Állami Gimnázium, Kaposvár, 1881

5 lenni. Ezen tanács havonként egyszer gyűlt össze, és Octavianus ezen testületből még külön tanácsosokat is választott (consilium secretum prin­­­cipis),a­kiknek segítségével a legsürgősb és az olyan ügyeket végezte el, melyeket nyilvánosságra vagy köztudomásra juttatni nem akart* ** Egy ilyen tanács határozatai már törvény erejével bírtak.*** Alatta azonban a tartományok lakosai, kik a köztársaság idejében csak a római államszerkezet fentartására és a nagyok meggazdagítására szolgáltak, eszközül, kedvezőbb viszonyok közé jutottak, mert a rómaiak és a tartománybeliek közti különbség tettleg nem volt feltűnő ; mindketten a fejedelem alattvalói valának, ki mindkettőről egyaránt gondoskodott. Verres- vagy Piso-féle piócáktól nem kellett félniük, mert szabadságukban állott egyenesen a császárhoz felfolyamodni. A római polgárokat majdnem egészen felmentvén a hadi szolgá­lattól, állandó hadsereget hozott be; továbbá felhatalmaztatok 10 cohors­­ból álló testőrséget tartani, megjegyezvén, hogy egy-egy cohors 1000 em­berből állott. A katonáknak már nem osztogató szántóföldeket, hanem zsoldot ; ez naponként mintegy 12 rajnai krajcárra mént. 16 évi szolgálat után a testőrseregbeli katonát (miles praetorianus) 20,000, a sorbelit (miles legio­narius)­­pedig 20 évi szolgálat után 12,000 sestertius nyugdíjjal jutal­­maztatá. A légiók (számra 25) többnyire hajóállomásul szolgáló nagy folyók partjaira és a birodalom határaira­ helyeztettek,­fő főgondja csak a terje­delmes birodalom határainak biztosítására, nem pedig hódításokra vala irányozva A légióknak állomásozó helyein idővel falvak és városok emel­tettek, melyekben a római nyelv és szokások mellett a főváros társadalmi kinövései is elharap­ództak. A tengermelléki tartományok biztosítására három hajósereget tar­tatott fenn ; az egyik a campaniai Misenum mellett, a türrheni tenger, a másik, Ravenna mellett, az adriai tenger biztosítására és a forum Julii, Massilia közelében, így a tengeren és szárazon igénybe vett állandó hadsereg 450,000 emberből állott. Az államkincstár (aerarium) a császári pénztártól (fiscus) elkülö­nítetett ; abból a tanács az államköltségeket fedezte; utóbbi a hadsereg és udvar fentartására szolgált. A római állam jövedelme 240 millió tallérra becsültetett. Maecenas tanácsára azonban, ki belpolitikájában eff factoruma * Ezen tanács „consistorium principis1­. ** Igen jól jegyzi meg Dió Lili. 19 hogy a császárok óta sokkal nehezebb volt történeteket írni, mert minden titokká vált; a tartományokból jött sürgönyök mind a császárok kabinetébe vitettek; az ember nem tudott egyebet, mint azt, mit a zsarno­kok ostobasága vagy vakmerősége eltitkolni nem akart, vagy azt, mit a történetírók gyanítottak. *#* Quod principi placuit, legis habet vigorem Pandect. Fr. I- pr. D. I. 4. f Dio IV. 24 A testőrség parancsnoka praefectus praetorio nak neveztetett v. о. Dio LII 42 LV. 10. Suet Oct. 49. ff A birodalom határain nevezetesen a Rajna, Duna és Eufrát mellett megerősí­tett állandó táborok (castra stativa) valának. Wietersheim ,,Geschichte der Völkerwande­rung, I. 83. trt Külpolitikájában Agrippa.

Next