A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-02-01 / 1. szám
Napirenden a Matematikai Intézet megalakítása Január 22-én úgy döntött az egyetemi tanács, hogy idén július 1-jén a Társadalom- és Természettudományi Karon belül megalakul a Matematikai Intézet, amely a Villamosmérnöki és Informatikai Kar kivételével az egész egyetem matematika oktatását ellátja. (A VIK-en az elképzelések szerint egy új számítástudományi és információelméleti tanszék oktatja majd az informatika szak számítástudományi elméleti alapozó tárgyait.) Számos nyugat-európai egyetem felépítését megvizsgáltuk, és azt tapasztaltuk, hogy azok többségében a matematikusok valamilyen közös szervezeti egységben dolgoznak, és ezen belül csak a matematika egyes szakterületei szerint van tagozódás. A Matematikai Intézet létrehozásának szükségességét az 1995-ben végrehajtott létszámcsökkentés és az oktatás struktúrájának folyamatos változása is indokolja. A korszerűsítés során számos új szak indul. A mostani oktatói létszám mellett elkerülhetetlen az egységesebb oktatási formák megteremtése, amelyek messze túlnyúlnak az egyes karok keretein. A Matematikai Intézet létrehozása jelentősen hozzájárulhat a karok és szakok közötti átjárhatósághoz, a hallgató által választható különböző szintű és kreditpontszámú matematika-oktatás megvalósításához, és a keresztfélévekben a matematika-oktatás szélesebb körű biztosításához. Most úgy látszik, hogy az egyetem szándéka - a párhuzamos oktatás csökkentése és az erők koncentrálása -, továbbá a matematikus közösség törekvése egy irányba hat, megteremtve így az intézet létrehozásának feltételeit. Mi a matematikusok célja? A matematikai tanszékek közötti együttműködés az egyetemen az elmúlt években kiszélesedett. 1992-ben megkaptuk a doktorandusz-képzés jogát, és megindítottuk a habilitációs eljárásokat is. Emellett a számítógépes matematika-oktatás beindítása, a különféle pályázatokon való részvétel ugyancsak fokozott együttműködésre ösztönözte a matematika tanszékeket. Terveink között szerepel az is, hogy 1997-ben megindítjuk az alkalmazott matematikus képzést. Célunk, hogy a kitűnő műszaki háttér birtokában ezen az egyetemen legyen a hazai alkalmazott matematikai kutatások együk bázisa. Ehhez a szükséges szellemi potenciál adott és szervezeti működését nagymértékben elősegítené a Matematikai Intézet megalakítása. A karokkal való szoros együttműködés A karok vezetői és a matematikus kollégák részéről egyaránt igényként fogalmazódik meg az együttműködés. Jelenleg több karon aránylag kis létszámú matematika tanszék működik, ezek szakmai szempontból a matematikának csak egy kis szeletét fedik le, és így nem képesek a kar valamennyi szakmai igényét kielégíteni. Ez elsősorban több kar felsőéves-, illetve a doktorandusz-képzés keretében folyó matematika oktatására vonatkozik, ahol megítélésem szerint a mérnöki szaktanszékek segítségével lényeges változtatásokra van szükség. Ha a matematikusok tervéről, az alkalmazott matematikai kutatások egyik központjának kialakításáról beszélünk, akkor ez elképzelhetetlen a mérnök kollégákkal való szoros és intenzív szakmai együttműködés nélkül. Amikor az elmúlt évben összeállítottuk az alkalmazott matematikus szak képzésének tematikáját, nagy örömmel tapasztaltuk, hogy milyen sokan vállalták az aktív közreműködést. Terveink szerint szervezeti garanciákkal is segítjük az intenzív kapcsolattartást és a karok speciális igényeinek messzemenő figyelembevételét. Bízom abban, hogy az egyetem oktatói bizalommal fogadják az új szervezeti átalakítást, amely az egész egyetem érdekét szolgálja. dr. Schmidt Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, a