Kanadai Magyar Munkás - Új Szó, 1967-1968 (39. évfolyam, 1-49. szám)
1967-07-20 / 1. szám
1967 július 20 KANADAI MAGYAR MUNKÁS S. oldal A KOSSUTH B. EGYLET CENTENÁRIUM! ÜNNEPÉLYEN ELHANGZOTT BESZÉDEK Tisztelt Bartha honfitársi Tisztelt vendégeink! Kedves tagtársaink és tagtársnőink! Engedjék meg, hogy elsősorban üdvözöljem az összes vendégeinket és barátainkat, akik nem egy esetben sok mérföldről jöttek el hozzánk, hogy velünk ünnepelhessenek ezen a nagy napon. Fogadott hazánk születésnapját és a magyar bevándorlás 80. évfordulóját ünnepeljük ma. Hosszú volt az út idáig és göröngyös. Szenvedések, könnyek, de kétségkívül Tisztelt ünneplő közönség, kedves honfitársak! Először is köszönetet mondok kedves meghívásukért. Megtiszteltetésnek veszem, hogy mint a Magyar Népköztársaság Kanadában lévő nagykövetségének vezetője, kormányom hivatalos képviselője a Kanadában élő magyarság egy részével együtt ünnepelhetek Kossuth Lajosnak, nemzetünk, magyar történelmünk világszerte is jól ismert egyik legkiemelkedőbb alakjának kanadai szoboravatásán. Az amerikai kontinensen már van egy Kossuth szobor, nevezetesen New York városban. Ezzel a szoborral a kanadai magyarság is gazdagodott, mivel Kanada földjén is felállításra került az első Kossuth szobor, pontosan a Kossuth nevét viselő magyar parkban. A szobrot legnagyobb élő szobrászművészünk, Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette és a Magyarok Világszövetsége adományozta a Kanadában élő magyarságnak. Kossuth Lajos emlékét kegyelettel őrzi minden magyar, azok is, akik otthon élnek és Kossuth haladó eszméit a gyakorlatban valósítják meg, és azok is, akik az óhazától távol vannak. Kossuthot nem sajátíthatja ki senki. Minden magyar, bárhol is éljen, büszkén magáénak vallhatja, ha az emberi haladás oldalán áll. Ugyanakkor Kossuth Lajos emléke egyben összekötő kapocs is az othoni és külföldre szakadt, de az óhazát változatlanul szerető és tisztelő magyarság között. Ezt a szeretetet és tiszteletet mi sok formában és számtalan alkalommal tapasztaljuk. Az óhazai és itt élő magyarság közötti kapocs szimbóluma tulajdonképpen a mai ünnepségünk is. Magyarország kiemelkedő művésze és az MVSz a szoboradománynyal ezt a kapcsolatot kívánja ápolni és tovább erősíteni. Nem véletlen, hogy a szoboravatásra a kanadai centenárium évében kerül sor. Annak a Kanadának a centenáriumán, amely honfitársaink tízezreinek nyújtott otthont és tisztességes megélhetést. Ugyanakkor annak a Kanadának a centenáriumán is, melynek gyors iramú hatalmas fejlődéséhez a magyarok tízezrei adták alkotó gondolataikat és az építés kivitelezéséhez sok-sok ezer dolgos magyar kéz is hozzájárult. Mi úgy érezzük, hogy Kanada eredmények is követték ezt a 100 éves és 80 éves hosszú, kanyargós utat. Ma már mindez a történelemre tartozik — mindez történelem. De mégsem felejthetjük múltúnkat és tradíciónkat, mert erre kötelez bennünket sok halottunk és veteránunk. Az évforduló, melyhez szervezemegbecsülése, tisztelete és szeretete mindazért, amit idekerült magyarságunknak nyújtott, egyáltalán nem befolyásolja az óhaza iránti érzelmeket. Önök akkor erősítik igazán a magyar név, és egyben a magyar nép becsületét és tekintélyét, ha fogadott hazájukban továbbra is jól helytállnak. Ugyanakkor egy pillanatra se feledkezzenek meg szülőföldjükről, amelynek polgárai mindig szeretettel gondolnak a távolban élő nagy számú magyar között a Kanadában élő magyarokra és akik részéről, amikor találkoznak Magyarországon vagy itt Kanadában, mindig őszinte szeretetre és segítőkészségre számíthatnak. Örvendetes tény, hogy Kanadában élő honfitársaink közül — anyagi lehetőségeiktől