KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 59. KÖTET (1983)

59. kötet / 1-2. sz. - BECK MIHÁLY: Szabó Zoltán akadémikus 75 éves

2 SZABÓ ZOLTÁN vette a Reakciókinetikai Tanszéki Kutatócsoportot. 1967-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének vezetésével bízták meg, és innen ment nyugdíjba 1979-ben. Egyetemi hallgató korában terelődött figyelme az analitikai problémák irányába és első munkái során a tihanyi Biológiai Kutatóintézetben a Balaton vizének vegyelemzésével, majd WINKLER LAJOS intézetében a bromidionok jodometriás meghatározásával foglalkozott. Oklevelének megszerzése után Szegeden kiterjedt elektrokémiai tanulmányokat folytatott és különösen a diffúziós potenciál koncentrációtól való függése, a tömény elektrolitoldatok termodinamikája terén ért el fontos eredményeket. Kutatómunkájában fordulatot hozott a BODENSTEIN intézetében tett ta­nulmányút: ekkor kezdett el a gázreakciók kinetikai vizsgálatával és ennek nyomán gázanalitikai problémákkal foglalkozni. A kolozsvári egyetemen irányított kutató­munka is elsősorban ebbe az irányba fordult, noha a hagyományos analitikával sem szakadt meg a kapcsolata: ekkor dolgozta ki a klasszikus Winkler-féle oxigénmeghatá­rozás permanganometriás kivitelezését. A Szegedi Tudományegyetemen 1947-től végzett és irányított kutatómunka is először klasszikus analitikai indíttatású volt, melyben az is szerepet játszott, hogy kezdetben csak erre adtak lehetőséget a mostoha anyagi körülmények. Hamarosan kiegészültek azonban ezek a vizsgálatok a kísérleti és elméleti reakciókinetikai tanulmányokkal éspedig mind a gáz, mind az oldat, mind pedig a szilárdfázisú reakciók terén. A periódusos rendszerre vonatkozó első megállapítások később a periódusos rendszer egy új alakjának kidolgozására és új periodikus függvények felfedezésére vezettek. A gázkinetikai vizsgálatokban fordulópontot jelentett az ún. négylépcsős mechanizmus valamint a gyökstabilizáció elvének felfedezése. A számos modellrendszer kinetikai vizsgálata közül különösen érdekes eredményekre vezetett a szénhidrogének oxidációjának, valamint az aldehidek termikus bomlásának rendsze­res tanulmányozása. A 60-as években pedig előtérbe került a szilárdfázisú reakciók kinetikájának­, és ezzel kapcsolatban a kontaktkatalízis legalapvetőbb problémáinak vizsgálata. A homogén gázreakciók kinetikájának tanulmányozása vezetett el a kötéserősség és az aktiválási energia közötti kapcsolat felderítéséhez és az aktiválási energia számításának új módszeréhez. Az 1967-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Tanszéke vezetőjeként folytatott kutatásainak két főiránya a szilárdfázisú reakciók, valamint a tömény oldatokban lejátszódó egyensúlyi folyamatok tanulmá­nyozása. A több mint 50 éves kutatómunka eredményeit SZABÓ ZOLTÁN mintegy 230 tudományos közleményben és számos könyvben foglalta össze. Az 1959-ben megjelent „Válogatott fejezetek a modern szervetlen kémiából" című egyetemi tankönyve meghatározó szerepet játszott a hazai szervetlen kémiai oktatás és kutatás megújulásá­ban. Szerteágazó tudományos munkásságának vezérelve volt az anyagok szerkezete és Kémiai Közlemények 59. kötet 1983

Next