Kalligram, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019-09-01 / 9. szám

Összegzés A Nyugat reklámhirdetései egy heterogén és formá­lódó, a tömegkultúrára rendkívül nyitott időszak le­nyomatai. A szórakoztatónak szánt, vagy éppen kí­nos, sokszor komolyan vehetetlen, de mindenkép­pen önreflexív reklámszlogenek e folyamatosan fejlő­dő, igényeiben is változó, a nagyvárosi kultúra minden területét használni kívánó polgári közönség kiszolgá­lását célozták. Annak a közönségnek az elvárásaihoz alkalmazkodtak, amely olykor saját magán is szeretett nevetni. A reklámokat is uraló nyelvi humorral a lapo­kat olvasó, színházba és kabaréba járó közönség min­den nap találkozhatott. Lőrincz Miklós, a kor egyik legismertebb kabaré­szerzője, forgatókönyvírója egyik híres jelenetében, a Hullám Izabellában, a Nyugat kínrímjeihez hasonló „igényességi!*’ reklámot diktál főnökének a címszerep­lő titkárnő: „Indiába sóért mezítláb megy Gandhi, ve­gyen nálunk telket Jancsi, Pista, Bandi. ” A kabarétréfa szüzséjében az ingatlanközvetítő cég főnöke barátnőt keresvén ad fel az olvasók számára is egyértelmű hir­detést, amelyben „kimondottan csinos, fiatal, sportot kedvelő, karcsú, lehetőleg szaké titkárnőt” keres. A hir­detésre jelentkező élemedett korú, és a többi kritéri­umnak sem igen megfelelő elvált asszony végül alap­jaiban forgatja fel a cég életét, miközben a történet a korszak hirdetési mechanizmusaival, a konkuren­ciaharccal, a tisztességtelen versennyel is finoman él­­celődik.134 Ha megfontoljuk, hogy a magyar kabaré másik fon­tos figurája, Rejtő Jenő regényei milyen mértékben és intenzitással reagálnak a reklámfeliratokra, hirdetések­re, már nem is pusztán komikusnak, sokkal inkább szociografikusnak tűnhet az egyik nagy Rejtő-klasz­­szikus felütése. A Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (1941) első fejezetét egy hirdetés történetének és a reklám pszichológiájának szente­li. A regénybeli hirdetést feladó fiatalember ontológi­ai téteket mozgató kéréssel fordul a nyilvánossághoz: „SZERETNÉK VILÁGHÍRŰ LENNI! Sok a pénzem, kevés a leleményességem! Minden jó ötletet örömmel fogad: megnyerő ifjú, aki elvesztette életkedvét.”135 A problémára érkező válaszok és megoldási javasla­tok (pl. „elveszett életkedvének becsületes megtalálója vagyok”136), mintha a korabeli lapok mindenre meg­oldást nyújtó ajánlatainak magabiztosságával szólná­nak. A regény vonatkozó részletei, miközben valóban e hirdetések szellemes paródiái, egy korszak izgalmas dokumentumai.137 ■■■ JEGYZETEK ----------------------- 1 SZAJBÉLY Mihály, A médiatörténet és a sajtótör­ténet viszonyáról, Médiakutató, 2005/1, Tavasz, 71-79,71. 2 KERTÉSZ Sándor, Comics szocialista álruhában: A magyar képregény ötven éve, Nyíregyháza, Kertész Nyomda és Kiadó, 2007,7. 3 VESZELSZKI Ágnes, A Nyugat hirdetésszövegei 1908 és 1911 között, Az ELTE BTK Irodalomtu­dományi Doktori Iskola Hallgatóinak Publikáci­ós fóruma, 2008,1-16., http://epika.web.elte. hu/doktor/VeszelszkiAgnes.pdf 4 ILIA Mihály, Hirdessünk, mert van kinek, http:// www.barkaonline.hu/ilia-mihaly-rovata/546- hirdess-mert-van-kinek 5 VESZELSZKI, 2008,Lm., 2. 6 ILIA, 2008, i.m. 7 SZABÓ Dániel, Sajtóhirdetések a régi Magyaror­szágon, Korunk, 2009/4,81-86,82. 8 Ua, 83. 9 BUDA Attila, A Nyugat Kiadó története, Bp., Bor­da Antikvárium, 2000,116-117. 10 VESZELSZKI, 2008, /. m. 6. 11 ILIA, 2008, /. m.. 12 Edmond ROSTAND, Cyrano de Bergerac, Wolanet és Fiai, Bp. 1920,58-59. 13 SZÉKELY György, A budai színházak,­­ Magyar színháztörténet II., 1873-1920, szerk. GAJDÓ Tamás, Magyar Könyvklub - Országos Színház­­történeti Múzeum és Intézet, Bp„ 2001,191— 198,194. 14 F. DÓZSA Katalin, A szcenikai művészet megújí­tása, a Magyar színháztörténet. ..,i. m., 692— 734,699-700. 15 BRÓDY Miksa, A Vígszínház, Nyugat, 1908/1, 51-52. Vö. GAJDÓ Tamás, A Vígszínház, A Ma­gyar színháztörténet. .., i. m., 143-173,173. 16 VESZELSZKI,2008,i.m., 11. 17 FARAGÓ László, Disputa: Hozzászólások a Nyu­gat reklám-ankétjához, Nyugat, 1931/4,277— 278,278. 18 H­OLLÓSSY István, Disputa: Hozzászólások a Nyu­gat reklám-ankétjához: írhat-e író reklámot? Nyugat, 1931/4,280-282,281-282. 19 A reklám és a művészet: Ankét a Budapesti Nem­zetközi Vásár felkérésére a Nyugat fóruma előtt, Nyugat, 1931/3,143-156,159. 20 ILIA, 2008, i. m., 21 SARKADY Ildikó, Az önszabályozás szerepe a modern szabályozási struktúrákban, Justum Reuguum Salutare, 2017/3,115-150,115. 22 Ua, 137. 23 Nyugat, 1935/12,502. 24 Dr. VIDA Sándor, A magyarországi védjegyoltalom története, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szem­le, 2012/4,52-58,52. 25 KRUSÓCZKI Bence, A tisztességtelen ver­seny a Szegedi Királyi Ítélőtábla joggyakor­latában, Forum: Publicationes Discipulorum Jurisprudentiae, 2018/1,245-269,255. 26 Uo., 260. 27 Nyugat, 1918/16, Hátlap. 28 Nyugat, 1919/10, Előlap. 29 KRUSÓCZKI, A tisztességtelen. ..,i. m. 263. 30 Nyugat, 1913/2, Előlap. 31 Nyugat, 1911/12, Hátlap. 32 Nyugat, 1917/9, Előlap. A hirdetés az 1917-es és 1918-as számokban gyakran szerepel. 33 Nyugat, 1911/12, Hátlap 34 Nyugat, 1918/16, Hátlap.

Next