Kárpáti Igaz Szó, 1992. április-június (73. évfolyam, 47-97. szám)
1992-04-01 / 47. szám
1992. APRILIS 1., SZERDA KÁRPÁTI 16 ó1 OLVASÓINK JAVASOLJÁK, SÉRELMEZIK ' ' —...... " ~ A MAFFIA PEDIG CSAK HÍZIK ■TERÜLETÜNKÖN az árliberalizáció után sem állt meg az élet. Az emberek türelme azonban egyre fogy. A kupon bevezetése, az egykor magas tisztségeket betöltők köpenyegforgatása, a tehetetlenség megráz bennünket. A beígért változások elmaradnak a vezetésben. A maffia garázdálkodása nemhogy csök■ benne, hanem ellenkezőleg, tovább burjánzik. Úgy tűnik, hogy nemcsak az önkormányzatok, hanem az államhatalmi szervek, így a milícia is tehetetlen. Napról napra rosszabb a közbiztonság. Az alacsony keresetű munkásoknak, nyugdíjasoknak nem biztosították a szociális védettséget. Jó lenne ezért, ha a tisztelt, magas beosztású területi és járási szintű urak néha jobban odafigyelnének a lakosság azon rétegére, amely becsületesen dolgozik. Mert nem arra van szükség, hogy hangoskodva, vihart keverve, egymást szidják, vádolják a különböző pártok, hanem, ha képesek rá, hát fogjanak össze és segítsék az önkormányzatokat a mindennapi gondok megoldásában. A problémákból pedig bőven van. Ezekre szeretnék kitérni, ezeket szeretném feszegetni. Kárpátalján több mint egy negyedéve nem árusítanak benzint. A töltőállomások személyzetét szabadságoltatták. Az üzemek, a gyárak, a gazdaságok járművei benzinhiány miatt állnak. Ennek ellenére Ungváron a belvárosban olyan nagy a forgalom, hogy a gyalogosnak nehéz átkelnie az úttesten. A személygépkocsik szennyezik a levegőt, de tehetik, mert a zug-tankoló állomásokon feltöltik tartályaikat. Vonatkozik ez a megállapítása hazai és a külföldi rendszámú járművekre egyaránt. Az ügyeskedők pedig, mint akik jól végezték dolgukat, fütyülve nehéz gazdasági helyzetünkre, üzletelnek, gazdagodnak. Vagyis szuverén Ukrajna ide, független állam oda, a maffia ahogy eddig is, úgy most is zsírosodik, gazdagodik, piacgarázdálkodik. E problémával kapcsolatban szeretnék javaslatot tenni a benzin árusításával kapcsolatban. Elsősorban azért, mert félek, hogy a becsületes dolgozók, úgy, ahogy eddig, ezután is gyalog járnak majd, ha a korábbi rend marad érvényben. Szerintem a talonok újbóli bevezetése sem jelent megoldást. A magam részéről azt látnám célszerűnek, ha minden gépkocsitulajdonos egy fejlappal rendelkezne, ahol egy évre feltüntetnék, hogy mennyi benzint vásárolhat, milyen a kocsi rendszáma, gyártási éve. A töltőállomás alkalmazottja pedig feltüntetné, hogy az illető mikor és hány liter benzint vásárolt. Az árak liberalizálása következtében a tavalyinál valamivel több árucikk jelent meg a boltokban. Azt azonban már észrevettük, hogy az olcsóbb árucikkekből gyakorlatilag ma is lehetetlen vásárolni, mert azok vagy az elárusítóké, vagy pedig az ismerősöké. Ezeken rendszerint a nyitás előtt, illetve a zárás utáni késő esti órákban osztozkodnak az ügyeskedők. Ezek után nem marad más, mint a nyugdíjas tehetetlensége, hopponmaradása. A kisebb kuponbácsik csak sóvárogva bámészkodhatnak, a nagyobb kuponurak pedig egy- és ugyanazon árucikk,ből három-négy darabot is vásárolhatnak. Az élelmiszer-ellátás kapcsán is van egy-két meglátásom. Kolhozaink és szovhozat Ink a múlt esztendőig úgyahogy, de ellátták területi székvárosunkat friss zöldségfélékkel, almával és burgonyával. Tavaly az