Új Szó, 1977 (48. évfolyam, 1-48. szám)

1977-01-08 / 1. szám

3. OLDAL ÚJ SZÓ 1977. JANUÁR 8 ■mi. »V ~ ■i ..~r.r i i i ■ ii ... ... ■ ■ .1 in '■ ......................... ii ■ ■ ■ ■ in —■——— V 1976 - A TÖRTÉNELMI HALADÁS ÉVE Ilyen időtájban, egy lepergett, eltávozott év lejártával, és egy új kezdetével szokás olyan számvetésfélét tenni, elsősorban az elmúlt év olyan eseményeivel, amelyek jelentősen befolyásolták — akár pozitív, akár negatív irányba — az egyetemes emberi érdekeket 1976-ra általában azt mondhatjuk, hogy az előrehaladás, a sikerek, eredmények esztendeje volt. A felmérést abból a szempontból kiindulva vizsgáljuk, hogy a megtörténtek azt a célt szolgálták-e, ami éppen a legfőbb érdeke, óhaja, öröme vagy fájdalma az em­beriségnek. Nem kétséges, a midenek fölött álló legfőbb kérdés, minden világrészen, országban, a földön, a jégben, a vizen az, hogy béke uralkodik-e, vagy ahol háborús tűz, ellenségeskedés folyik, milyenek a nyugvó állapot kilátásai? Ha az emberiségnek ezt a mindenek fölött álló tár­sadalmi problémáját és hivatottságát tekintjük, azt mon­dhatjuk, hogy az elmúlt év a történelmi előrelépések esz­tendeje volt. 1976 a konszolidáció éve volt azon országok részére, amelyek az évszázados gyarmati leigázás alól felszabadulva, nemzeti függetlenségüket elnyerve, belép­tek a fejlődés modern korszakába; ezen országok jelentős része a szocialista társadalmi formát választva. A világ erőviszonyainak a haladás, a béke javára történt eltolódása újabb erőtt adott ezen országok előmeneteléhez. Olyan országok mint Vietnam, Laos, Kambodzsa a harminc éves háború sebeit gyorsan begyógyítva, rakják le az új élet alapjait. Angola, Afrika egyik legjelentősebb országa is bizakodva ünnepelte függetlenségének egy éves évfordulóját, az MPLA népi párt győzelmét, az úgynevezett FINA, az amerikai CIA támogatta reakciós erők felett. Afrika déli részének más országai, mint Mozambik igyekszik független országában a nép uralmát megszilár­dítani. Míg Rhodesiában új szakaszába lépett a túlnyomó többségű bennszülött lakosság szabadságharca a maroknyi fehér gyarmatosok kizsákmányoló uralmának megszüntetésére. Csakúgy a Dél-Afrikai fajüldöző állam­ban, a Vorster-féle fehér fasiszta rezsim elleni küzdelem, a színes lakosság demokratikus harcának eredményeként, az ENSZ történelmi határozatával, a szabadságküz­delemnek új értelme született, amikor ez a tabározat kimondta azt, hogy a fajüldöző rezsim brutális fasiszta elnyomása következtében a dél-afrikai népnek teljes joga van arra, hogy a fegyveres harc eszközéhez nyúljon természetes jogainak kiharcolásáért. A demokratikus erők jelentős haladásának könyvelhetők el azok az eredmények, melyeket Por­tugáliában, Spanyolországban, Görögországban értek el, a szélső­jobboldali, fasiszta erőkkel szemben. Az an­tifasiszta küzdelem legfrissebb eredménye az az esemény, hogy karácsony előtt, a nemzetközi demokratikus és békeerők nyomására, a chilei katonai fasiszta junta kénytelen volt szabadon engedni Luis Corvalánt, a chilei nép szabadságvezérét, Chile kommunista párjának titkárát. E pillanatban a legveszélyesebb, a Közle-keleti háborús tűzfészek zónájában is figyelemre méltó lehűlés észlelhető: Libanonban, főleg a haladó arab államok együttműködése folytán, a fegyverszüneti erők védelme alatt sikerült a véres polgárháborút beszüntetni és — ha ideiglenesen is — olyan kormányt létrehozni, amely az ország rendjét helyreállítva, elindíthatta a normális élet működését; csakúgy az említett arab erők ténykedése következtében sikerült féket rakni Izrael agresszív, térhódító lépéseire, s ez­által meg­nyílt a lehetőség arra is, hogy a palesztinai arab nép törvényes önállósági harca is megoldáshoz jusson. Reményt keltő az a jelenség is, ami a brit szigeteken az Írországban folyó “vallásháború” enyhítésére történt, ahol mindkét országrészben és vallás Az NSZK-t sújtó gazdasági válság kedvezőtlenül befolyásolja az ifjúság helyzetét. A bonni kormány az oktatásügyre fordított kiadásokat az elmúlt húsz év alatt a felére csökkentette. Felvételünkön a tanulási lehetőségek hiánya elleni tüntetés részvevői, különbség nélkül a nők hatalmas békemozgalmat in­dítottak be, hogy így vessenek véget az esztelen testvér öldöklésnek. Európában jelentős előhaladást értek el azokban az államközi kapcsolatokban, melyeket Helsinkiben a béke és biztonság erősítésére elfogadott okmány szellemében következetesen