Érseki Főgimnázium, Kalocsa, 1892
szorgalommal és kitartással gyűjtve újabb adatokat, megfigyelve és kutatva a vidék összes , rovar-faunistikai mozzanatait. Kaufmann Ernő orvos úr Baranya-Szabolcsban, a ki több éven át Hajóson tartózkodott és e vidéket szakismerettel tüzetesebben átkutatása legnagyobb készséggel rendelkezésemre bocsátotta ide vonatkozó faunistikai gazdag adatait. Tanítványaim egy nagy részének ez ügyben tanúsított lelkes buzgóságáról szintén elismerőleg és dicsérettel kell nyilatkoznom, akik különösen a csúszó-ivászó carabidák, meloidák, eureulionidák és cerambycidák összegyűjtésére, és gyakoriságuk megállapítására sok és kedves szolgálatot tettek. A kisebb és igen apró bogarak gyűjtésére és különösen gyakoriságuk kipuhatolására rendkívül előnyös és aránylag kevés fáradságba és időpazarlásba kerül az Ormay Sándor által ismertetett Bogárfuttató (Insectophobos), amelyet lényegtelen dolgokban módosítottam és a bogarakat nem alkohol, hanem igen sok előnyénél fogva kénfüst által döglesztem meg. E bogárfuttatóba kerül nemcsak a szitált föld, hanem a bármi néven nevezendő bogárfogó készülékkel (háló, zsák, ernyő) nagyban összegyűjtött rovarpréda. Ezen rendszeres, 12 éven át folytatott beható gyűjtés, megfigyelés és kutatásnál fogva azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy városunk és környékünk bogárfaunájának oly tökéletes képét nyújthatom, a minővel hazánkban a fővárosnak kivételével egysem dicsekedhetik. A város, melynek vidékét tüzetesebb és behatóbb vizsgálásom tárgyául választottam, az előbb említett értesítőben közzétett két családon kívül, valamint Dániel Károly, 2) Frivaldszky János és Kaufmann Ernő ide vonatkozó egy-két adat leszámításával bogárfaunistikai szempontból teljesen ismeretlen. Az átkutatott vidék Kalocsát bírja központul, melynek nyugatról a Duna szab határt, éjszak-, kelet- és délfelé pedig a következő községek jelölik végső pontjait : Duna-Pataj, Akasztó, Keczel. (Császártöltés. Hajós,Miske és Fájsz. Ezen terület két egymástól nagyon elütő részre oszlik : a mélysíkra, a tulajdonképeni sárközre, és az emelkedettel!) buczkás, homokos vidékre. A Kalocsa körül elterülő mélysík egy árkokkal, vizekkel, mocsárokkal átszelt síkot tüntet föl, melynek vizei azonban nyáron nagyobbára fenékig kiszáradnak. A Kalocsától nyűgöt felé eső rész emelkedettel!) helyről tekintve szépen müveit, nagyszerű kertnek lenni látszik, melyet vizerek, fűzfasorok száz meg száz kisebb kertecskékre osztanak , a keletre és éjszakra elterülő mélysíkon pedig szikes mezők és kitűnő szántóföldek váltakoznak itt ott előforduló sokszor teljesen kiszáradó nádasokkal és mocsárokkal. A fehéres szikes mezők helyenkint nagy tereket foglalnak el , így különösen Halom, Homokmégy, Kis- és Öreg-Csertő, Drágszél pusztákon, továbbá Akasztó és Tetétlen körül ; kisebb szalagokként elhúzódnak Hajós, Miske, Fájsz, Résztelek, Keserűtelek és Gombolyag felé. E mélyeik árkait, vizereit, nádasait és vizenyős rétjeit a következő föltűnő) >b fajok lakják. Cicindela soluta és littoralis, Carabus hungaricus és clatliratus, Notiophilus rufipes, Omophron limbatus, Blethim muHipunctata, Dgschirius strumosus, Tachys fulvi collis, Platyderus rufus, Pterostichus aterrimus. Ophonus sabulicola, diffinis és hospes, Harpalus pytpnaeus és zahroides, < < ynandrom,orphus et ruscus, Stenolophus skrimsh iranus, Acupalpus transversalis, (Jodes gracilis, Chluenius sulcicollis, Leírta humeralis és sea - ') Onnay Sándor, Újabb adatok Erdély bogár faunájához 58. lap. 2) Karl und Josef Daniel „Coleopteren-Studien,“ czimű dolgozatban Leptont adusta Kr.eerambycidát Hajós és Kalocsáról is említi. — Frivaldszky János pedig „Magyarország téhelyröpiiinek futonezféléi“ jeles füzetében Harpalus rubripes Dust, futonezfélénél Kalocsát is emlegeti. — Kaufmann Ernő a „Kovarászati lapokban." 188?., néhány Hajóson észlelt fajt közöl.