A Jövő Mérnöke, 1974 (21. évfolyam, 1-38. szám)
1974-01-19 / 1. szám
Dr. Horváth Károlyné 1973. XI. 23-én elhunyt dr. Horváth Károlyné, gépészkari nyelvtanár. Váratlanul, túl korán távozott el közülünk, hiszen mindannyian vártuk, és reméltük, hogy még sokáig lesz köztünk. Kora gyermekkora óta nehéz, küzdelmes évek hosszú sorát járta végig egyenesen, töretlenül, hittel és példamutatóan. Serdülő gyerekkora óta, már középiskolás korában kettős státusban — diák és önmagát eltartó dolgozóként jutott el az érettségiig. A közben kitört háború további tanulása útját elvágta. Budapestre került és itt élt, a háború sötét éveiben, mikor is a barna métely Európa minden értékének teljes elpusztításával fenyegette a népeket, a szovjet hadsereg kötelékébe lépett és két éven át tett tanúbizonyságot az emberi értékekért, a társadalmak szabadságáért, az emberséges jövőért vívott küzdelem mellett. Az elsők között volt, akik a Gorkij-könyvtár kötelékében szervezett orosz nyelvoktatás szervezői, munkásai voltak. 1951-től 1956-ig a Földművelődésügyi Minisztériumban végzett munkát és 1956-ban került az Agrártudományi Egyetemre nyelvtanárként. 1965 óta a BME Gépészmérnöki Kara Nyelvi csoportjának volt élete végéig nyelvtanára. Élete munkában telt, a család és a munkaköri munka között megosztva, s eközben levelező tagozaton szerzett nyelvtanári diplomát orosz és német nyelvből. Tanári munkáját mély hivatástudattal, példás odaadással, a jövő nemzedék szeretetétől és iránta érzett felelősségtől áthatva végezte és ebbe a munkába minden szakmai, emberi képességét mindig legjobb tudása és lelkiismerete szerint vetette be. Magánéletét családjának szentelte. Áldozatos élete minden napját a családdal és a nagyobb családdal — a tanítványokkal való törődés, a róluk való gondoskodás töltötte ki. Mindenki szerencséjének, érvényesülésének, sikerének őszinte szívből tudott örülni, átérezte és mélyen együttérzett azokkal, akik nehézségekkel, bajokkal küszködtek és segítőkész, mindenkor megbízható, jóban-rosszban egyaránt kitartó és helytálló kollégát ismertünk meg benne. Mélyen fájlaljuk idő előtti elvesztését és nagyonnagyon nehezen törődünk bele korai távozásába. Mi, munkatársai, tudjuk és érezzük, hogy távozásával az támadt és szegényebbek lettünk egy nagyon értékes tanárral, emberrel. Nyelvi Intézet TDK-konferencia a közlekedésmérnöki karon Az oktatók és a KISZ erőfeszítése a hallgatók akaratával és jó hozzáállásával találkozva meghozta a várt eredményt. A közlekedésmérnöki karon megkétszereződött a TDK-pályaművek száma az előző évihez képest. A kari szekciókba 24, a társadalomtudományi szekciókba (politikai gazdaságtan és közlekedésgazdaságtan) 10 dolgozatot adtak be hallgatóink. A múlt év végi kari TDK- konferencia három szekcióban zajlott le: Alaptudományi szekció (elnök: dr. Fazekas Ferenc docens, titkár: Péter Tamás tanársegéd); Közlekedéstudományi szekció (elnök: Kiss Iván adjunktus, titkár: Gál Gyula tud. munkatárs); Járműmotorok és építőgépek szekció( elnök: dr. Tóth Lajos docens, titkár: dr. Finichiu Liviu adjunktus). A díjakat dr. Szász Gábor tudományos dékánhelyettes adta át a pályázóknak. A legjobb dolgozatok szerzőit a Közlekedéstudományi Egyesület könyvjutalomban részesítette. I. díjat kapott: Ferenczi Mihály, Horváth Sándor, Gradwohl István, Héthelyi József. IX. díjat kapott: Ferenczi Mihály, Magyar László, Weich Péter, Barsi Péter, Fecske László, Rakosa Tibor, Sőtér Gergely, Varga Mária, Somogyi Péter, Vékony Sándor, Faludi László és Inczédi Mária. III. díjat kapott: Csengeri Papp Zsigmond, Dina István, Lovász Zoltán, Agárdi László, Bedőcs Károly, Gyatgel Zoltán és Németh Vince. 