függően — évenként egyre többen látogatnak az óhazába. Mi ennek nagyon örülünk. Örülünk azért, mert az az érzelmi kapocs, amely önöket a nagy távolság és a kivándorlás óta eltelt hosszú idő ellenére az óhazához köti, ezen keresztül csak erősödik. Örülünk ennek azért is, mert kanadai magyarjaink a saját szemükkel győződhetnek meg arról az óriási építőmunkáról, amit a dolgos kis magyarság az óhazában folytat. Tegyék továbbra is élővé kapcsolatukat az óhazával, hogy gyermekeik és unokáik a jövőben is büszkék legyenek arra, hogy szüleik és nagyszüleik Magyarországról jöttek ide és így ők is magyar származásúak. Ez a néhány gondolat hűen tükrözi Kossuth több mint száz évvel korábbi eszméit, melyet nagy elismeréssel fogadnak el ma is nem csak Magyarországon, hanem a világ számos országában, akár élnek ott magyarok nagy számban, akár nem. Végezetül átadom formailag is a Magyarok Világszövetsége ajándékát, Kossuth Lajos szobrát a Kossuth Betegsegélyző Egylet központ titkárának, Korányi János honfitársnak azzal, hogy ezt a szobrot olyan szeretettel fogadják, mint amilyen szeretettel az óhaza ezt adományozta. Emlékeztesse önöket történelmünk e nagy és kiváló alakjának a szobra mindenkor a szülőföldre, annak szeretetére, arra, hogy akkor adóznak leghűebben a dicsőséges 1848-as magyar forradalom és szabadságharc emlékének, ha az otthoni magyarsággal együtt — Kossuth szellemében — mindenkor az emberi haladásért harcolnak. tünk a mai napon elérkezett, kétségkívül fontos és jelentős. Ahogy itt végig nézek az ősz fejeken, és bizony ma már megtizedelt régikanadás sorainkon, eszembe jutnak a múlt emlékei, a múlt eseményei, azok az idők és évek, amikor Kanadába jöttünk. Eszembe jutnak a szántóföldek, a prairiek és a bányák, ahol legtöbben kezdtünk dolgozni, és eszembe jutnak azok az idők, amikor még társadalmi biztosítások és juttatások hiányában, kérges kezeinkkel kellett biztosítanunk a legszükségesebbeket magunknak és családunknak. De fogadott hazánk fejlődött, és ha bár nehézségek és problémák most is vannak, mégis ezen a gyönyörű nyaralónkon — a Balatonra emlékeztető Lake Erie partján — jöhetünk össze öreg harcosok és fiatalok, a fogadott haza centenáriumának szellemében. A magyar emigráció, amely 80 éve van ezen a földön, kiérdemelte Kanada megbecsülését és tiszteletét munkásaink, farmereink, értelmiségi dolgozóink, tudósaink és üzletembereink minden fronton megállták helyüket és a többi nemzetiségi csoportokkal együtt jelentősen hozzájárultunk Kanada fejlődéséhez és boldogulásához. Szervezetünk a múltban ugyanazoknak az elveknek és meggyőződésnek volt hirdetője. A Kossuth Betegsegélyző Egylet békességben, együttérzésben kívánt és kíván ma is élni, dolgozni az öszszes többi emigrációs magyar szervezetekkel. Hazaszeretetet hirdetünk úgy Kanada, mint szülőhazánk iránt. Ellenezzük a háborút, ami csak könnyet, vért és pusztulást eredményezhet. A mai ünnepségünket Kossuth Lajos emlékének tiszteletére is rendeztük. Nemcsak Kanada centenáriuma, hanem Kossuth Lajos szellemében ünnepelünk. Kossuth szellemének nagysága minden magyar által elismert tény, sőt mondhatjuk, az egész világ, Amerika is, ahol Kossuth maga is járt, és ahol tiszteletére szobrokat állítottak és pénzeket vertek, magáénak tekinti őt. Mi mindig úgy éreztük és szerettük Kossuth Lajost, mint a béke, barátság, egyetértés legnagyobb magyar apostolát. De nekünk sohasem volt szándékunkban sem Kossuth személyét, sem szellemét, sem ezt a gyönyörű szobrot kisajátítani. Szervezetünk nevében ünnepélyesen és hivatalosan meghívtunk minden magyar szervezetet és egyházat, hogy a mai ünnepség után is jöjjenek el erre az üdülőhelyünkre