hajtanak végre, mindenek előtt a szocialista országok kezdeményezésére. Ennek kedvező hatása érezhető világszerte. Még abban is, h­ogy az Egyesült Államok népe a Republikánus párt tetteitől megcsömölve, újra a demokrata párti elnökhöz tért vissza, James Carter megválasztásával. Kínában Mao Ce­ding halálával és az utána következő fejlemények arra mutatnak, hogy kedvezőbbé válhatnak Kínának a nem-Az évek óta tartó polgárháborús villongások beszün­tetését követelik az észak-írországi Belfastban a katolikus és protestáns nők közös békemenetének résztvevői. A Dél-vietnami Köztársaság kormánya és a dolgozók mindent megtesznek, hogy az ország minél előbb felépüljön háborús sebeiből. A Mekong folyó deltájának termékeny vidékéről naponta indulnak a gyümölcs­­szállítmányk Saigonba és a többi vietnami városba. Felvételünkön: Banánszállítmányos a Ben-Tre tar­tományból Saigon lakossága részére.­zetközi kapcsolatokban kifejtett lépései, remélhetőleg a béke és demokratikus haladás javára. Nem utolsó sorban figyelemre méltó az az általános és egyetemes küzdelem, ami megszakítás nélkül folyik a világ minden tőkés­ polgári országában, a munkáso­sztály és a minden fajta demokratikus erők részéről. A dolgozó osztályok tömegei mind inkább a forradalmi pártok felé fordulnk vezetésért, szellemi útmutatásért, mikor az igazi kiutat keresik a sorvasztó munkanélküliség, infláció, szegénység monopol-kapitalista válságából, politikai osztályuralmából. 1976 a béke üdvözítő hangját visszhangozta. A 25 éve elfogadott, és újra kiadott Stockholmi felhívás, mely szól kormáyokhoz, pártokhoz, intézményekhez, szer­vezetekhez és minden jóakaratú emberhez a Földön, bejárta a világot és a békealáírások százmillióit gyűjtötte össze a fegyverkezés beszüntetéséért, a leszerelési világkonferencia összehívásáért. Az emberiség kész és képes arra, hogy az elért sikereket a békéért, az egyetemes haladásért újabb sikerekkel koronázza az új, 1977-es esztendőben. D.A. Közlekedési rendőr Luandában az ország fővárosában. Bejrút egyik ucája a tíz hónapig tartó súlyos harcok után FELADATOK 1977-RE! Tisztán, világosan állnak a kérdések, melyekkel a kanadai népnek szembe kell nézniük az új, 1977-es évben. A tisztán álló kérdések világos válaszra várnak: képes lesz-e a munkásosztály és a demokratikus erők, az elmúlt év történelmi jelentőségű harcaira támaszkodva, olyan erőteljes ellentámadást indítani, ami az uralkodó monopóliek és körök reakciós célkitűzéseit, a dolgozó tömegek elleni támadásait meg tudja akadályozni. Számos, igen komor kilátások várakoznak országunkra az új esztendőben. “Az előttünk álló év hosszú idő óta a legrázósabb év lesz Kanada 10 millió dolgozója részére” — mondotta Joe Morris, a 2 és fél millió tagot számláló Canadian Labor Congress elnöke újévi üzenetében, hangsúlyozva, hogy a növekvő munkanélküliség mind több embert foszt meg a létalapjától, míg a kereseteket a bérellenőrzési törvény tartja sakkban, a felújuló infláció közepette. Morris figyelmeztetett továbbá, hogy Kadada köznépe ezzel a két bom­ló problémával néz továbbra is szembe. A kormány bérgagyasztó, úgynevezett Ár-és Bérellenőrző Tanácsa ellenére az infláció további flelmetes növekedésének. Ugyancsak erre mutat a kanadai gazdasági tanács jóslata is, amely szerint Kanada gazdasági növekedése szemmel látható visszaesést szenved 1977-ben, amitől a munkanélküliség, a bérszorítás, fizetésképtelenség csak fokozódik majd. Ez a monopóltőke, a jobboldali és Amerika-csatlósok gazdasági és politikai a­tja. A szervezett munkásságra, a dolgozó tömegek összes demokratikus erőire az új évben is az a központi feladat hárul, hogy fokozott erővel vegye fel­­a harcot a bérellenőrzési a megszorítási program ellen, ami követeli a kormány gazdasági, szociális programjának megváltoz­tatását, a politikai élet balra tolását, erősítve a munkásosztály és demokratikus erők pozícióját, amely képes lesz arra, hogy képezze a monopóliumok diktátori uralmát, a nemzetközi korporációk garázdálkodását, főleg az USA bénító gazdasági uralmát, amely képes a kanadai politikát a nemzetközi enyhülés és annak keretében az előnyös gazdasági kapcsolatok irányába terelni, továbbá képes lesz Kanada alkotmányos problémájának és nem­zeti — Quebec válságának — demokratikus megoldására Ezek Kanada nagy gazdasági, nemzeti és függetlensé­g problémái, és megannyi kihívás az ország demokratikus erői felé az 1977-es esztendőben.

Next