A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)
1970-03-31 / 12. szám
orradalmi Ifjúsági Napok - 1970 A tavasz immár évek óta a forradalmi ifjúsági napok időszaka a magyar ifjúsági mozgalomban. Ebben az évben külön fényt ad az eseménysorozatnak a két kerek évforduló: hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma és a Lenin-centenárium. A FIN programjain a KISZ-munka valamennyi területe szerepel: a politikai, kulturális és sportrendezvények mellett jelentős szerepet kapott a felszabadulási munkaverseny és a kommunista vasárnapok szervezése is. A gazdag eseménynaptárból: Március 14. Központi megnyitó ünnepség a Debreceni Csokonai Színházban. Március 15: Központi koszorúzási ünnepség a budapesti Petőfi-szobornál. Képző- és iparművészeti, amatőrfilm és fotópályázatok értékelése és bemutatása a miskolci művészeti fesztiválon. Március 17: Országos ifjúsági filmnapok megnyitása a budapesti Toldi Filmszínházban. Március 18: Az OTDK megnyitása a BME-n. Március 20: Fiatal műszakiak napja Pécsett. Március 21: Ifjúsági nagygyűlés a Sportcsarnokban. Március 25: Diákszínpadok, vers- és prózamondók bemutatója Szegeden. Április 1: KISZ fogadalomtételi ünnepség a szovjet hősi emlékműnél. Április 3: „Ismered-e Magyarországot” címmel tv-vetélkedő Kijevben ukrán komszomolisták részvételével. Április 3: Fiatal képzőművészek stúdiója kiállításának megnyitása Budapesten. Április 4: Hatvanezer budapesti fiattal felvonulása, bálok, kulturális bemutatók, sportversenyek. Április 6—8: A művészeti fesztivál keretében folklór fesztivál Egerben. Április 9: OTDK záróünnepsége a BME-n. Április 22: Lenin születésének 100. évfordulója. Ifi nagyaktíva, koszorúzás és fáklyás felvonulás Budapesten. Április 24: A gyarmatosítás ellen, a neokolonializmus ellen küzdő ifjúság világnapja. Ifjúsági találkozók, találkozók külföldi diákokkal, emlékünnepségek. Április 24—29: IV. ifjúsági filmnapok Kőszegen. Április 29—május 1: Művészeti fesztivál keretében énekzenei fesztivál Keszthelyen. Május 1: Ifjúsági felvonulások, a budapesti Ifjúsági Park megnyitása; nemzetközi diák-sporttalálkozók Zalaegerszegen. Május 9: A győzelem napja, ifjúsági emlékünnepségek országszerte. A műegyetem is változatos programmal kapcsolódik be az országos ünnepi sorozat áramkörébe. A felszabadulási ünnepségek; a Lenin-centenárium alkalmából rendezett taggyűlések; az egyetemünk fejlődését és eredményeit bemutató központi kiállítás; a „Lenin élete és munkássága” című kiállítás a központi könyvtárban; a politikai Ki mit tud?; a műegyetemi művészeti napok; a műegyetemi felszabadulási sportnapok; a Szkéné műegyetemi színpad ünnepélyes megnyitása és még sok más rendezvény ad majd alkalmat fiataljainknak a lenini tanok elmélyítésére, a proletárinternacionalista érzelmek fokozására, hazánk 25 éves fejlődésének bemutatására és a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunk méltatására. Világ proletárjai, egyesüljetek!F MÉRNÖKE A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 31. A MÁSODIK FELES! RENDJE OKTATÁSI SZÜNNAPOK: Április 4, április 23 és 24 (e két napon tudományos ülésszak lesz), május 1 és 2. UTOLSÓ TANÍTÁSI NAP I. évfolyamokon május 20, felsőbb éven május 23. VIZSGAIDŐSZAK I. éveseknek május 21-től június 30-ig, N—V. éveseknek május 25-től július 15-ig (karonként kisebb eltérések lesznek). A DIPLOMATERV BEADÁSI határidőket a karok állapítják meg, úgy, hogy akik időre beadják tervüket még július 15-ig letehessék az államvizsgát. Ahol a létszámok miatt az államvizsgát eddig az időpontig nem lehet letenni, ott az új tanévtől, szeptembertől jelölnek ki államvizsgaidőszakot. Az esti és levelező tagozat vizsgaidő-beosztása megegyezik a nappali II—V. év vizsgaidőszakával. Az elmúlt 25 ésvre emlékezünk Ünnepel az ország, ünnepli