Kapu, 2002. január (15. évfolyam, 1. szám)
IMPRESSZUM Brády Zoltán főszerkesztő Kovács Erzsébet olvasószerkesztő és korrektor Fehér Zoltán vizuális tervezés gazdaság: Mándoki Andor biztonságpolitika: Magyar István magyar múlt: Henkey Gyula egyetemes talányok: Grandpierre Attila adydas: Krausz Tivadar tőlünk délre: Rózsa-Flores Eduardo főmunkatársak: Nádor István Siposhegyi Péter Erdélyi István fotó: Ifj. Kricskovics Antal könyvszerkesztő: Erki Edit kiadványmenedzser: Cserhalmi János nyomás: Folpress Nyomdaipari Kft. felelős vezető: Várlaki Imre ügyvezető igazgató Kiadó: Magyar a magyarért Alapítvány kiadásért felel: Brády Zoltán a kiadó és szerkesztőség címe: 1086 Budapest, Karácsony Sándor u. 24. tel: 30 30 710, 30 30 711 fax: 30 30 712 csekkszámlaszám: ÁÉB Rt. 10560000-74274101- 01010107 előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Vevőszolgálat Budapest 1540, Zöldszám: 06 80 444 444 a Hírker Rt., a LAPKER Rt. és az alternatív terjesztők ISSN 0238 888x e-mail Kapuszer@mail.datanet.hu internet http://w3.datanet.hu/~mkapu fellebbentette fátylát a fagy, és végre előkerült a Nap az égen, melegszik a remény, hogy nemsokára itt a tavasz. A hangos kampányparádék hamarabb érkeztek, mint a rügyfakadás. Minden párt szeretné elhitetni a magyar állampolgárokkal, hogy az ő kormányzása lesz a legjobb, Kánaánba, Paradicsomba vezeti az országot meg az EU-ba. A többi párt meg gonosz és smafu. Hozzászoktunk már ehhez az elmúlt tizen év alatt. Ez a demokráciák természetessége, csak érzésem szerint nálunk hiányzik a civilizált hangnem, ami talán temperamentumunk vagy kultúrálatlanságunk oldalhajtása... Mi elkezdtük az új évet. Majd lefordultam rozoga székemről (használtan vettük), hogy a címlapra a XV. évfolyamot kell kinyomtatnunk. Már ilyen régóta állunk a megszűnés szakadékának szélén? Valahogy kibírtuk fél lábon is. Ezúton is megköszönöm olvasóink és munkatársaink kitartását. Több panasz érkezett, hogy gyakran nem találják folyóiratunkat. Ez mindig is így volt. Egyrészt az újságárusok között, sokan a hitgyülekezet tagjai, és ők nem szeretnek minket. Akik meg nem azok, elteszik törzsvásárlóinknak lapunkat. Többet nem tudok nyomatni a folyóiratból (kétszer ennyit kéne), mert bizonyos példányszám után, nagyot ugrik a nyomdaszámla, mert nekünk kell kifizetni az új nyomólemez készítését. Az előfizetéseket is korlátoztuk, inkább a könyvtáraknak adunk szívesebben (egyre többet rendelnek szerkesztőségünktől), mert ott egy számot többen olvasnak el. Jól esik még leírni azt is, hogy legutoljára nyolcvan, azaz nyolcvan darab remittendánk volt... Örömünkre szolgált, hogy az MTV leadta a Burgenlandról szóló 3 részes filmünket, és két hónap múlva kerül adásra a László Károlyról készült két részes alkotásunk is. Terveink szerint idén is elkészítünk három-négy nagyszabású dokumentumfilmet. Az egyikhez már hozzá is kezdtünk. Koldulásunk eredményeképpen két könyvet is kiadunk, amelyek remélem megnyerik olvasóink tetszését. Bizonyára észrevették, hogy lapszámunk jobb minőségű papírra nyomattatott (oldalanként plusz 30 fillér), mert több fotót, és jobban érvényesülő grafikákat is szeretnénk oldalainkon, meg hátha jelentkeznek hirdetők is. Talán bővítjük szűkült terjedelmünket is, már csak azért is, mert új rovatot indítunk Hollai Hehis Ottó (München) szerkesztésében. Az új rovat neve: Nyugati szemmel. Hogy látják a nyugatiak Magyarországot? Azért is bővítjük terjedelmünk, hogy ne forduljon elő, mint most is: két rovatunk: a Magyar múlt és az Adydas, egyszerűen nem fért bele a 64 oldalba. Kedves Olvasó, ezennel átadom Önnek eme számunkat, amelynek borítóján ott díszeleg a XV-ös évfolyam. Talán eddigi múltunk lesz megmaradásunk jövője.