegenhez. — Maga tényleg amerikai? és mégis ilyen jól beszélt magyarul? Meglepő. — Szeleim magyarom voltak és most hazalátogattam az önök csodálatos hazájába, — szavában valamiféle keserűséggel adja a választ, de állandóan mosolyog. Ez a Pest, na meg a Balaton ... Üdülni csak itt lehet igazán. Két fiatalember telepszik a szőke lány asztalához. Tréfásan tanakodnak: — mit rendeljünk? Végül úgy döntenek: borsalmaszörpöt, mert az fanyar és összehúzza a gyomrot. Amikor távozni akarnak, az amerikai int. — Már fizetve kérem. És utána mentegetőzések sora. Majd a két fiatalember hirtelen könyvet vesz elő (ha jól láttam a „Mai német elbeszélők” kiadását) egy pár kellemes szót írnak bele és átadják az idegennek. Majd nevetés, exkuzálás és végül széles mosolyú kézfogás, így az amerikai: — Bocsássanak meg, de elfelejtkeztem a magyar udvariasságról. Napfényorgia — egyedül A tükör előtt Szép leszek-e? Zuhany alatt A Közlekedési Üzemmérnöki Kar Gépjármű Tanszékének hirdetőtábláján nem mindennapi dolgot olvashatnak a hallgatók. A Tanszék pályázatot hirdetett Go-Kart építésére, és a pályamunkák közül a legjobb kettőt a tervező a Tanszék laboratóriumaiban készítheti el. Szerszámot, anyagot, alkatrészt a Tanszék biztosít. A pályázattal kapcsolatosan megkértük a Gépjármű Tanszéken Nádas Antal tanársegédet — aki egyébként a Magyar Autóklub Go-Kart-bizottságának titkára —, mondjon néhány szót általánosságban a Go-Kart sportról és a pályázat megszületésének körülményeiről. Az utóbbi egy évben rohamos gyorsasággal hódított magának híveket a technikai, szorosabban véve motoros sportoknak új ága, a Go-Kart versenyzés. A különös elnevezés angol eredetű, és szószerinti fordításban „menő tali- VO-KERTPELYEZET gát” jelent. A Go-Kart nem motorkerékpár, nem autó, hanem a kettőnek furcsa „házassága”: négykerekű, maximálisan 200 cm3- es motorral szerelt kis jármű, amelynek azonban sem rugózása, sem differenciálműve nincs. Kormánykereke olyan, mint az autóé, de a kormányszerkezet áttétel nélküli, ennyiben tehát a motorkerékpáréhoz hasonló. Váltóművet csak a 125 cm?-es, úgynevezett Grand Prix kategóriában szabad beépíteni. Mindent öszszetéve, a Go-Kartot nyugodtan nevezhetjük a gépjármű esszenciájának, olyan szerkezetnek, amelyen a gépjármű majdnem minden szerkezeti része alapötletében jelentkezik. Aki saját maga megtervez és elkészít egy Go-Kartot, komoly járműtechnikai ismeretekre tesz szert. Még ma sem teljesen megoldott probléma az egyetemi oktatásban az elmélet és gyakorlat egymást kiegészítő, összekapcsolódó oktatásának kérdése. Úgy hiszem, hogy ez a pályázat is egy építőkocka ennek a problémának a megoldásához. A hallgatónak el kell készíteni a váz szilárdsági számítását, a jármű menettulajdonságaira vonatkozó számítást, s mindezek helyességéről — saját keze munkája nyomán — a gyakorlatban is meggyőződhet! — A kivitelezésre kerülő két Go- Karthoz nagyteljesítményű Danuvia cross-motort igyekszünk szerezni. Reméljük, hogy a „díjnyertes” tervezők, illetve építők jó eredményeket érnek majd el a Go- Kart versenyeken. VIZSGA UTÁN JÖVŐ MÉRNÖKE — A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Egyetem tanácsainak, MSZMP-, KISZ- és szakszervezeti bizottságainak lapja. — Felelős szerkesztő: Földesi József. