A Jövő Mérnöke, 1962 (9. évfolyam, 1-43. szám)

1962-07-30 / 27. szám

KÁNIKULÁBAN Üresek a folyosók és tantermek, teltház a Gellért Tanszék alsóbb régióiban, pontosab­ban az uszodában. Ide látogatunk el tehát. Az idő­­szavakba nem foglalhatóan szép­ a tömeg­ jelzőtlenül hatalmas. Még annyi hely akad, hogy átöltözködünk és utána gyerünk valami frissítőt fogyasztani, ki a terraszra. Körülöttünk napimádók százai. Csönd és lárma, mozdulatlanság és tolongás. Egy be­szélgetésre leszünk figyelmesek. Egy „hirte­len­ szőke” hajú hölgy beszél a mellette levő asztalhoz, egy őszülő idegenhez. — Maga tényleg amerikai? és mégis ilyen jól beszélt magyarul? Meglepő. — Szeleim magyarom voltak és most haza­látogattam az önök csodálatos hazájába, — szavában valamiféle keserűséggel adja a vá­laszt, de állandóan mosolyog. Ez a Pest, na meg a Balaton ... Üdülni csak itt lehet igazán. Két fiatalember telepszik a szőke lány asz­talához. Tréfásan tanakodnak: — mit rendel­jünk? Végül úgy döntenek: borsalmaszörpöt, mert az fanyar és összehúzza a gyomrot. Amikor távozni akarnak, az amerikai int. — Már fizetve kérem. És utána mentegetőzések sora. Majd a két fiatalember hirtelen könyvet vesz elő (ha jól láttam a „Mai német elbeszélők” kiadását) egy pár kellemes szót írnak bele és átadják az idegennek. Majd nevetés, exkuzálás és végül széles mosolyú kézfogás, így az ame­rikai: — Bocsássanak meg, de elfelejtkeztem a magyar udvariasságról. Napfényorgia — egyedül A tükör előtt Szép leszek-e? Zuhany alatt A Közlekedési Üzemmérnöki Kar Gépjármű Tanszékének hirdetőtáb­láján nem mindennapi dolgot ol­vashatnak a hallgatók. A Tan­szék pályázatot hirdetett Go-Kart építésére, és a pályamunkák kö­zül a legjobb kettőt a tervező a Tanszék laboratóriumaiban készít­heti el. Szerszámot, anyagot, al­katrészt a Tanszék biztosít. A pályázattal kapcsolatosan megkértük a Gépjármű Tanszéken Nádas­ Antal tanársegédet — aki egyébként a Magyar Autóklub Go-Kart-bizottságának titkára —, mondjon néhány szót általános­ságban a Go-Kart sportról és a pá­lyázat megszületésének körülmé­nyeiről.­­ Az utóbbi egy évben rohamos gyorsasággal hódított magának hí­veket a technikai, szorosabban véve motoros sportoknak új ága, a Go-Kart versenyzés. A különös elnevezés angol eredetű, és szó­szerinti fordításban „menő tali- VO-KERT­PELYEZET gát” jelent. A Go-Kart nem mo­torkerékpár, nem autó, hanem a kettőnek furcsa „házassága”: négykerekű, maximálisan 200 cm3- es motorral szerelt kis jármű, amelynek azonban sem rugó­zása, sem differenciálműve nincs. Kormánykereke olyan, mint az autóé, de a kormányszerkezet át­tétel nélküli, ennyiben tehát a motorkerékpáréhoz hasonló. Vál­tóművet csak a 125 cm?-es, úgy­nevezett Grand Prix kategóriában szabad beépíteni. Mindent ösz­­szetéve, a Go-Kartot nyugodtan nevezhetjük a gépjármű esszen­ciájának, olyan szerkezetnek, amelyen a gépjármű majdnem minden szerkezeti része alapöt­letében jelentkezik.­­ Aki saját maga megtervez és elkészít egy Go-Kartot, komoly járműtechnikai ismeretekre tesz szert. Még ma sem teljesen meg­oldott probléma az egyetemi okta­tásban az elmélet és gyakorlat egymást kiegészítő, összekapcsoló­dó oktatásának kérdése. Úgy hi­szem, hogy ez a pályázat is egy építőkocka ennek a problémának a megoldásához. A hallgatónak el kell készíteni a váz szilárdsági szá­mítását, a jármű menettulajdon­ságaira vonatkozó számítást, s mindezek helyességéről — saját keze munkája nyomán — a gya­korlatban is meggyőződhet! — A kivitelezésre kerülő két Go- Karthoz nagyteljesítményű Da­­nuvia cross-motort igyekszünk sze­rezni. Reméljük, hogy a „díjnyer­tes” tervezők, illetve építők jó eredményeket érnek majd el a Go- Kart versenyeken. VIZSGA UTÁN JÖVŐ MÉRNÖKE — A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari és Közlekedési Egyetem tanácsai­nak, MSZMP-, KISZ- és szakszervezeti bizottságain­ak lapja. — Felelős szerkesztő: Földesi József. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. — Felelős kiadó: Csollány Ferenc. Szerkesztőség: Budapest, XI., Műegyetem rakpart 3. Telefon: 458—346. — Terjesztik az egyetemek KISZ-és szakszervezeti bizottságai. Ezüst madarak kék tengerben úsznak Több mint egy hétig, nap mint nap ezüst madarak úsz­káltak fenn, a kék tengerben. Ellenfelük csupán az idő és a rajz volt, amely ott feküdt a versenybírák asztalán. A lerajzolt figurákat kellett pon­tos sorrendben, szépen bemu­tatni a budaörsi repülőtér lég­terében, hogy eldöntsék, ki le­gyen a II. Motoros Műrepülő Világbajnokság győztese, s ki kapja a legjobban szerepelt csapatnak kiírt Nyeszterov­­kupát. Kilenc nemzet — Szovjet­unió, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, NDK, NSZK, Anglia, USA, Magyarország — 32 sportolója kilenc dugat­­­tyús­ géptípuson repült. A ma­gyarok és a románok, a cseh­szlovákok kiváló, gyártmányú 160 lóerős Z-226 Trénerrel, a csehszlovákok ugyanilyennel és Z-226-os Akrobattal, a nyu­gatnémetek egy dán gyártmá­nyú, egyéni konstrukciójú gép­pel, a lengyelek Z-326-os Tré­ner Masterrel repültek. Az an­gol Pocock egy Stampe (French konstrukciójú) géppel indult. A kinézésre ■- Bücher típusúnak tűnő könnyű két­fedelűt egy négyhengeres Gip­­sy-motor repíti. Bár 1930-ban épült a „masinal’,­ rendkívül megbíztható, nem csúszkál a levegőben, nagyszerűen hasz­nálható műrepülésre. Furcsá­nak tűnt, hogy pilótája, Po­cock csupán a versenyre szállt fel gépével, különben a szere­lő foglalatoskodott a repülő körül, s mindig feljegyezte Po­cock levegőben töltött idejét. — Takarékoskodni kell! — közölte szűkszavúan az angol versenyző, amikor megkérdez­tük, miért nem használta ki az edzési lehetőségeket. Az­tán kiderült: valóban ez az ok. A gép ugyanis a Dél Lon­­don-i Tigris Klub tulajdona, s aki repülni akar rajta, an­nak fizetni kell. Nem is keve­set, óránként három és fél fontot. Igaz, hogy az angol pi­lótát a nagy­ kőolajipari vál­lalat, a Shell cég „támogat­ja“, de a takarékoskodást azért Shellák is megkövetelik. Az amerikaiak két géppel, egy Tailorcrafttal és egy Ex­­perimentallal versenyeztek. Az egyfedelű Tailorcrafttal repült a huszonegyedik helyen vég­zett Cole, aki „civilben” cir­kuszigazgató. Egész családja a „szakmában" dolgozik, re­­pülőcirkuszával járja Ameri­kát. A kétfedelű Experimental könnyű kis gép, 260 lóerős mo­torja könnyedén repítette Par­­sonst, aki bekerült a döntőbe, a legjobb­ tíz közé. A szovjet sportolók Jakov­­levnek ,a híres repülőgép-ter­vezőnek új konstrukciójával, a JAK-18 P-vel álltak rajthoz. Ez a gép bizonyult a VB egyik legjobb repülőgéptípusának. Kétszázhatvan lóerős motorja megkönnyítette a pilótáknak a magassággal való gazdálko­dást. A szovjet gépek egyet­len egyszer sem kerültek az engedélyezett alsó, 100 méte­res határ alá. Automatikusan állítható légcsavarja biztosít­ja, hogy a motor állandóan egyenletes terheléssel dolgoz­zon. Abban, hogy a legjobb tíz közé négy szovjet pilóta került be az öt közül, abban a gépeknek is szerepük van. A vb-döntő mezőnyében a „mérnökök becsületét“ is meg­­védték. Tóth József, a magyar válogatott erőssége, stabil. A Műegyetemi Sportklubot és elnökségét az elmúlt év vé­gén a sportszervek részéről, a Népsport nagy nyilvánossága előtt is jogos bírálat érte, hogy nem szervezték meg a Kilián testnevelési mozgalmat. Mi volt a helyzet lényegében ad­dig? Az egyetemen azelőtt is so­kan