A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-07-13 / 13. szám
Egyetemi fórum a felsőoktatási törvényről Még a portás bácsit is feljebb sorolják A felsőoktatás helyzete, a normatív finanszírozás bevezetése és a béremelések várható mértéke volt a témája annak a fórumnak, amelyet a műszaki egyetemen dolgozó közalkalmazottak szakszervezete tartott. A felsőoktatási törvény módosítása kapcsán Kis Papp László elmondta: alapvetően érdekeltek az elfogadásában. Az okok között az FDSZ elnöke az első helyre sorolta a béremelés kérdését. Egy korábbi kormányhatározat úgy rendelkezik, hogy a felsőoktatásban dolgozó közalkalmazottak minőségi bérrendezését a törvénymódosításokkal meg kell oldani. Az FDSZ öt elemű javaslatot készített. Ebben szerepel a közalkalmazotti bérosztályok növelése még legalább két kategóriával, de esetleg egy további is szolgálhatja a minőségi oktatók, kutatók munkájának elismerését. Valamennyi közalkalmazottat (a nem oktatókat is) érinti az az elképzelés, amely a felsőoktatási pótlékra vonatkozik. Ennek alapján egy bérosztállyal feljebb sorolják még a portás bácsit is. Minőségi pótlékot kapnak az oktatók, kutatók. Ez differenciált lesz, a főiskolai tanársegédnek az alapilletmény ötszöröse jár, kiegészítésként. Az SZDSZ javaslatára került be a Széchenyiprofesszúra az elképzelések közé. Eszerint 1997-től 500 oktató négy éves ösztöndíjat nyerhetne pályázaton. Az összeg valószínűleg az alapilletmény nyolcszorosa lesz. Plusz pénzhez lehet jutni a normatív finanszírozásból is, a keret 15 százalékát ugyanis programok támogatására különítik el. Ennek persze bérvonzata is van. A béremelésen kívül a módosítás további pozitívumának nevezte Kis Papp, hogy végre írásba foglalják: a felsőfokú szakképzés is integrált része lesz a felsőoktatásnak. Ennek köszönhetően a képzés normatív támogatást kap. A módosítás előrelépés az egységes tanárképzés területén, de rendezi az érdekképviseletek helyzetét is. Minden intézményben kötelező lesz felállítani egy érdekegyeztető tanácsot, de ágazati szinten is működnie kell hasonló fórumnak. Az FDSZ és a művelődési tárca együttműködési készséget kifejező megállapodást kötött a törvény módosítása kapcsán. Kis Papp kitért a normatív finanszírozás kérdésére is. Véleménye szerint az új típusú támogatási rendszerre szükség van, a probléma azonban az, hogy igencsak szubjektív a nyolc kategória megállapítása, amelyben kemény lobbiérdekek is közrejátszottak. (A bizottság elnöki tisztét például a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora töltötte be.) A BME az új rendszernek köszönhetően ugyan 30 millió forinttal többet kap, a baj azonban az, hogy a többletet azoktól a csődben lévő intézményektől vonják el, amelyek a döntéshozók szerint túlfinanszírozottak. A gondot úgy lehetne megoldani, ha az első lépésben nem vonnák el a támogatást. Erre reális esély van, a privatizációs bevételekből megoldható az így kieső 520 millió forint pótlása. Szabó Gábor Tamás, az FDSZ BME titkára elmondta: 1994-95-ben a bérek mindössze 2,6 százalékkal nőttek, miközben az infláció meghaladta a negyven százalékot. Idén a felsőoktatásban dolgozók tervezett béremelése 19,5 százalék, a BME-n azonban várhatóan néhány százalékkal ez alatt marad a növekedés. Nem várható ugyanakkor központi kezdeményezésre létszámleépítés, sőt a kormánnyal kötött megállapodást három évre meghosszabbították. Szabó megemlítette az egyetemi integrációt is, a törvénymódosítás ugyanis nagyobb intézményi szervezeteket kíván létrehozni. Az FDSZ nem kifogásolja az integrációt, de csak abban az esetben, ha az nem jelent burkolt támogatás-csökkentést vagy létszámleépítést. Jelenleg létezik egy Budapesti Egyetemi Szövetség, amely