Kanadai Magyar Munkás, 1958-1959 (30. évfolyam, 1-49. szám)

1958-07-17 / 1. szám

2. OLDAL James Muir, a Royal Bank elnökei "ÜSSÜNK NEKI ÉS GYERÜNK MA" »KERESKEDNI Kínával« — ez a mondás már szinte szál­lóigévé vált ma Kanadában, s egyike lett az ország leg­főbb politikai kérdésének. A kérdés lényege egészen egy­szerű : a kereskedelem munkát, kenyeret jelent. S ezt nem­csak azok látják így, akiknek ma már a munkája, léte függ ettől, de a nyitott szemmel járó, reálisan gondolko­zó tőkés elemek is mind többen látják meg, hogy a szocia­lista világtáborral való gazdasági együttműködés kikerül­hetetlen tényezővé vált. Ezek egyike James Muir, a Royal Bank of Canada elnöke, aki nemrég tért vissza kínai lá­togatásáról, s a tapasztalatairól cikksorozatot írt. Ezekből közöljük az alábbi néhány kivonatos meg­jegyzését : A »Egy dolog bizonyos — Kínának az áruk sokfélesé­gére van szüksége és keres­kedni akarnak minden áron. Bármely kanadai exportőr, aki kereskedni akar Kíná­val — s tudatában van a sa­ját érdekeinek és elég elő­relátó ahhoz, hogy felismer­je Kanada gazdasága iránti felelősségét — azonnal sze­rezhet a kereskedelmi mi­nisztériumtól információt arról Ottawában, hogy mik­re van ott szükség. Kormá­nyunk kereskedelmi megbí­zottai, akik azon a területen tevékenykednek, teljesen is­mertek az ottani helyzettel, s feltételezhetjük azt is, hogy teljes tájékoztatást ad­nak arról Ottawának. Ha valamit tanácsolha­tunk, az az, hogy az export­­kapcsolatainkat ki kell ráz­ni a kötelékeiből, lássunk neki és gyerünk Kínába . . . Bosszantó volt, amikor más nyugati hatalmak eladó cso­portjaival ott találkoztunk és velük beszélgettünk, me­lyek úgy látszik, nemcsak üzleteket kötöttek, hanem lelkesedtek is azért, míg a mi emebereink ülnek, s vár­ják, hogy ezüst tálcán hoz­zák nekik az üzletet. A mi exportőreinknek meg kell tanulniuk a leleményessé­get, s azt, hogy bizonyos üz­leti kockázatokat vállalja­nak. Kínán kívül sokat hallot­tunk arról, hogy a kínaiak importra törekedve egyolda­lú üzleteket akarnak kötni, hogy megszegik a szerződé­seket és hasonlókat, de e­­gyetlen ilyen tényleges ese­tet nem tudtunk felkutatni... S ha ők is (a mi exportőre­ink) azt teszik, időre szállí­­ tanak, betartják az egyez­­­­ményeket, meggyőződéssel állíthatjuk, hogy nem fog­nak indokolatlan nehézsé­gekbe ütközni. Ez a lehetőség párosítva azzal, hogy szükségünk van­­ exportpiacokra, harsonaként kell hogy szóljon kormá­nyunkhoz, hogy belenézzen az ügybe, hogy ha bárme­lyik kanadai cég külső be­folyás következtében nem ►-------------------------------­teljesíti kötelességét a ka­nadai munkásokkal és Ka­nada gazdaságával szem­ben, megtagadva a törvé­nyes és tiszta üzletet, hala­­­­déktalanul drasztikus fe­gyelmi intézkedéseket te­gyen bármely ilyen kanadai­­ korporáció ellen. Kanadá­nak exportkereskedelemre­­ van szüksége s azt meg kell­­ ragadni bárhol is legyen, s nem más okból, mint Kana­da érdekeinek a szem előtt tartásával . . . Meggyőződésem, hogy jó és jogos kereskedelemre léphetünk. Más nyugati né­pek megtagadják azt. Ka­nada hanyagságot és igaz­ságtalanságot követ el ön­magával szemben, ha nem veszi ki abból a részét. A­­zonban nem fog ahhoz hoz­zájutni erélyes tettek nél­kül.« MEGHÍVÓK TORONTOP­ONT. A Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) torontói 12. fiókja július 20-án, vasárnap SZÓRAKOZÓ PIKNIKET rendez a fiók pickerin­­gi Ady Kempjén. A Női Csoport gondoskodik a magyaros ételek­ről. Autóbusz indul a fiók otthoná­tól, 350 Dundas St. W., délelőtt 10 órakor. KONZULI­­ kerestetés KÖZÖLJÜK az alant nevezettek­kel, hogy kérelmüknek addig nem tehetünk eleget, amíg címüket ol­vashatóan irt, helyes angolsággal nem közüik velünk. Foki Dezső, Herczeg Béla, Kol­lár László, Németh Margit és Re­­zsőfi József. Legation at the Republic of Poland Hungarian Division 387 Rideau St. Ottawa, Ont. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1958 JÚLIUS 17, CSÜTÖRTÖK OTTAWÁNAK FEL KELL LÉPNIE! (Folytatás az 1. oldalról)­­ védelmi szerv irányítása­­ lenne. Ez az úgynevezett­­ North American Air De­­f­fence — NÓRÁD — az a­­ közös katonai szerv, amely­­ teljesen amerikai parancs­nokság alatt áll és teljhatal­­­­múlag rendelkezik a hozzá tartozó kanadai légierővel. Ezt az egyezményt a kana­dai parlament pár hete hagyta jóvá. Nem engednek Eisenhower a parlament­hez intézett beszédében tud­tunkra adta, hogy Washing­tonnak nincs szándékában enyhíteni azokat az utóbbi időben hozott intézkedése­ket, amelyek korlátozzák a kanadai olaj, a különböző fémek bevitelét az Egyesült Államokba, megmondotta, hogy Amerikának nincs szándékában változtatni a­­zon a politikáján, amely a­­latt az egyezményeket meg­szegve, a búzadömpinget hajtja végre Kanada rová­sára. Szóval, mindezek a problémák, melyek Kanada gazdasági érdekeit súlyosan károsítják, Kanada szuvere­nitását a sárba tiporják, to­vábbra is Washington önké­nyének lesznek alárendelve. Ez a jenki gőgös önké­nyeskedés és Diefenbake­­­­réknek a gerinctelensége legvilágosabban meglátszott akkor, amikor az a kérdés került napirendre, hogy az amerikaiak kanadai alválla­latai szállíthatnak-e árucik­ket a Kínai Népköztársaság­ba. Ez­­a kérdés pedig, amió­ta a múlt év elején Wash­ingtonból letiltották, hogy a kanadai Ford nem szállít­hat le 1000 darab autót Kí­nának, minden másnál na­gyobb közérdeklődést kel­­­­tett fel és általános ellen-­s szenvet az amerikai diktá­­lással szemben. A tárgyalások eredmé­nyeként általános zavar ke­letkezett a kérdésből. Eisen­­howernek a parlament előtt tett azon megjegyzése,hogy­­ Amerika »meg fogja enged­­­­ni« Kanadának, hogy az em­­l­­ített vállalatok Kínának­­ szállíthassanak, találgatáso­kat és ellenzést váltott ki. A kérdés ilyetén felvetése köz­­zönséges sértő kijelentés Kanadára nézve, amit úgy­ igyekeztek egyesek feltün­tetni, mint amivel Samu bá­­j­esi »szívességet« tesz Kana- ’ dának. De még konzervatív lapok is igyekeztek nyomá­­­ban kijelenteni, hogy Wash-­­ington olyan üzletkötést a­­kadályozott meg, amely a­­ kanadai törvények értelmé-­­­ben is jogos eljárás. Tehát még az ország fennálló tör­vénye értelmében sincs szük­ség arra, hogy Amerika »ad­jon engedélyt« bárkinek, vagy bármire, legyen az ka­nadai vagy külföldi vállalat. Kanada szuverén jogáról van szó A törvénytől eltekintve, a Kínába való szállítástól is; nagyobb kérdésről van szó, bár az egymagában is dön­tő kérdés. Arról az elvi kér­désről van itt szó, hogy egy­­­általán milyen alapon for­mál jogot Washington ah­­­hoz, hogy ő »adjon enge­délyt«, s miféle alapon té­­­telezi fel Ottawa azt, hogy: nekünk »engedélyt kell kér-­­ni« Washingtontól. Kanadának, mint szuve- HÍREK az országból (hogy például a CPR hóna­­­­pokkal ezelőtt több szán­z vasúti személykocsira ame­­­rikai vállalatnak adott rend­s­delést. EZRET ELBOCSÁTOTTAK # * * A TÓRI TERV: »ZÖLDSÉG« — Mervyn Hardie liberális képviselő (Mackenzie River) a konzervatív pártnak a vá­lasztások alatt s azóta is hangoztatott északi fejlesz­tési programjával kapcsolat­.­­­ban megállapította, hogy­­ az: »zöldség«. ­ A képviselőházban kér­déseket intéztek Hees köz­­­­lekedésügyi miniszterhez,­­ azzal kapcsolatban, hogy a­­Canada Car and Foundry­­ vagongyár 1000 munkást el­­­­bocsátott. A miniszter csak­­ annyit tudott válaszolni,­­hogy biztosítékot kapott a­­ vasúttársaságoktól arra, hogy mihelyst alkalom lesz,­­ rendeléseket adnak a gyár­­­­nak.Viszont köztudomású, vén államnak joga van ren­delkezni minden kanadai vállalattal, akár külföldi tu­lajdon, akár kanadai, s a­­zoknak a kanadai törvények és szabályok alá kell vetni magukat és nem lehetnek a­­lárendeltjei egy idegen or­szág törvényeinek vagy ren­delkezéseinek. Helyesen jegyezte meg a torontói Globe and Mail jú­lius 14-i lapjának vezércik­ke: »Ténylegesen azt a fáj­dalmas tényt kell látnunk, hogy Washington még távol­ról sem akar elfogadni két alapvető kanadai álláspon­tot. Hogy az ebben az or­szágban bejegyzett vállala­tok, még ha amerikai cégek tulajdonai is azok, csakis kanadai törvényeknek van­nak alárendelve, és hogy Kanada külkereskedelmét nem szabályozhatják és kor­látozhatják egy idegen or­szágból.