200 Ft-os könyvjutalomban nyolc hallgató részesült. A Kari Tudományos Diákköri Tanács célkitűzése az, hogy az 1973/74-es tanévben tartani tudjuk az elért szintet. Ehhez tanszékenként 2—4 dolgozat szükséges legalább. Azt is szeretnénk, ha a TDK valóban kör jellegű lenne, tehát 3—5 hallgató dolgozna egy témán. Az oktatók, hallgatók és a KISZ összefogásával ezeket a célkitűzéseket meg tudjuk valósítani. . Agg Géza tud. ösztöndíjas, KTDT-elnökhelyettes Gamow—Cleveland Fizika A téli könyvvásár természettudományi szenzációjának számít George Gamow és John M. Cleveland könyve, amely a modern fizika világát mutatja be. A könyv bebizonyítja, azt a sokak által tagadott állítást, hogy a fizika a matematika alapos ismerete nélkül nem érthető meg. Szerzők a modern fizika egészének bemutatására vállalkoztak, és ehhez megfelelő módszert is találtak. Az olvasó minden nehézség nélkül érti meg a fizika bármely területét. Elég a fejezetek címét felsorolni, hogy bárki meggyőződjék róla, milyen hatalmas területet ölel fel és mutat be ez a kitűnő könyv 600 oldalon. A fejezetcímek: helyünk a világegyetemben; nyugvó testek, mozgó testek: energia és impulzus: a forgó mozgás; bolgópályák és mesterséges égitestek; rezgő mozgás: hullámok; a hang: hőmérséklet és hő: hő és energia; elektrosztatika: elektromos áram; mágnesség: fényvisszaverődés és fénytörés; a fény; a fény hullámtermészete; a speciális relativitáselmélet; az anyag molekuláris szerkezete; az anyag elektromos tulajdonságai; az energiakvantum; a Bohr-féle atommodell; az atom szervezete; a részecskék hullámtermészete; radioaktivitás és az atommag; mesterséges magátalakítások; az atommag szerkezete; magenergiájú magfolyamatok; titokzatos részecskék: biofizika; geofizika; asztrofizika. A felsorolt 33 fejezeten kívül még ügyes táblázatok és a szövegben közölt feladatok egy részének — a megoldás útját is tartalmazó megoldásait tartalmazza a könyv. A könyvet azért is ajánlhatjuk egyetemünk hallgatói figyelmébe, mert lehetővé teszi a tanári segítség nélküli tanulást is. Sok éves tapasztalat bizonyítja, hogy főleg alsóéves hallgatók fizikai ismeretei mennyire hézagosak. A könyv alapjául szolgáló amerikai kiadás 1969-ben jelent meg New Yersey-ben. A több száz ábrát tartalmazó ofszetnyomású kötetet a Gondolat Kiadó jelentette meg. Közlekedésmérnöki kari hírek Elkészült a kar összefoglaló beszámolója az elmúlt év nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról. Az utazások és a kapcsolat más formái jól szolgálták a karon folyó szakmai, politikai munkát, és a káderfejlesztési tervek célkitűzéseinek teljesítését. A végleges adatok szerint tavaly 62-en jártak külföldön, közülük 51-en a szocialista országokba utaztak. Az oktatási rektorhelyettes a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi előkészítésében végzett jó munkájukért jutalomban részesítette dr. Emőd Istvánt, Bakonyi Istvánt és Berke Pétert.