egyelőre igen laza szervezet. Valószínűleg ez szorosabb lesz. A BME főbb partnere a Közgazdaság-tudományi Egyetem és az Állatorvos-tudományi Egyetem lehet. Az intézmények vezetői pártfogolják ezeket az elképzeléseket, a műszaki egyetemen dolgozók számára azonban biztosan csak előnnyel járhat, jelentős hátránnyal nem. H. Z. Együttműködési megállapodást kötött a BME és a Garancia Biztosító Rt. Ginsztler János nemzetközi rektorhelyettes március 26-án a BME képviseletében együttműködési megállapodást írt alá a Garancia Biztosító Rt. vezetőivel. A megállapodás az eddigieknél jelentősen kedvezőbb feltételeket nyújt az oktatók, kutatók és hallgatók hivatalos külföldi utazásainak betegség-, baleset- és poggyászbiztosításához. A BME közismerten nagy ügyfélforgalmára való tekintettel a tárgyalások során sikerült azt is elérni, hogy a Garancia Rt. a jelenlegi átlagos piaci árfolyamnál mintegy 50 százalékkal olcsóbb utasbiztosítást nemcsak az egyetemi alkalmazottak hivatalos útjaihoz, hanem a magánjellegű utazások esetén a családtagok részére is biztosítja. További részletes információkkal a nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársai készséggel állnak rendelkezésre. Vigyázz! Becsapnak! A Jövő Mérnöke 1996. május 30-i számában Udvardi Judit írt „Béremelés - de milyen áron?” címmel egy cikket Kis Papp Lászlóval folytatott beszélgetése alapján. Ebből idézek: „Amelyik intézmény - elsősorban előnyugdíjazással, s nem létszámleépítéssel - még ezen túl bért tud megtakarítani, tovább növelheti alkalmazottainak fizetését. ...Az ily módon felszabaduló pénzt 4,5 százalékos béremelésre fordítanánk, s így az intézményben megvalósulna a KIÉT-megállapodásban rögzített idei 19,5 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés.” A KIÉT-megállapodásban és ebben a cikkben is szándékosan félrevezetésnek látom a 4,5 százalékos béremelés lehetőségének emlegetését, ugyanis: 1. A most végrehajtott, átlag 10 százalékosnak mondott béremelés is kevesebb a mondottnál, hiszen a bértáblában rögzített minimumok emelkednek átlag 10 százalékkal, s így, ha valakinek az eddigi minimumnál nagyobb volt a bére, a számoltnál kevesebb - esetleg nulla - béremelést kap. 2. Ha most azonnal megemelnénk a megmaradó dolgozóink fizetését a mostani bértáblában megadott minimumok fölé 4,5 százalékkal, akkor egészen szeptemberig élvezhetnék ezen extra fizetésemelés előnyeit (és közalkalmazotti munkaviszonyuknak végéig „élvezhetnék” a létszámcsökkenésből eredő többletmunka hátrányait), hiszen szeptemberre már megvan az a táblázat, melyre felemelik az akár megnövelt, akár meg nem növelt fizetést. Ha megnövelték, akkor csak fél százalékot kell emelni (és ráadásul azt sem mindenkinek, hanem a megmaradt 95,5 százaléknyi alkalmazottnak), így az ígért 19,5 százalék kevesebb mint 15 százalék. 3. Javasolhatják természetesen, hogy csak a szeptemberi fizetésemelés után legyen az extra 4,5 százalékos emelés, így már majdnem 4 hónapig lenne előny, hiszen a következő új bértábla januárra várható, és majd akkor adjuk át az önkéntes 4,5 százalékos felajánlásunkat a felsőoktatás támogatásának csökkentéséhez. Egyébként is teljesen felesleges megállapodást kötni ilyen extra emelésekre, hiszen minden oktatási intézménynek joga lenne ennél nagyobb „bérmegtakarításokat” is felosztani a dolgozói között. Ez a 4,5 százalék csak arra jó, hogy egyrészt az emberek fülében a 19,5 százalék maradjon meg, ami sokkal jobban hangzik, mint a 15 százalék, másrészt ha észreveszik, hogy nem kapták meg, akkor az egyetem vezetőségét hibáztassák és ne feljebb, harmadrészt pedig, ha mégis megkapták, akkor ennyivel is csökken januárban a szükséges emelés. Gáspár Zsolt egyetemi tanár 1996. JÚNIUS 13.