matematikai tanszékcsoport vezetője Reménykedjünk abban, hogy a Hidrológia Társaság lapjának 1994/5. száma színvonalasabb volt, mint a vitaindító cikk szakmainak alig nevezhető véleménye, melyben több volt a keserédes düh, mint a tisztán szakmai vélemény. Kíváncsi lennék azok arcára, akiknek az orvosa azt mondja egy kockázatos műtét előtt: minden a természetbe való beavatkozásnak természetesen varnnak kedvező és kedvezőtlen hatásai, melyek aránya szerintem lényegesen pozitív, a betegek (ellenzők) szerint viszont negatív. Ismét sikerült kifogni egy gyöngyszemet a bősi vita tengeréből, amely a jól bevált szakértő versus nem szakértő dimenzióban látja a probléma megoldását. Természetesen minden elismerésem a tanár úr munkásságának, azonban ő sem tagadhatja, hogy ha a kezelőorvosa felállítana egy végzetszerű diagnózist, természetesnek venné, hogy ő, a laikus, a test tulajdonosa döntsön a kockázatos beavatkozásról és ne a szakértő orvos. A szakértő feladata az esélyek és kilátások lehető legpontosabb felvázolása és nem a döntés. El kellene már felejteni az elmúlt évtizedeket, és rendszerváltozást csinálni a fejekben, amikor is szakértői álarc mögé bújtattak kisebbséget képviselő érdekcsoportok olyan problémákat, melyek nem szakmai, hanem politikai kérdések. Itt természetesen nem pártpolitikai, hanem környezetpolitikai, társadalmi, közéleti döntésekről beszélek. Igenis, a tervezett építmény helyén élő laikus embereknek vagy a legtöbb közük ahhoz, hogy épül-e a kertszomszédságba több emelet magas betonszerkezet irdatlan mennyiségű vízzel, vagy sem. Az ő bőrükre is megy a játék, mert a szakember nem ott él, legfeljebb ha téved, aznap egy kicsit rosszabbul alszik, nyugalmas, vízlépcsőmentes házában. Nagyon sok vízlépcső épült Európában, ez igaz, és az is, hogy sok szennyező autópálya, forgalomnövelő körgyűrű, és savas esőt okozó gyárak és erőművek. Ez is Európa, de ott ők nem annyira büszkék erre. Ismerni illik tendenciákat, melyek azt jelzik, hogy a forgalmas betontengerekből menekül a nyugati városi polgár, legyen az üdülő-nyaralóhely vagy lakóterület. Számszerűleg kimutatható, hogyan csökkennek az idegenforgalmi bevételek az autópályák közelében lévő nyaralóhelyeknél, hogy tűnnek el a pihenni vágyók a vízlépcsős folyókról. A Szigetköz Európában egyedülálló értéke nem mérhető néhány száz megawatt energiatöbblettel, amikor is az oly sokszor idézett Európában az energiatakarékos műszaki megoldások és a takarékos életmód terjed. Ott már felismerték a semmivel sem pótolható, helyettesíthető természeti adottságok valódi értékét, azt, hogy valóban csak kölcsönkaptuk gyermekeinktől a kék bolygót, és nem azért, hogy szakértők néhány évre kiterjedő előre nem látásának eredményeképpen tönkretegyük azt. Tévedni emberi dolog. Aki téved, tanul is. Az okos a saját kárán, a bölcs a más kárán is okul, mielőtt még ő is elkövetné a hibát. Az ostoba a másén se. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de sok mindenben előnyt élvezünk Európával szemben. Például abban, hogy sokévtizedes tapasztalataikból, tévedéseikből tanulhatunk, mert már megfizették a tanulópénzt helyettünk. Biztos vagyok benne, hogy — mint ezt már most is sok ökoekonomista teszi — a jövőben egyre több szervezet, kormány fogja beleszámítani a GDP-be az embert körülvevő természet értékeit, melyeket effektíve nem lehet pénzben kifejezni. Hiszen ezek többsége nem áru, nem szolgál közvetlen anyagi jószágként, viszont nélkülük az élet sivár lenne vagy ellehetetlenülne. Gregosits József gépészmérnök Ismét Bős-Nagymarosról Kinek a bőrére megy a játék? Hozzászólás egy tavalyi vitához ó - JAA 1996. FEBRUÁR 1.