esztendő végére már döcögött az ellátás. De mi lesz velünk a továbbiakban? Gyakran utazgatok Ungvár környékén, és sok mindent hallok az autóbuszban. Meggyőződtem arról, hogy a falvakban nem nagyon sietnek a privatizációval. A kolhoz vezetői bizonyára félnek, hogy a magántermelők komoly versenytársakká válnak, így aztán egyelőre csak várhatjuk, hogy mikor jelenik meg a boltokban, a piacon a konkurencia, a szebbnél szebb és jó minőségű áru. Ellenben boszszant, hogy a Gorkij Kolhoz területén, Őrdarma, Tarnóc határában, ott, ahol még nem is olyan régen paradicsomot, paprikát, káposztát, uborkát és más zöldségféléket termesztettek, ma üres telkek, kavicskupacok vagy félig beépített házak »ékeskednek«. Vagyis a sok drága föld parlagon hever. Nem tudom, kik kapták ezeket a részlegeket, de a helybeliek szerint elsősorban azok, akik annak idején egy-két évet a gazdaságban tébláboltak, majd miután megkapták telküket, hátat fordítottak a közösnek, és Ungváron helyezkedtek el a gyárakban, intézményekben. De azt is tudom, hogy sok magas beosztású vezető kért és kapott telket Ungváron és környékén magánházak építésére. Ezt az áldatlan állapotot kell megszüntetni, lehetőleg minél előbb. Mert elegünk volt abból, hogy korábban a bürokraták, ma pedig a maffiózók nehezítik életünket. Fogarasi Ágnes ungvári lakos Gazdolkodókpafa DERMEDT KISNYULAK A FÉSZEK MELLETT A hidegebb hónapokban gyakran előfordul, hogy a fészek mellett dermedt kisnyulakat találunk. Ne mondjunk le ezekről! Felmelegítéssel még életre kelthetők. Vigyük őket 20—22 Celsius-fokos helyiségbe. Tegyünk elektromos melegítőre egy edényt, és addig hagyjuk rajta, amíg ujjunkkal a belső felületen az edény langyosodását nem érezzük. Ezután vegyük le az edényt, béleljük ki puha anyaggal, s a kisnyulakat helyezzük el benne. Majd burkoljuk ruhába, kis részt hagyva, hogy a kisnyulak levegőt kapjanak. Ezt az eljárást 5— 10 percenként ismételjük meg. A negyedik-ötödik melegítés után a kisnyulak már mozognak. Ahogy emelkedik a melegítések során a kisnyulak hőmérséklete, úgy élénkül a mozgásuk. Ha az egész almot éleszteni kellett, visszarakás előtt a fészket is melegítsük fel szobahőmérsékletre. Nagyon vigyázzunk az egész művelet alatt, nehogy túlmelegítsük a kisnyulakat. A TOLLTETVES TYÚK FOLYTON TOLLÁSZKODIK Fogjunk kézbe egy-egy tyúkot és ellenőrizzük, nem élősködnek-e rajta tetvek, atkák. Mivel télen kevésbé van szem előtt a baromfi, több időt tölt a tyúkólban vagy házban elzárva, könnyebben elszaporodhat rajta a külső élősködő. A tolltetvek csak gazdáik testén tudnak megélni, legtöbbször a fejen, a kloáka környékén, a szárnytollak csévéin tartózkodnak. Szürkésfehér petéiket is csomókban a tollazatra, a tollszárak alsó részére rakják. A tetvek örökös mozgásukkal viszketést és nyugtalanságot okoznak. Bár hámpikkelyekkel táplálkoznak, alkalmilag vért is szeretnek nyalogatni. A tolltetves tyúk folyton tollászkodik, tolla mégis csapzott, hullik. Sokkal veszélyesebbek a madártetűatkák és az óvantagok, amelyek jelentős mennyiségű vért szívnak, a tyúkokat vérszegénnyé, senyvessé teszik, esetenként el is pusztítják. Csak éjjel tartózkodnak az állaton, nappal az ól repedéseiben bújnak meg. Ditrison 50 nevű készítmény 2 ezrelékes oldatával kell permetezni a tyúkólat, de bőven, hogy a repedésekbe is jusson, és az ott megbúvó élősködőket is