« Ezeket a tényeket kell te­hát tudomásul vennie Die­­fenbakernek és kormányá­nak: nekünk nincs szüksé­günk rá és nem akarunk Washingtonhoz menni enge­délyért, hogy mit és kinek adhatunk el. A helyzet jelenleg lénye­gében úgy áll, hogy senki nem tud, vagy nem hajlan­dó világos választ adni ar­ra, hogy Kanada most mit tehet hát. Különben itt és A­­merikában is utaltak arra, hogy Eisenhower ilyen »szí­­vességet« nem is tehet az amerikai kongresszus jóvá­hagyása nélkül. A kérdést tehát a Diefenbaker kor­mánynak kell tisztáznia, s világosan tudtára adnia Washingtonnak, hogy: hát­rább az agarakkal , kana­dai vállalatokkal és Kanada­ külkereskedelmével mi és­­ senki más nem rendelkezik. | Tudnivalók A GYERMEKNYARALTATÁSRÓL A KOSSUTH Betegsegélyző Egylet (IMBF) két gyermek­nyaralója, a wellandi (Erie tónál) és a torontói (Picke­­ringnél), minden érdeklődő rendelkezésére áll. Előjegyeztetni és érdeklődni lehet: Steiger Jánosnénál, este, Tel.: WA. 2­6491; 2 Ross St., To­ronto — Nappal: IMBF (Kossuth) központi iroda. Tel.: WA. 2-9831; 214 Beverley St., Toronto, Ont. Szűcs Lászlóné, 373 Colborne St. E., Oshawa, Tel.: 3-3580. A Lake Erie Gyermeknyaraló iránt érdeklődni lehet a Kossuth-fiókok hamiltoni, brantfordi, st. catharinesi, niagara fallsi és port colbornei megbizottainál, valamint WELLANDON: Tóth József, 98 First St., RE. 2­3694. NYARALTATÁSI DIJAKt Tagok gyermekei részére 6—11 éves korig heti____________$13.00 11—15 » » » ........................­..$15.00 Nemtagok gyermekei részére 6—11 éves korig heti..­............—......$14.00 11—15 * .. $16.00 * * * KANADA LAKOSSÁGA — A múlt héten kiadott hiva­talos közlés szerint, Kana­da lakóinak számát 17.048.­000- re becsülik ez év június 1- én, ami pár ezer híján fél­millió növekedés a múlt év óta. Kanada lakóinak szá­ma az elmúlt 38 év alatt csaknem megduplázódott. A statisztikai hivatal szerint, British Columbia lakossága több mint háromszorosára, Albertáé csaknem három­szorosára, Antárióé több mint kétszeresére növeke­dett. * * * NIKKEL — Az Internatio­nal Nickel Co. bejelentette Sudburyban, hogy — most már az utóbbi hónapokban másod ízben — e héttel kez­dődően a nikkeltermelést é­­vi 200 millió fontra csökken­tik a készletek felhalmozó­dása miatt. A nikkelbányák­ban és finomítókban a mos­tani 5 n­apról négyre vágják le a heti munkaidőt. * * * URÁNIUM — Kanada urá­niumérc tartalékát a legú­jabb becslés szerint 334 mil­lió tonnára teszik, az 1956- ban felbecsült 225 millió tonnával szemben. * * * BEZÁRJÁK A GYÁRAT­­ A kanadai Westinghouse villamossági gyár ez év vé­gére bezárja az ontariói Stratfordon a motorgyárat, jelentette J. D. Campbell, a gyár igazgatója. A döntést azzal indokolja, hogy a vil­lanymotor piacon nagy a verseny, főleg a külföldi be­hozatallal. A gyár termelé­sét október 1-től kezdik be­szüntetni, s 110 munkást bocsátanak el. * * * KORAI ÜZEMZAVAR — A St. Lawrence folyón július elsején megnyílt villanymű egyik villanyfejlesztő mo­torja pár napi működés után letört. Gordon Mitchell fő­mérnök szerint az üzemza­vart egy 10.000 dolláros go­lyóscsapágy kiégése okozta. * * * SZEGÉNY FARMEREK — Az országos adóügyi hiva­tal kimutatása szerint Ka­nadában mindössze 36.000 farmer van — az összesnek kevesebb mint 5 százaléka — akiknek annyi a jövedel­mük, hogy arra jövedelmi a­dót fizetnek. * * * ÚJ AMERIKAI TERV — Közölték, hogy az Egyesült Államok tervet készít arra, hogy Grönland szigettől A­­laszkáig légelhárító irányít­ható rakétabázis-láncolatot épít fel. Pearkes kanadai hadügyminiszter azt mon­dotta, hogy Kanadának nincs formális része a ter­vezetben.

Next