★ Értékelték a karon a tavaly kötött szocialista szerződéseket, öt új szerződést írtak alá 1973-ban. A legsikeresebbek a termelési gyakorlattal, a diplomatervezéssel és az üzemlátogatással foglalkozók voltak. Az értékelés szerint szorgalmazni kell a dokumentációs kapcsolatokat, a használt állóeszközök átvételét oktatási célra és szakemberek meghívását TDK-előadásokra. Jegyzetbörze használt JEGYZETEITEKET eladhatjátok, ILLETVE OLCSÓN VÁSÁROLHATTOK JEGYZETEKET FEBRUÁR 5-ÉN 15 ÓRÁTÓL A KARI KOLLÉGIUMOKBAN. Kisz Érdekvédelmi BIZOTTSÁG * Ötven éve halt meg Lenin Ötven évvel ezelőtt, 1924. január 21-én este 6 óra 50 perckor halt meg Lenin Kora reggel megszólalt a rádió és a bemondó felolvasta a kormányközleményt: „Ő nincs többé köztünk, de ügye megingathatatlan. A szovjet kormány a dolgozó tömegek akaratát kifejezve folytatja Vlagyimir Iljics munkáját, tovább halad a kijelölt úton.” Amikor a hirtelenjében megépített mauzóleumban — amelynek helyére később került a mai építmény — elhelyezték Lenin koporsóját, az országban öt percre megállt a munka, megszólaltak a gyárak, a mozdonyok, a gőzhajók kürtjei. Gyászolt a világ, sok tőkés országban ötperces munkaszünetet tartottak. Néhány nappal később a Szovjetunió II. össz-szövetségi Szovjet Kongresszusa úgy határozott, hogy Petrográd nevét Lenin emlékére Leningrádra változtatja. Tisztelgés volt ez a nagy forradalmár előtt, hiszen Lenin nemcsak a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat irányította ebből a városból, hanem itt alapította meg 1895-ben az első forradalmi szervezetet, a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására nevű szervezetet. Harminc évvel ezelőtt, 1944. január 27-én jelentették be: a szovjet hadsereg felszabadította Leningrádot a fasiszta blokád alól. A BELORUSZ FŐISKOLÁK 25 éves jubileumát ünnepelte Minszkben, az Idegen Nyelvek Pedagógiai Főiskolája. Ez idő alatt a hallgatók száma több mint 50-szeresére nőtt. Az intézet a legmodernebb technikai felszereléssel ellátott nyelvi laboratóriumokkal, tágas könyvtárral és kényelmes diákotthonnal rendelkezik. Jelenleg Belorusziában 28 felsőfokú tanintézet működik, ezekben 143 ezer fiatalt oktatnak. (APN) HÍRE Szakszervezeti munka az építészmérnök karon A szakszervezet alapvető feladata az építészmérnök karon is a szervező-, nevelő-, politikai tevékenység erősítése az érdekvédelmi tevékenységgel együtt. Ennek az összetett, sokrétű feladatnak eredményes megvalósításában a kari szakszervezeti bizottság a bizalmiakkal együtt az elmúlt években eredményesen tevékenykedett, felhasználva a szakszervezti tanács határozatatait és az egyetemi szakszervezeti bizottság irányítását, javaslatait. Következetesebben munkálkodott a párt politikájának megvalósításáért, tovább erősítette kapcsolatát a tagsággal. Nőtt a kari szakszervezeti bizottság tekintélye, politikai súlya, önállósága, mozgósítani tudta a kar oktatóit-dolgozóit a kari feladatok megvalósítására. A kari szakszervezeti bizottság bizalmi értekezleten, taggyűlésen számolt be munkájáról, a feladatokról, de a rendszeres kapcsolattartás érdekében szükségesnek tartotta, hogy minden vezetőségi tag két-két bizalmival tartson közvetlen kapcsolatot, hogy a mindkét irányú tájékoztatás, informálás a lehető