kiirtsa. CSALÁNTEÁVAL A GOMBABETEGSÉGEK ELLEN A csalán korántsem kedves növénye a házikerteknek. Ennek ellenére ugyancsak elterjedt. Ez nyilván kapcsolatban van azzal, hogy senki sem szereti, így békén hagyják. Az pedig kedvére nő, növekszik. Még kiskoromban láttam az egyik szomszéd bácsitól: csalánteával permetezte a virágokat, rózsákat. Nem is volt azoknak semmi gombás betegségük! Mint fejtegette, olyan sok abban az illóolaj, amit egyetlen növénybetegség sem visel el, s így természetes védelmül szolgál a megpermetezett növényeknek. Ezért (vagy ennek ellenére olyan szép virágoskertet, mint az övé, keveset láttam. S azóta is használom a csalánteát a kiskertemben. Mi több, úgy találtam, hogy a burgonyabogarat is elriasztja. Én mindenesetre rendszeresen használom ellene. Elkészítéséhez nem kell nagy tudomány. Egy nagyobb hordóban tárolom a vizet. Ebbe rendszeresen bedobálom a kultúrnövények közé szemtelenkedő — és emiatt általam kikapált — csalánt. A növényeket huzamosabb ideig ázni hagyom. A kissé megerjedt oldatot aztán gondosan megszűrve kipermetezem (minden héten legalább egyszer). Nemcsak a növényekre gyakorol kedvező hatást a csalántea. Ha konyhai körülmények között készítünk magunknak ilyen teát, akkor az érszűkület, bélrenyheség, hűlés ellen is eredményesen fogyasztható... Tassy János Munkács BÁLINT GAZDA VÁLASZOL AZ UBORKATERMESZTÉSRŐL A kárpátaljai zöldségtermesztők értetlenül és csüggedten állnak már több esztendeje a tény előtt: bármit tegyenek is, az uborkabokor legfeljebb csak egyszer terem! Néha annyit sem. Mielőtt megkötnének a virágok, leszáradnak a levelek, oda a termésük! Tekintettel arra, hogy az uborka mindig az egyik legfontosabb zöldségféléje volt nemcsak a házikerteknek, hanem a mezőgazdasági nagyüzemeknek is, célszerűnek találjuk közölni Bálint György professzor jó tanácsait. Mindenekelőtt a vetőmag előkészítéséről. Bálint gazda ugyan ezernyi vegyszert sorolt fel, amelyek a növények növekedésének minden egyes szakaszában hatásosan alkalmazhatók a gombabetegségek ellen, de összevetve a nálunk kapható szegényes választékkal, magyarázataiban,főleg az itt beszerezhető néhány vegyszer alkalmazására hívja fel a figyelmet. Az uborkamagot némiképp védhetjük a talajban lévő gombafajok spóráitól, ha a nagyüzemekben használatos (egyébként erősen mérgező, higanytartalmú) granozonnal porozzuk be. Ehhez a vetőmagot egy gyufásdobozban összerázzuk a porral. Ha nincs száraz csávázószerünk, úgy a legkönnyebben a 40 százalékos formaimhoz juthatunk hozzá. Ebből 1:300 higítású oldatot készítünk. A vetés előtti napon egy gézzacskóban 10 percig áztatjuk az uborkamagokat. Ezután 1—2 órán át pállasztjuk a nedves magvakat. A magot azonban a kezelés után 24 órán belül el kell vetni. Ellenkező esetben sokat veszít csíraképességéből. A nedves csávázás szerei közül alkalmazható az 1—2 százalékos töménységű nátronlúgos vagy rézgálicos áztatás is. Figyelemre méltó a hőkezelés is, amely nemcsak a gombacsírák megjelenését hátráltatja, hanem a növények fejlődését is elősegíti. Az uborkán pl. korábban jelennek meg a nővirágok. A leglényegesebbnek azonban a professzor a már leveles növény védelmét tartja. S noha ajánl más védőszereket is, a rézgálicot is hatásosnak tartja a nemrégiben megjelent új betegség, a Pseudoperonospora cubensis ellen. Nem azért, mert ez a leghatásosabb, hanem ez a leginkább