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. — Felelős kiadó: Csollány Ferenc. Szerkesztőség: Budapest, XI., Műegyetem rakpart 3. Telefon: 458—346. — Terjesztik az egyetemek KISZ-és szakszervezeti bizottságai. Ezüst madarak kék tengerben úsznak Több mint egy hétig, nap mint nap ezüst madarak úszkáltak fenn, a kék tengerben. Ellenfelük csupán az idő és a rajz volt, amely ott feküdt a versenybírák asztalán. A lerajzolt figurákat kellett pontos sorrendben, szépen bemutatni a budaörsi repülőtér légterében, hogy eldöntsék, ki legyen a II. Motoros Műrepülő Világbajnokság győztese, s ki kapja a legjobban szerepelt csapatnak kiírt Nyeszterovkupát. Kilenc nemzet — Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, NDK, NSZK, Anglia, USA, Magyarország — 32 sportolója kilenc dugattyús géptípuson repült. A magyarok és a románok, a csehszlovákok kiváló, gyártmányú 160 lóerős Z-226 Trénerrel, a csehszlovákok ugyanilyennel és Z-226-os Akrobattal, a nyugatnémetek egy dán gyártmányú, egyéni konstrukciójú géppel, a lengyelek Z-326-os Tréner Masterrel repültek. Az angol Pocock egy Stampe (French konstrukciójú) géppel indult. A kinézésre ■- Bücher típusúnak tűnő könnyű kétfedelűt egy négyhengeres Gipsy-motor repíti. Bár 1930-ban épült a „masinal’, rendkívül megbíztható, nem csúszkál a levegőben, nagyszerűen használható műrepülésre. Furcsának tűnt, hogy pilótája, Pocock csupán a versenyre szállt fel gépével, különben a szerelő foglalatoskodott a repülő körül, s mindig feljegyezte Pocock levegőben töltött idejét. — Takarékoskodni kell! — közölte szűkszavúan az angol versenyző, amikor megkérdeztük, miért nem használta ki az edzési lehetőségeket. Aztán kiderült: valóban ez az ok. A gép ugyanis a Dél London-i Tigris Klub tulajdona, s aki repülni akar rajta, annak fizetni kell. Nem is keveset, óránként három és fél fontot. Igaz, hogy az angol pilótát a nagy kőolajipari vállalat, a Shell cég „támogatja“, de a takarékoskodást azért Shellák is megkövetelik. Az amerikaiak két géppel, egy Tailorcrafttal és egy Experimentallal versenyeztek. Az egyfedelű Tailorcrafttal repült a huszonegyedik helyen végzett Cole, aki „civilben” cirkuszigazgató. Egész családja a „szakmában" dolgozik, repülőcirkuszával járja Amerikát. A kétfedelű Experimental könnyű kis gép, 260 lóerős motorja könnyedén repítette Parsonst, aki bekerült a döntőbe, a legjobb tíz közé. A szovjet sportolók Jakovlevnek ,a híres repülőgép-tervezőnek új konstrukciójával, a JAK-18 P-vel álltak rajthoz. Ez a gép bizonyult a VB egyik legjobb repülőgéptípusának. Kétszázhatvan lóerős motorja megkönnyítette a pilótáknak a magassággal való gazdálkodást. A szovjet gépek egyetlen egyszer sem kerültek az engedélyezett alsó, 100 méteres határ alá. Automatikusan állítható légcsavarja biztosítja, hogy a motor állandóan egyenletes terheléssel dolgozzon. Abban, hogy a legjobb tíz közé négy szovjet pilóta került be az öt közül, abban a gépeknek is szerepük van. A vb-döntő mezőnyében a „mérnökök becsületét“ is megvédték. Tóth József, a magyar válogatott erőssége, stabil. A Műegyetemi Sportklubot és elnökségét az elmúlt év végén a sportszervek részéről, a Népsport nagy nyilvánossága előtt is jogos bírálat érte, hogy nem szervezték meg a Kilián testnevelési mozgalmat. Mi volt a helyzet lényegében addig? Az egyetemen azelőtt is sokan vettek részt évente rendszeresen a tömegsport rendezvényeken. A MAFC elnöksége több ülésen is foglalkozott a mozgalom jelentőségével, és határozatokat is hozott, de ennek ellenére jó szervező munka