Kapu, 2006. május (19. évfolyam, 5. szám)
INTERJÚ-RIPORT -DOKUMENTUM - Bereczki Károly: Bor
Bereczki Károly Bor A somlóhegyi borászat a legnemesebb magyar borvidékek ékessége. Nem véletlen tehát, hogy a Budai Várban a Magyar Borok Háza idén februárban a somlói borvidéket mutatta be, ízes kóstolóval fűszerezve. Megtudhattuk ezúttal, hogy nagyjaink, Mátyás királyunk óta, dicshimnuszokat zengtek a somlói borokról. Krúdy Gyula, aki igazán borszakértőnek számított, a következőt írta: „Somlai. Magyarország legjobb bora.” Márai Sándor: „A somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: a keleti bölcsesség és nyugati műveltség. Ez a legszerencsésebb keverék borban és emberben.” Rádupláz aztán Hamvas Béla: „Egyetemes bor nagyon kevés van, olyan, amit például az egész emberiség egyszerre ihatna valami nagy ünnepen, mondjuk a világbéke ünnepén. Erre a célra boraink közül egyedül a somlait ajánlanám.” Okos Mátyás királyunk nagyon jól tudta, hogy Somlóhegy csodálatos alvó vulkáni kúp, amelynek különleges talaja és mikroklímája utánozhatatlan karakterű, tüzes, száraz, fehér borokat érlel: a magas alkoholtartalmú, harmonikus savösszetételű, egyedi illat-, aroma- és ízvilágú borok a királyi udvar étrendjén szerepeltek rendszeresen. Mikor a nagyvázsonyi várat s vele Somlóhegyet is kedves vitézének, Kinizsi Pálnak adományozta, meghagyta neki feltételül, hogy a régi római korban is használt szőlőterületet újratelepítse, s jó magyar borokat sajtoljon ki belőle. Mátyás királyunk visegrádi palotája udvarán csakhamar a kétfejű oroszlános díszkút egyik fejéből egri vörösbor, másikból meg somlói juhfark csordult. A Dunától vörös bársonyszőnyegen érkező török követek úgy elbámultak a borcsodán, hogy megfeledkeztek a Korán tiltásairól, és elfogadták az oroszlánok szájából csurgó magyar nedűt, amivel a jókedvű magyar király kínálgatta Mohamed követeit. Mátyáshoz fűződik egy másik szép történelmi legendánk is: történt, hogy a budai várban vendégeskedtek a moldvai Nagy István vajda szövetséges követei. (A román történetírás egekig magasztalt Stefan cel Mare nevű vajdájáról van szó.) Addig kóstolgatták a király vendégasztalán a somlói juhfarkot, amíg az egyik kapatos bojár kibökte: - Felség, küldjön hozzánk Somlóról borászokat! Nálunk, a Kárpátok kanyarjában szintén vannak ilyen jó adottságú hegyek, termeljünk mi is ilyen jó magyar bort! Mátyás rábólintott, és hamarosan útra keltek a somlói borászok. Cotnari településen (vajdai segédlettel) is elültették a somlai vesszőket, és egy-két év múltán borvidék született Moldvában. A Cotnari bor ma a román borászat büszkesége, több nemzetközi borverseny győztese, az ottani bor párlatából érlelik ma is az európai hírű román konyakot. A somlói borok kedvező élettani hatásait évszázados népi megfigyelések is erősítik. A 18-19. századi patikai receptkönyvekben ez állt: „Vinum Somlainum omni sanum - A somlai bor mindent gyógyít.” Az akkori korban Európa egyik leghatásosabb gyógyborának tekintették, és ténylegesen 18 féle betegség gyógyítására ajánlották. Magyar pikantéria, hogy a somlói bor fogyasztói fiú utódokra számíthattak, ezért a „nászéjszakák borának” is nevezik. Fogyasztása kötelező volt a nászéjszakán, még a királyi udvarokban is, így a Habsburgok és a Romanovok koronás fői is Somlóról hozattak tüzes magyar bort, hogy lehetőleg fiú utódokra hagyakozzák a koronát. A Magyar Borok Házában ízes kóstolókat tartottak a somlói borászok: a Szent István Borház, a Vino-Trans Kft, a Csordás-Fodor Borház, a Szent Márton Pincészet, a Pia Nat Kft. - Dénes Hegybirtok, a Szabóvári Pincészet és a Tornai Pincészet. Egyik alkalommal a Vinum Somlaicum Borpince kóstoltatta a vendégeket. Kolonics Károly, a pincészet egyik vezetője elmondta, hogy a somlói boroknak újra meg kell hódítania a belső és külső piacot, hiszen az elmúlt fél évszázadban a magyar érdekekkel mit sem törődő kormányzatok elhanyagolták a somlói borvidéket. A pincészetben négy borász dolgozik, kötetlen formában. Amolyan baráti társaság ez, amelyiknek egyik tagja, Spiegelberg István müncheni kapcsolataival bajor piacra juttatta a somlói juhfarkot és olaszrizlinget. Dr. Tóth Barna és dr. Laposa József tagjai még ennek a társaságnak. Valamennyien úgy vélik, hogy az Európai Unióba kellene határozott állami támogatással eljuttatni a somlói bort. A szomorú valóság az, hogy boltjainkban már portugál és spanyol, no meg olasz borokat árulgatnak, a régi magyar borok pedig a polcokon porosodnak. Magyar borlobbyt kell teremteni, foglalta össze Kolonics Károly, és miután én is megkóstoltam az olaszrizlinget, hatalmas bólogatásokkal helyeseltem: ne mi igyuk a más borát, hanem Európa igya újból a miénket, ha jókedvre akar derülni a válságos lelki depresszió helyett! Hasonló gondolatok fogalmazódtak meg második látogatásomkor is (a bűnös mindig visszatér a tett színhelyére?). Akkor a Szent Márton Pincészet finom magyar borait kínálták. Amíg a nyelvem botlani nem kezdett, még lejegyezhettem Kissné Kalmár Mária marketing igazgatónő véleményét. A Pincészetnek vannak rendelői Finnországból, Svédországból, Németországból, de még az óceánon túlról is. Emellett azonban legfontosabbnak a belső magyar piacot tartja az igazgatónő. Szerinte csak úgy lehetne megtisztítani a belkereskedelmet az olcsó lőre tömegeket mérgező borkínálatától, ha nagyon jól átgondolt állami segédlettel a 22 magyar borvidék jó és igazi magyar ízeket nyújtó borfajtáival töltenénk fel a boltokat és vendéglátóhelyeket. Kissné Kalmár Mária szintén nem helyesli az olcsó és kétes minőségű európai borok behozatalát. Vissza kell állítani a nemzetközi és belföldi piacon Magyarország bor-nagyhatalmi státusát! - szögeztük le teljes egyetértésben, és jókedvűen koccintottunk a somlói furminttal. Horváth Jenő (INTERJÚ-RIPORT-DOKUMENTI) 2006. 05. ARCOMMÁ VÁLTOZOTT Arcommá változott félelmem/ néma madarak ülnek keresztemre/ s rám talált szavak hallgatása/ kihunyt fények súlytalansága; a tegnapok csendjének ünnepei