vettek részt évente rend­szeresen a tömegsport rendez­vényeken. A MAFC elnöksége több ülésen is foglalkozott a mozgalom jelentőségével, és határozatokat is hozott, de en­nek ellenére jó szervező mun­ka hiányában lényegében nem tudtak különösebb előrehala­dást felmutatni. A különféle tömegsport megmozdulások al­kalmi kispályás labdarúgó-baj­nokságokban, kari röp- és kosárlabda mérkőzésekben me­rültek ki. A bírálat után, a megjavult nevelő- és szervezőmunka eredményeképpen a mai napig a mozgalomban ténylegesen közel 1500 fő jelentkezett, akik már megkezdték a követelmé­nyek teljesítését. A Kilián testnevelési mozgalomban a Budapesti Műszaki Egyetemen a legnagyobb munkát az egyes évfolyamok tanulóköreinek KISZ sportfelelősei, valamint a szakosztályi ifjúsági megbí­zottak végezték. A tömegsport fontossága ma már nem vitatott kérdés az egyetemen. Ennek ellenére — hogy a fontosságot és a célsze­rűséget mindenki elismerte —, jó ideig a gyakorlatban meg sem történt , említésre méltó esemény. Milyen szervezési hibákat követtek el? Először a szakosztályokra bízták a mozgalom megszervezését, hi­szen a szakosztályok rendel­keznek a sportolás gyakorlati feltételeivel, pályákkal, edzők­kel, felszerelésekkel. Ez nem vált be. A szakosztályok veze­tői, edzői legtöbbször anna­k­nyugodt, stílusos repülésével nagy sikert aratott. A harminc éves Tóth József a MALÉV repülőtervező mérnöke. Ő ter­vezte a Sirály-típusú vitorlá­zó gépet is, amellyel legutóbb a lengyel nemzetközi vitorlá­zó repülőversenyen szép sike­reket értek el a magyar ver­senyzők. A tehetséges mérnök, a motoros-műrepülő, tehát a sportban szerzett tapasztala­tait jól hasznosítja munkájá­ban is és viszont. A döntő hatalmas küzdel­met hozott, és a világbajnoki címet végül Tóth József sze­rezte meg. A kupát Magyaror­szág csapata nyerte. P. K. ra elfoglaltak voltak — mun­kájukat teljesen lekötötte a versenysportolók foglalkozta­tása és fekészítése —, hogy az egyetemi hallgatók tömegének s­portoltatására nem tudtak megfelelő módszereket és lehe­tőségeket kialakítani. Egy má­sik szervezési megoldással is kísérleteztek a műszaki egye­temen. A tömegsport szervezé­sét kizárólag a szakszervezeti bizottságokra és a KISZ szer­vezetekre bízták. E szerveze­tek meg is rendezték egy-egy alkalommal mérkőzéseiket és bajnokságaikat, de a küzdel­mek befejezése után, befejező­dött hosszú időre a sportolás. Ezután a MAFC elnökségé­nek határozata kimondta: új módszereket kell kidolgozni a Kilián mozgalomban, úgy, hogy az ISZM sportkövetelményei­nek teljesítését is biztosítani kell. Ugyanakkor várták a le­hetőségeket a sportolásra, azok a hallgatók is, akik számára a testnevelési óra már nem kötelező. Az új sportolási for­ma kialakításánál arra töre­kedtek a sportvezetők, hogy a két régebbi módszer előnyeit próbálták meg egyesíteni. Ez sikerült is. A munkát a KISZ és a MAFC illetékes szakosztá­lyainak közös irányítása alatt végzik a sportaktívák. A ver­senyalkalmakat, sportolási, ed­zési lehetőségeket a szakosztá­lyok biztosítják, míg a szer­vezést és a toborzás gondját a KISZ vállalta magára. Nemrégiben zajlott le kilenc sorozágban az első Kilián meg­mozdulás. A már említett 1500 fő­s versenyek keretén belül súlyemelésben, atlétikában,, röplabdában, kosárlabdában, úszásban, labdarúgásban, kézi­labdában, asztaliteniszben és természetjárásban küzdött egymással a nagy célért, a Ki­lián mozgalom sikeres teljesí­téséért. Szabó Ferenc Kilián mozgalom a Műszói Egyetemen! ■& Tóth József versenyzőtársai repülését figyeli ■f ' > ' ^ * ! S 4 É Tréner a levegőben. A botkormánynál Fejes Péter, az egyik legjobb magyar műrepülő Nagy Z. Imre felvétel­ei

Next