Új Szó, 1970-1971 (42. évfolyam, 1-50. szám)
1971-01-16 / 19. szám
2 oldal ÚJJÁSZÜLETÉS: BAJOKBÓL REMÉNY? Lehet, hogy a kihalás útján menetel az emberiség, mint haladtak a dinoszauruszok. Ám az ember törvényeket alkotott, kormányoknak engedelmeskedett, épített és pusztított civilizációkat, túlélt háborúkat, éhínségeket, járványokat, fertőzéseket. A dinoszaurusznak nem volt választása, az embernek van. Amikor Amerika formát öltött, álmokat szövögettünk. Alkalom megnyílását láttuk a szabadság számára: láttunk egy országot, melyben életpályát szabadon lehet választani, melyben sokféle nép él, melynek vagyona mérhetetlen. Nyomultunk a tenger felé. Benépesítettük a völgyeket. Kitartottunk, gyermekeinket iskoláztattuk, és szebb jövőt reméltünk számukra. Valami jobb jött — olykor. Az ország benépesült. Az úttörők időszaka lejárt. Amerika, népének találékonyságán gyorsan rohanva előre, egyszerre megtorpant önmagában. Olyanná vált, mint az a bika, amelynek elhanyagolt szarva a koponyájába nőtt és megőrjítette. Amerika önmaga ellen fordult. Torkosok lettünk és híztunk. Lázadtunk és merényleteket követtünk el. Lövöldöztünk és káromkodtunk és égettünk és fertőztünk és dübörögtünk. És elvesztettük tisztán látásunkat. Amerika ma kétségbeeséstől, reménytelenségtől bűzlik. Most pedig van válaszutunk. Bajban vagyunk. Gazdaságunk hanyatlik. A munkanélküliség terjed. Rettegünk és gyűlöljük egymást. Szétmarcangol bennünket a kapzsiság, a tehetetlenség, a fajgyűlölet, a nyomor, a háború. Sötétség mélységébe veszhetünk, vagy újjászülethetünk. A LOOK magazin jelen száma változatokra emlékeztet: teremtésre, születésre, felfedezésre, küldetésre. Számon kéri rugalmasságunkat és feljegyzi életképességünket: reményt villant fel előttünk a sötétségben. Ismerjük problémáinkat. Tudunk helyes utat választani. Megoldottuk problémáinkat a múltban. Sokan úsznak az árral. Mások azonban ismét megoldásról álmodnak. LOOK, 1971, január 12. DERECSKE! HELYZET . December 13. keltezéssel kapta az itt közölt levelet L. F. Kovács, wallaceburgi előfizetőnk mátraderecskei unokaöccsétől. Kedves Lőrinc! Azt írod, hogy írjak már a falunkról valami jót. Különlegeset írni nem tudok, de azért csak jót mondhatok, mert ha most volna 1927, amikor ti kimentetek Kanadába, és a mai rendszer lett volna, soha nem láttátok volna Kanadát. Nem kell itt többé vonatokon lopva csavarogni munka után, amit Kanadában folytatnotok kellett, mert ott sem volt különb a helyzet abban az időben. Ma már nálunk ilyesmiről szó sem lehet, írod, hogy nálatok sok munkanélküli van. A mi rendszerünkben nem kell háború ahhoz, hogy legyen munkánk. Itt akkor van munka ha békében hagynak bennünket. A magyar nép elvarázsolt országot épít a romokból, amit az előbbi rendszertől örökségül kapott. Szeretném hazánkba hozni a szegény kanadai munkanélkülieket. Itt biztos megélhetést tudnánk nekik adni. Ha kanadai dollár helyett csak forintunk van is, azért vásárolhatunk mindent, amire szükségünk van. Még az sem számítana, ha tölgyfalevéllel fizetnének bennünket, mert azzal is vásárolhatnán mindent, amit szemünkszánk kíván. Ezt te is láttad, amikor nálunk voltál látogatóban. Elhiszem, hogy az amerikai nép is ellátja magát minden életszükséglettel, de milliószámra vannak nálunk dolgozók, akik — ha felkérnék őket — nem cserélnének amerikai dolgozókkal, sem kanadaiakkal. Ne haragudj meg ezért az erős kijelentésemért, de ez így van, ahogy neked elmondom. Ha most itt teremhetnél, láthatnád a bolt elé kitett táblán, hogy 40-60 százalékos árengedménnyel lehet vásárolni az ünnepekre. Volt-e ez a régi időkben, amikor ti kivándoroltatok? Hogy a munkaalkalmakról is írjak, megemlítem, hogy nálunk szükség volna azokra a dolgozókra, akiket Amerika Vietnamba küld. A borsodnádasdi szénbányától, ahova derecskeiek 250- en járnak, a recski ércbányához kölcsön kérik a bányászokat, mert két aknát nyitottak. Ebből is láthatod, hogy milyen nagy nálunk a munkalehetőség. De nemcsak nálunk, hanem az ország minden részén. Szeretnénk veled újból kezet szorítani, ha csak még egyszer is. Ha csak időd van, írjál újra, én mindig válaszolok. Mindnyájatokat szívből üdvözöllek. —Öcséd, Imre Napnál is világosabb A Naphoz legközelebbi csillagok egyike az Arcturus. Nyolcvanszor fényesebb mint a Nap és az átmérője harmincszor nagyobb. Az égboltozat negyedik legfénylőbb csillaga, amely szabad szemmel is látható. j 296 Queen St. W. fr» 424 Bloor St. W. j : Toronto fej tW Toronto | ! 