szabadsága 25. születésnapját, a negyedszázad eredményeit, sikereit. Köszönti a felszabadító szovjet hadsereg hős katonáit és azokat a bolgár, jugoszláv, román harcosokat és magyar ellenálló csoportokat, akik elhozták népünk szabadságát. Magyarország nagy részén még dörögtek az ágyúk, amikor a felszabadított területeken új élet indult. „Lesz magyar újjászületés” hirdette az illegalitás poklából megszabadult kommunista párt, és összegyűjtötte mindazokat az erőket, akik akartak, mertek és tudtak a cselekvés színpadára lépni. A második világháború befejezése után romokban hevert az ország, de a népi demokratikus forradalom időszaka alatt a különböző osztályok, rétegek megkezdték az ország újjáépítését. Világosan látszott, hogy mindezt megoldani az értelmiség nélkül vagy ellene nem lehetett. Az értelmiség tömegeinek megnyerésében különösen nagy feladat hárult a kommunista értelmiségre. Az értelmiség rétegén belül nemcsak létszámban, de az új feladatok végzése szempontjából is jelentős szerepe volt a műszaki értelmiségnek. Budapest felszabadulásával egyidőben alakult meg a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, melyhez 1945 nyarára már több mint tízezer mérnök és technikus tartozott. Az ország újjáépítésének meggyorsítására szakszervezeti versenybizottságok alakultak. Sok vonatkozásban az értelmiségi rétegből a műszaki értelmiségnek volt a legkönynyebb megtalálnia a feloldódás útját és bekapcsolódnia az újjáépítésbe. Hazánk felszabadulás utáni történetének egy lapja egyetemünk története is. Egyetemünk a második világháborút súlyos károkkal vészelte át. Az épületkár több mint húsz százalékos volt és a felszerelésben a hatvan százalékot is meghaladta a károsodás. Romhalmazok tetején másztak át az első beiratkozók, s a két nap tanulást egy nap romeltakarítás követte. Demokratikus tömegbázisról akkor még nemigen lehetett beszélni, de támaszkodhattak Fenyő István professzorra, akkori tanársegédre, aki az oktatók közül egyedüli párttag volt, vagy Benedek Pál professzorra, aki akkor gyakornok volt, és a felsőbbéves hallgatók közül Geszti Ottóra, a villamoskar jelenlegi dékánjára, s a hős korszak fáradhatatlan rektorára, Csűrös Zoltán professzorra. Tizennégy taggal megalakult a kommunisták első legális hallgatói pártszervezete Vámos Tibor vezetésével. A fiatalok pártszervezete sok segítségetkapott Zoltai Zoltán elvtárstól, aki akkor az alkalmazott pártszervezet titkára volt. Az ifjúság különböző akcióiban ott voltak és részt vettek egyetemünk megbecsült munkásai, Gasparik Lajos, Gál Sándor és a többiek. Egyetemünk hallgatói is hamarosan bekapcsolódtak a felvilágosító munkába. Előadásokat tartottak ipari iskolások részére, közös filmelőadásokat, vitákat rendeztek. Ekkor a Magyar Kommunista Párt titkársága megbeszélésre hívta meg a Műegyetem tanárait, hogy megvitassák, hogyan lehetne az egyetem újjáépítését meggyorsítani és a zavartalan tanítást és kutatómunkát biztosítani. Itt derült ki, hogy kétmillió forint hiányzik ahhoz, hogy az egyetem termeit megvédhessék az időjárás viszontagságaitól, hogy beszerezhessék azokat a külföldi folyóiratokat és szakkönyveket, melyek biztosítják azt, hogy a magyar műszaki tudomány ne maradjon el a külföld mögött. A hivatalos állami szervek támogatása mellett a MADISZ is az egyetem segítségére sietett. Emellett „A munkások a tudományért, tudósok a munkásokért” akció keretében, amelynek országos titkára Szemere Vera volt, a CK-épületet a XIII. kerületi R-gárda tagjai építették, s a Ganz-MÁVAG munkásai is felajánlottak negyvenezer munkaórát az egyetem érdekében, amelyet túlteljesítettek. A XI. kerület minden üzeme dolgozott egyetemünk újjáépítésén. Ahogy épült egyetemünk, úgy épült az egész ország. Tünedeztek a romok, sorra íveltek át a hidak a Duna