hiányában lényegében nem tudtak különösebb előrehaladást felmutatni. A különféle tömegsport megmozdulások alkalmi kispályás labdarúgó-bajnokságokban, kari röp- és kosárlabda mérkőzésekben merültek ki. A bírálat után, a megjavult nevelő- és szervezőmunka eredményeképpen a mai napig a mozgalomban ténylegesen közel 1500 fő jelentkezett, akik már megkezdték a követelmények teljesítését. A Kilián testnevelési mozgalomban a Budapesti Műszaki Egyetemen a legnagyobb munkát az egyes évfolyamok tanulóköreinek KISZ sportfelelősei, valamint a szakosztályi ifjúsági megbízottak végezték. A tömegsport fontossága ma már nem vitatott kérdés az egyetemen. Ennek ellenére — hogy a fontosságot és a célszerűséget mindenki elismerte —, jó ideig a gyakorlatban meg sem történt , említésre méltó esemény. Milyen szervezési hibákat követtek el? Először a szakosztályokra bízták a mozgalom megszervezését, hiszen a szakosztályok rendelkeznek a sportolás gyakorlati feltételeivel, pályákkal, edzőkkel, felszerelésekkel. Ez nem vált be. A szakosztályok vezetői, edzői legtöbbször annaknyugodt, stílusos repülésével nagy sikert aratott. A harminc éves Tóth József a MALÉV repülőtervező mérnöke. Ő tervezte a Sirály-típusú vitorlázó gépet is, amellyel legutóbb a lengyel nemzetközi vitorlázó repülőversenyen szép sikereket értek el a magyar versenyzők. A tehetséges mérnök, a motoros-műrepülő, tehát a sportban szerzett tapasztalatait jól hasznosítja munkájában is és viszont. A döntő hatalmas küzdelmet hozott, és a világbajnoki címet végül Tóth József szerezte meg. A kupát Magyarország csapata nyerte. P. K. ra elfoglaltak voltak — munkájukat teljesen lekötötte a versenysportolók foglalkoztatása és fekészítése —, hogy az egyetemi hallgatók tömegének sportoltatására nem tudtak megfelelő módszereket és lehetőségeket kialakítani. Egy másik szervezési megoldással is kísérleteztek a műszaki egyetemen. A tömegsport szervezését kizárólag a szakszervezeti bizottságokra és a KISZ szervezetekre bízták. E szervezetek meg is rendezték egy-egy alkalommal mérkőzéseiket és bajnokságaikat, de a küzdelmek befejezése után, befejeződött hosszú időre a sportolás. Ezután a MAFC elnökségének határozata kimondta: új módszereket kell kidolgozni a Kilián mozgalomban, úgy, hogy az ISZM sportkövetelményeinek teljesítését is biztosítani kell. Ugyanakkor várták a lehetőségeket a sportolásra, azok a hallgatók is, akik számára a testnevelési óra már nem kötelező. Az új sportolási forma kialakításánál arra törekedtek a sportvezetők, hogy a két régebbi módszer előnyeit próbálták meg egyesíteni. Ez sikerült is. A munkát a KISZ és a MAFC illetékes szakosztályainak közös irányítása alatt végzik a sportaktívák. A versenyalkalmakat, sportolási, edzési lehetőségeket a szakosztályok biztosítják, míg a szervezést és a toborzás gondját a KISZ vállalta magára. Nemrégiben zajlott le kilenc sorozágban az első Kilián megmozdulás. A már említett 1500 fős versenyek keretén belül súlyemelésben, atlétikában,, röplabdában, kosárlabdában, úszásban, labdarúgásban, kézilabdában, asztaliteniszben és természetjárásban küzdött egymással a nagy célért, a Kilián mozgalom sikeres teljesítéséért. Szabó Ferenc Kilián mozgalom a Műszói Egyetemen! ■& Tóth József versenyzőtársai repülését figyeli ■f ' > ' ^ * ! S 4 É Tréner a levegőben. A botkormánynál Fejes Péter, az egyik legjobb magyar műrepülő Nagy Z. Imre felvételei