362-3226 y 921-3721 j | KENNEDY TRAVEL BUREAU LTD. * • : TORONTO — BÉCS — TORONTO • : CA $214.00 : • • (egyesületi csoport ár) BUDAPEST — TORONTO — BUDAPEST | £ kedvezményes utazás. | I K K A KARÁCSONYRA! elérett cikkekbe» U { • J £ ROMÁNIÁBA — pénzátutalás: 16.2011 USA $ Érvényben marad az elnyomó törvény Trudeau szövetségi és Bourassa québeci miniszterelnök kijelentései szerint érvényben marad a Public Order Temporary Measures Act mindaddig, amíg új elnyomó törvénnyel nem lesz helyettesítve. Eddig azt az illúziót keltette a kormány és a tőkés sajtó, hogy úgy a War Measures Act mint a Public Order Temporary Measures Act ideiglenes jellegűek, hamarosan vissza fogják állítani a kanadaiak demokratikus szabadságjogait. Trudeau és Bourassa egy erjedő québeci lázadásra hivatkozva a háborús törvényt, majd annak helyettesítőjét akarja. Lázadás nem fenyegetett és nem fenyeget. Új érvelést sütöttek ki. Azt, hogy meg kell semmisíteni a demokráciát, hogy életben maradhasson, le kell szúrni a szabadságot, hogy szabadok maradhassunk. Az ellentmondásos, kettős jellegű érvelés leple alatt akarnak parancsuralmi rendszert bevezetni a szabadság nevében, mert romlik a gazdasági helyzet, a változást követelő radikálisokat el kell nyomni. Ezt az undorító igazságot persze nem akarják kimondani. Könnyebb parlament nélkül uralkodni. Könnyebb, ha a rendőrség és a hadsereg urai intéznek el dolgokat parancsok kiosztásával, mint parlamenti tárgyalások útján. újszó Tüntetést szerveznek a kanadai szegények Több mint 500 delegátus vett részt az ország különböző részéből a szegények torontói konferenciáján, ahol elhatározták, hogy január 25-ét nemzeti tüntetés napjává nyilvánítják a szövetségi kormány, tartományi kormányok és a városok tanácsai ellen, amelyek közömbösek a terjedő munkanélküliség, szegénység iránt. Január 25-én kezdődik a szövetségi népjóléti miniszter konferenciája a tartományi népjóléti miniszterekkel. A tömegtüntetés főleg a szövetségi kormány ellen fog irányulni, amely a köztudomásúvá tett White Paperjében hivatalosan is tudtára adta a népnek, hogy senkinek sem szándékozik évi jövedelmet garantálni. A tüntetők el fogják égetni jelképesen a kormány White Paper-jét. Tüntetők fognak megjelenni a szövetségi és tartományi parlamenti épületek és a városházák előtt. Dél-Afrika terroruralma Az ENSZ rendelkezésére bocsájtott hivatalos dél-afrikai statisztika szerint 1968 közepétől 1969 közepéig a börtönökben naponta átlag 88.000 egyén volt ami a britanniai börtönlakók számának kétszerese, noha Britannia lakossága 56 millió, Dél- Afrikáé pedig csak 19 millió. Az 500,000 börtönre ítélt délafrikainak 95 százaléka fekete; 187 bebörtönzött fekete asszony szült gyermeket börtönben. Az újszülöttek anyjukkal együtt élnek börtönben; a fekete börtönlakók 25,900 ostorozást szenvedvedtek; 340 rab börtönben halt meg; 84 rabot felakasztottak, ami a világ összes akasztásainak fele; 166 személyt ítéltek halálra, 12 ezek közül kegyelmet kapott, a többi kivégzésre vár. Moszkvai földalatti Új földalatti vasútvonalat adtak át a forgalomnak Moszkvábanjanuár1-én,ésezzela moszkvai vasúthálózat 87 mérföldes lett. Az új földalatti vasútvonal külvárosokat köt össze a belvárossal. 