és érezzék jól magukat Kossuth szobrénak árnyékában és az ő szellemében. Fogjunk kezet, mert ezzel tehetjük a legnagyobb szolgálatot egyre erősödő és szépülő Szülőhazánknak és a 100-ik születésnapját ünneplő fogadott hazánknak is. Tisztelt tagtársak ! Kedves vendégeink ! Engedjék meg, hogy nemcsak a tagságunk, hanem az egész kanadai magyarság nevében forró baráti köszönetünket küldhessem a Magyarok Világszövetségének ezért a Kossuth-szoborért, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész alkotásáért. Hirdesse ez a szobor a magyar és a kanadai nép barátságát és egymás iránti tiszteletét. Legyen ez a szobor emlékköve a magyar emigráció 80 esztendejének. Legyen monumentuma azoknak a százaknak is, akik ma nincsenek itt velünk, de áldozatos munkájuk és hősi szellemük velünk van. Szervezetünk nevében szeretném ezt az alkalmat felhasználni arra, hogy felkérjem Bartha János honfitársunkat: tolmácsolja köszönetünket a Magyarok Világszövetségének ezért az értékes ajándékért és a többi ajándékokért, melyekkel elhalmoztak bennünket a múltban. A Kossuth Betegsegélyző Egylet központja nevében mindenkit őszinte, szívből jövő szeretettel üdvözlök és kívánom: hozzuk létre a kanadai magyarság egységét. Kívánom, hogy mindannyiunk emlékében éljen 80 éves kanadai hősi múltúnk és Kanada 100-ik születésnapja ! BEÖTHY OTTÓ ÜDVÖZLETE A Magyarok Világszövetsége főtitkára alanti beszédét magnetofon-szalagról hallgattuk. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Honfitársak! Ebben az órában, amikor nagy hazánkfia, Kossuth Lajos emlékművét avatják fel a szülőföldtől oly távoli Kanadában, amikor leleplezik jeles szobrászművészünk, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szép bronzszobrát, gondolatban ott állunk mi is a wellandi parkjukban és együtt ünneplünk önökkel. Szerettünk volna nem csak lélekben, gondolatainkban ott lenni, hanem ott állani és ezeket a szavakat élő szóval elmondani. Nem rajtunk múlott, hogy ez nem vált lehetségessé. Ez a szép szobor-képmás, amelyet a Magyarok Világszövetsége sok szeretettel készíttetett és küldött el ajándékul a most százéves, a magyar emigránsok tízezreinek otthont, kenyeret és új hazát nyújtó barátságos Kanadának földjére, legyen a wellandi honfitársak, a Kossuth Park látogatói előtt ércbe öntött, maradandó jele a Szülőföld szeretetének és annak a tiszteletnek, amellyel innen, a távoli Magyar Népköztársaságból gondolunk mindenkor, nemcsak az ilyen ünnepélyes órákban önökre, Kanadában élő magyarokra. Legyenek jó kanadaiak, álljanak itt hazájukban mindenkor az igazság, a haladás híveinek soraiban, legyenek a népek barátságának, a világ békéjének szószólói. Emlékeztesse Önöket Kossuth ércbe öntött arcmása a távoli Szülőföldre, tartsanak meg bennünket mindenkor szeretetükben, mint ahogyan mi is szeretettel, féltő gonddal, nagyon tisztelettel gondolunk önökre, akik ott, ahová a sors vitte önöket, szorgalommal és derekas helytállással szereztek becsületet a magyar névnek, a magyar népnek. E gondolatokkal, és a legforróbb jó kívánságokkal adom át Kossuth Lajos szobrát, a Magyarok Világszövetsége ajándékát. Őrizzék meg híven, virítson körülötte tavasztól őszig színes virág — emlékeztesse minden látogatójukat a Szülőföld szeretetére, a nép szolgálatára, Kossuth Lajos életének feledhetetlen példaadására. • Korányi János, a Független Betegsegélyző Szövetség központi titkára mondotta az alábbi beszédet a Kossuth Betegsegélyző Egylet centenáriumi ünnepélyén, az egylet Kossuth parkjában, július 9-én. BARTHA JÁNOS BESZÉDE Meghívásra jelent meg Bartha János, a kanadai magyar nagykövetség vezetője centenáriumi ünnepélyünkön.