hozzáférhető vegyszerünk. Itt a lényeg azonban az időpont megválasztása. Mert, ha nem végezzük el a növények 3—4 leveles korában az első permetezést, akkor a későbbi permetezések már hatástalanok lehetnek. Használható még a 0,2 százalékos töménységű Aldomil plusz is. A más vegyszerek alkalmazásakor azonban egy lényeges dologra kell figyelni. Mégpedig arra, hogy a gombaölő szerekhez valamilyen, a tapadást elősegítő szert, híg szappant, Nonnitot stb. keverjünk. Az uborka levelei ugyanis szőrösek. E tapadószerek nélkül a vegyszercseppek fennakadnak a szőrökön és hatástalanok maradnak. Ha ehhez tartjuk magunkat, akkor száraz időben ez az egy permetezés is elegendőnek bizonyulhat a gombabetegség ellen. De elég egy-két hűvösebb éjszaka, bővebb harmathullás és máris eluralkodik a betegség. Később már hatástalan a védekezés és tilos is. Mihelyt megjelennek a terméskezdemények, tilos a permetezés, hiszen a vegyszer felszívódik a termésbe! — agy — Aki fát olt Megkezdhetjük a gyümölcsfák átoltását. Valamennyi koronaágat visszametsszük, és lehetőleg ősszel megszedett ismert fajtájú fáról megszerzett oltóvesszővel beoltjuk. Fiatal fákhoz a héj alá oltás vagy a hasítékolás a megfelelő, idősebb, egészséges gyökérzetű és törzsű fákat is átolthatunk, ha azokat, előzőleg megifjítottuk. Ezeknél a kecskelábékezés vagy a hasítékolás (két oltóvesszővel) biztat a legjobb eredménnyel. Fiatal gyümölcsfáinknál előfordulhat, hogy koronájuk normálisan növekszik, de törzsük nem vastagszik. A bajon köpülyözésnek nevezett eljárással segíthetünk, s a törzs kérgét függőleges irányban éles kacérral felhasítjuk. Az így keletkezett seb gyorsan begyógyul, és a törzs vastagsága rohamosan növekszik. A kis borjúnak élete első napján minél több föcstejet kellene innia. A tehén ellése utáni első tejét nevezzük így, ez sokféle ellenanyagot, vitamint, fehérjét tartalmaz, amely megvédi a borjakat a betegségektől. Azonkívül hashajtó hatású is, a borjak első bélsarát, az ún. bélszurkot segít kihajtani. A föcstej csupán az ellés utáni első 24 órában igazán hatásos, ilyenkor képes a boria szervezete is bélcsatornájából közvetlenül felszívni a föcstejben levő, számára nélkülözhetetlen anyagokat. A föcstej összetétele gyorsan változik, egyre csökken benne a fehérje, a vitamin, az ásványi- és ellenanyag-tartalom. Ezért arra kell törekedni, hogy a borjú még az első napon minél többet igyon belőle. Mivel gyomrának befogadóképessége ilyenkor még kicsi, csupán egy liter körüli, engedjük naponta többször szopni, vagy itassuk meg 2—3 óránként az anyjától fejt tejjel. Vigyázat, a föcstejet nem szabad forralni! Ha nincs módunk közvetlenül fejés után — tőgymelegen — a borjúnak adni, akkor később csupán 38—39 °C-ra melegítsük fel. A felforrt föcstej összemegy, és a hasznos anyagok veszendőbe mennek belőle. A borjakat legkevesebb három hónapos korukig tejjel vagy tejpótló tápszerrel neveljük. Tejigényük ez idő alatt, elsődlegesen a fajtától, másodlagosan a hasznosítási iránytól és ivartól függ. Minél gyakrabban itatjuk a borjakat egy napon belül annál jobb eredmény érhető el velük még azonos mennyiségű tejfogyasztás esetén is. Ha napjában csak kétszer itatunk, az éhes borjak mohón, nagy kortyokban nyelik a tejet s ez könnyen okozhat emésztőszervi megbetegedést. A tejet vagy a tejpótló tápszert 37—38 °C- osan adjuk aborjaknak. Ш иї