felett, termeltek a gyárak, s az újjáépítés lendülete, az emberek hite komoly eredményeket hozott. Komoly szerepet kapott az államosításnál a műszaki értelmiség. A vállalati vezetők kétötöde soraikból került ki. A Mérnök és Technikus Szakszervezet első kongresszusa szakszervezet vezető szerveibe egyetemünk jelenlegi professzorai közül beválasztotta a központi vezetőségbe Major Mátét, a választmány tagja lett Perényi Imre és Heller László. A második kongreszszus tiszteletére megrendezték a műszaki értelmiség hetét, amikor is 150 előadást tartottak, köztük egyetemünk jelenlegi oktatói is. A magyar népi demokráciáért, az újjáépítésért végzett munkáért kormányunk 1948. március 15-én kiosztotta az első Kossuth-díjakat. Egyetemünk oktatóit itt is elismerés övezte. Gombás Pál, Zempléni Győző, Michalick Győző, Bognár Rezső volt az első kitüntetettek között. 1951. február 24-én, az MDP II. kongresszusán beterjesztették az ötéves terv felemelésére vonatkozó javaslatot. Az elfogadott határozat kimondta: „Az ipar szükségleteinek biztosítására öt év alatt 11000 mérnököt és 11 000 technikust kell kiképezni.” A kongreszszus határozata alapján született törvény megszabta egyetemünk munkáját is. Az ellenforradalom az anyagi károkon túl, sok vonatkozásban visszavetette a munkát. De az MSZMP bátran támaszkodott a műszaki értelmiségre a konszolidálódási folyamatban. Tudta a párt, hogy „a haladó értelmiség segíti a munkásosztályt, a munkás-paraszt forradalmi szövetséget.” Az MSZMP és a kormány szükségesnek tartotta, hogy a hároméves terv végrehajtásával összefüggő feladatainkat a műszaki értelmiség képviselőivel megvitassa. 1958. augusztus 7-én az MSZMP KB meghívására közel háromszáz műszaki szakember gyűlt öszsze. Megbeszélésükből érdekes, eredményes vita alakult ki. Egységes politikai szövetség fejlődött ki a párt és a párton kívüli értelmiség többsége között. Joggal állapította meg az MSZMP VII. kongresszusa: „Az értelmiség elfogadta politikánkat és annak megvalósításáért dolgozik. A pártélet demokratizmusa — mely a gyakorlati pártmunka hétköznapjaiban realizálódik — az értelmiséget egyre inkább közelebb viszi nem csupán a párt politikájának megértéséhez, hanem cselekvő megértetéséhez is. Néhány szám egyetemünk munkájáról. A felszabadulás óta eltelt két és fél évtized alatt egyetemünk összesen 27 720 okleveles mérnököt bocsátott ki. Ez a szám a 25 év alatt Magyarországon kiképzett mérnökök számának kétharmadát teszi ki. A nappali hallgatók száma 1937—38- hoz képest csupán a ma működő karokat számítva kereken hét és félszeresére, 1945— 46-hoz képest 3,8 szeresére nőtt. A felszabadulás óta 28 tiszteletbeli doktort avattunk, és jelenleg egyetemünkön 25 Kossuth-díjas, illetve állami díjas professzor működik. Oktató munkánk tartalmi követelményeivel párhuzamosan fejlődtek az oktatás módszerei, javult az oktató-nevelő munka. Hallgatóink kommunista mérnökké nevelésében bátran támaszkodhatunk egyetemünk állami vezetőjére, párt- és társadalmi szerveire, s mindazokra, akik szívükön viselik a magyar mérnökképzés ügyét. Új, hosszú távra szóló terveink vannak, melyeknek realizálása összhangban áll pártunk tudománypolitikai irányelveivel. A Szovjetunió nemcsak 25 évvel ezelőtt hozta el szabadságunkat, azóta is hűséges szövetséges és segítőtárs. Népünk a 25 év alatt nagy utat tett meg, nehéz örökségből indult el. Igazak a költő szavai: a Részletek dr. Bezsó László, az MSZIUIV Budapesti Stíluszaki Egyetemi Bizottsága titkára ünnepi beszédébül „Építsd fel házad, bár a megmaradt kövekből, mégsem lesz az a régi, Verj bár hídroncsból új hidat, egy szöget se cseréld ki, akkor sem lesz az a régi. Más szálak kötik e kort, nincs út visszalépni, sorsod csak úgy lesz hagyaték, s tanulság, ha ki tudsz belőle lépni.” Rozsnyai Zoltán rajza