leggyorsabb legyen. Az együttműködési alapelvek jelentős mértékben segítették a szakszervezeti munkát, ennek megfelelően a kari állami vezetéssel — a korábbiakhoz képest — még tovább erősödött az együttműködés. Az állami vezetés elismeri a szakszervezet tevékenységét. Minden — a kar oktatóit, dolgozóit érintő — kérdésben kikéri a szakszervezeti bizottság véleményét és figyelembe veszi a javaslatokat Ugyanez a jó együttműködés jellemzi a kari pártvezetés és a szakszervezeti vezetés közötti kapcsolatot is. Közös feladatoknál (kari káderhelyzet, alkotó munka kérdése, bér- és jutalmazási politika, nők helyzetének javítása, tanszékek és hallgatók kapcsolata), közös a munka, közös a megvalósítás módjának keresése. Az állami, párt- és szakszervezeti vezetés összeállította a tanszéki háromszögek, tanácsok feladatait, írásban rögzítette azokat a területeket, ahol a bizalmiak munkája feltétlenül szükséges. Ezt az anyagot a kari tanács is jóváhagyta. A szakszervezeti bizottság ezzel a tanszéki szakszervezeti bizalmiak helyzetét megerősítette, kihangsúlyozta, hogy a szakszervezeti munka sikere nagymértékben a bizalmiakon múlik, akiknek tevékenysége jelentősen hozzájárul a tanszék dolgozóinak politikai állásfoglalásához, munkájához, a tanszéki demokratizmus kiszélesítéséhez. Az elmúlt időszakban a bizalmiak munkája javult, de még sok a tennivaló. Erősíteni kell a — különben hasznos — információs hálózat működését és jobb módszert kell találni a nem oktató dolgozók ideológiai oktatásban való nagyobb részvételére. A szakszervezeti bizottság sokat tett a bér-, jutalmazási helyzet javítására. Eredményesen képviselte a kar — sajátos helyzetéből adódó — érdekeit a különböző fórumokon. A bérfejlesztési keret kari felosztására a szakszervezeti bizottság a gazdasági dékánhelyettessel közösen állított össze javaslatot, figyelembe véve a bizalmiak véleményét, a tanszéki javaslatokat, az oktatók és dolgozók munkáját, a kiskeresetű dolgozók és oktatók, elsősorban a tanársegédek bérének emelését, az azonos beosztású férfi és női oktatók esetleges bérkülönbségének megszüntetését. Sajnos, a bérfejlesztési keret nem túl nagy, így minden jogos igényt nem lehetett kielégíteni. A jutalmazási rendszer jobbá tételére a szakszervezeti bizottság javaslatot állított össze, amelyet a kari tanács is elfogadott. Ennek lényege, hogy növelni kell a dékáni jutalomkeretet, hogy a KK tanszéki jutalomösszeggel nem rendelkező tanszékek béralap szerinti jutalomösszegét indokolt esetben növelni lehessen. A szakszervezeti bizottság javasolta célfeladatok meghirdetését és ezek jutalmazását. Ezzel a kar érdekében végzett többletmunkát lehetett jutalmazni, illetve ilyen jellegű munkák végzésére minél több oktatót lehet megnyerni. A KK-munka mind oktatási, mind tudományos-kutatási, mind anyagi szempontból egyaránt szükséges és hasznos. A szakszervezeti bizottság két tagja részt vesz a kari KK- bizottságban. A szakszervezeti bizottság javasolta, hogy a bizalmiak a jutalmazási lista helyett inkább az előzetes felosztási javaslatot írják alá, véleményezzék, mert csak így lehet a munkákban részt vevők számát növelni és a kereseteket egyenletesebbé tenni. A karon főleg lakásépítésikölcsön-igények jelentkeztek, s ezeknek a nagy részét sikerült