1971 január 16 SZEMELVÉNYEK _________ Iria: FRANK KRISTÓFF (Barrie, Ont) _________ A Torontói Béke Egyesület (Toronto Association for Peace) röpirat formájában terjesztette Keith Franklin tizedes levelét szüleihez, melyben halála előtt egyebek között ezt írta: “Mondjátok a népnek, hogy hallgatagságukkal hozzájárulnak ezekhez a rémcselekményekhez. A háború egy erkölcstelen, törvénytelen gaztett. Keith Franklin tizedes 1970 február 24-i keltezéssel írta levelét édesanyjának és édesapjának, kik a New York állambeli Salamanca városban élnek. Másnap Vietnámba szállították repülőgépen. A levelet személyesen adta át szüleinek zárt borítékban azzal a kérelemmel, hogy halála esetén bontsák fel. Édesanyja élcelődött vele, mikor ezt mondta fiának: “Két év múlva ismét közöttünk leszel, és akkor majd jót fogunk nevetni leveleden.” Erre a fiú így válaszolt: “Sohasem jöhetek vissza.” Franklinna a családi bibliában őrizte fiának zárt levelét. Egy szombati nap délutánján kapták a szülők az értesítést, hogy fiukat Kambodzsában megölték. Íme a halott fiú levele: Drága Anyám és Apám: Amint itt ülök és írom e levelet, gyorsan múlnak az órák, és hamarosan indulok Vietnamba. Amikor majd olvassátok levelemet, tudni fogjátok, hogy látni engem többé nem fogtok, mert azzal hagytam nektek e levelemet, hogy halálom után olvassátok. Most, amikor olvassátok, tudjátok, hogy halott vagyok. A kérdés most az, hogy hiábavaló volt-e halálom. Szerintem az volt. A háború, mely megfosztott életemtől, és amely előttem ezrek életét rabolta el, erkölcstelen, törvénytelen és olyan szörnyű gaztett, amelyet csak bolondok követhetnek el. Elleneztem a háborút attól a perctől kezdve, hogy meg tudtam fontolni a jelentőségét. A hatalom gyakorlói figyelmen kívül hagyták háborúellenes érzelmeimet és barátaim háborúellenes érzelmeit és elrendelték, hogy mennünk és harcolnunk kell. Megyünk a háborúba és harcolni fogunk, és én meghaltam. Ugyan miért? Nixon elnök és elődje, Johnson elnök nem győzték ismételni az amerikai népnek, hogy a vietnami nép iránti kötelességük, hogy megmentsük a terjeszkedő kommunizmussal szemben, amely összeesküdött a vietnami nép ellen. Hazudott Johnson, hazudik Nixon. Oly nagy hazugság ez, hogy nagyságát csak azok látják, akik Dél-Vietnamban harcolnak. Az egyszerű életet élő, Istentől elhagyatott, földi pokolban szenvedő vietnami nép hallani sem akar az amerikai háborús gépezetről, de nem tehetnek ellene semmit. A nép kívánságát elgázolják a politikai szörnyetegek, akik az úgynevezett szabad világot vezetik a kommunista tömb ellen. Én sem dönthettem el semmit a magam részére, ők határoztak helyettem. Washingtonban székelő háborúcsináló bitangok döntöttek helyettem. Halva fekszem és síromból egy utolsó kívánságom van: Hirdessétek az amerikai népnek, a hallgatag többségnek, amely még nem szólalt fel a háború ellen, hogy tiltakozzon. Segítsetek megmondani a hallgatagoknak, hogy hallgatásukkal bűnrészeseivé válnak ennek a borzalmas aljasságnak. Nem haltam meg hiába, ha ti és azok, a sok mások, akik eddig hallgattak, követelni fogják ennek a háborúnak a befejezését, amely engem halálba küldött. Szerető fiatok, Keith Franklin I MEGHÍVÓJ • HAMILTON — Ezúton óhajtom értesíteni a Kossuth Betegsegélyző Egylet I.M.B.F. hamiltoni fiók tagságát, hogy a szokásos tisztújító gyűlésünk január 31-én, vasárnap délután 2 órakor lesz megtartva a szokásos helyen, 46 Cannon St. E. Kérem a tagság minél nagyobb számbani megjelenését. —/. Sipos, fióktitkár TORONTO — A Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) 12. számú fiókja rendes évi tisztújító közgyűlését január 24-én, vasárnap délután 2 órakor tartja, 280 Queen St. West, Kárpát-Orosz Hall helyiségében. Szervezetünk minden egyes tagját ezúton is tisztelettel meghívja a Vezetőség. A BÉKÉBEN GAZDAG s? g ujESZTENDŐT KIVoN a g MINDEN TAGJÁNaK a g 1 WORKERS BENEVOLENT ASSOCIATION | ß (WNA) § Uj szó FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Published weekly, on Saturday, by The Canadian Hungarian Publishing Association 924 King Street West. Toronto 3, Ont. Telefon: EM. 4-6097 Szerkeszti: A Szerkesztő Bizottság. Névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azonosak a Szerkesztő Bizottság véleményével Kéziratokat nem küldünk vissza és nem őrzünk meg Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolunk. Előfizetési ár Kanadában 1 évre $10.00, félévre $5.00, minden külföldi országba évi $12.00 — 1 year subscription $10.00, foreign countries $12.00 Second class mail registration number 1821