kielégíteni. Nagyszámú törzsgárdakérelmek elfogadását sikerült biztosítani. A szakszervezeti bizottság örömmel fogadta a törzsgárdatagság jutalomösszegének megemelését, valamint a 30 éves egyetemi szolgálat aranygyűrűvel történő jutalmazását. Kedvező jelenség, hogy az utóbbi években jelentkező üdülési igényeket mind nagyobb számban lehetett kielégíteni s a balatonfüredi üdülő átadása még tovább fogja növelni az üdülésben részt vevő kari dolgozók számát. A kar oktatói klubnap keretében számoltak be külföldi tanulmányútjaikról, tapasztalataikról (Kanada, Kongó, Szudán, Irak). A kulturális élet még színvonalasabb lenne, ha a régi igényként jelentkező szakszervezeti klubhelyiség rendelkezésre állna. A nők helyzetének javítására hozott párthatározat végrehajtására a kar vezetése a szakszervezettel együtt munkatervet állított össze. Ennek megvalósítását a pártszervezettel együtt évenként ellenőrzi. A határozat megjelenése óta nőtt a kari vezetésben, a kari tanácsban dolgozó nők száma, javultak a munkakörülmények, csökkentek a bérkülönbségek. A szakszervezet részt vett a káderfejlesztési tervek készítésénél, reális célkitűzéseket és ezek teljesítéséhez több segítségnyújtást javasolt. A szakszervezeti bizottság szerint a káderutánpótlást tervszerűen kell kinevelni főleg a hármas követelményrendszernek egyaránt eleget tevő belső oktatók közül. A kar szakszervezeti dolgozói sikeresen működnek a szakszervezeti tanács különböző bizottságaiban (segélyezés, nő, agitációs, gazdasági, nyugdíjas, ifjúsági, lakás, stb.). A kar előtt álló feladatok megoldásához a kari vezetésnek jobban lehet támaszkodnia a kar oktatóinak-dolgozóinak cselekvő támogatására. Az előrelépés azon múlik, hogy a feladatok megoldását menynyire lehet az egész kar közügyévé tenni, a kari demokratizmust kiszélesíteni, elmélyíteni. A kar szakszervezeti bizottsága fontos feladatának tekintette eddig is és tekinti a továbbiakban is ennek sikeres megvalósítását. Dr. Molnár Antal docens kari szb-titkár A BME és az ELTE együttműködése Hosszabb előkészítő munka után december 19-én együttes ülést tartott a BME és az ELTE rektori tanácsa és pártvégrehajtó bizottsága. A megbeszélés tárgya a két egyetem között kialakítandó együttműködés területei és formái voltak. A vezető testületek abból indultak ki, hogy az ország két legnagyobb egyetemének munkája, eredményei és sikerei, illetve hiányosságai igen nagy mértékben befolyásolják az egész magyar felsőoktatást. Ez a tény fokozott felelősséget ró a vezetőkre, dolgozókra és megköveteli az oktató-nevelő és kutató munka alapvető kérdéseiben és irányaiban a közös elvi állásfoglalást Az ilyen együttműködés elősegítené az oktatáspolitikai feladatok, a tudománypolitikai és ifjúságpolitikai irányelvek stb., sikeresebb végrehajtását, egyben támogatást nyújtana a Művelődésügyi Minisztériumnak is. Beható vita után a két egyetem említett testületei úgy határoztak, hogy a következő év elején az együttműködés elveit szerződésben rögzítik, a szerződéshez pedig évenként munkatervet készítenek, melyben megjelölik a konkrét elvégzendő feladatokat. A közös munka lebonyolítását az erre a célra létrehozott és a két egyetem oktatóiból álló bizottságok fogják koordinálni. A szerződést ismertetni fogjuk A Jövő Mérnöke olvasóival.