Kárpáti Igaz Szó, 2001. október-december (82. évfolyam, 143-190. szám)

2001-10-25 / 155. szám

Kárpáti Igaz Szó Pénzmosás Azt már az egész világon rebes­getik, hogy Ukrajna a világ egyik leg­­korrumpáltabb állama. Most viszont az is kiderült, hogy országunkban iparággá fejlődött a pénzmosás. A tisztaságnak ez a válfaja leginkább az árnyékgazdaság berkeiben, a szer­vezett alvilágban közkedvelt. Itt ter­mészetesen nem a mosópor-világ­márkák szerepelnek, hanem a bűnö­zői körökben forgó pénzek banki úton történő tisztára mosása a cél. Miként a korrupció ellen, a tör­vénytelen pénzek legalizálása ellen is megpróbál harcolni a bűnüldözés. Az adómilícia által például az idén már 40 esetben kezdeményeztek bűnvádi eljárást bűnös úton szerzett pénzek tisztára mosásának alapos gyanúja miatt. Erről az Ukrán Állami Adóadminisztráció elnöké­nek első helyettese, Viktor Zsvaljuk beszélt újságírók előtt. Az első helyettes elmondta, hogy az új Btk. egy egész cikkelyt szentel ennek a bűncselekményfajtának. A 209. cikkely részletesen foglalkozik a bűnös úton szerzett pénzek felhasz­nálásával, a legalizálásukra alakított bűnszövetkezetekkel, a pénzek itt­hon vagy külföldön történő tisztára mosásával. A törvénykönyv kimond­ja, hogy a pénzmosás bűntettében bűnösnek talált egyének ötszáztól háromezer minimálbérig terjedő pénzbírsággal, vagy háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozással bün­tethetők; de kiszabható az elkövetőre három évig terjedő szabadságvesztés is, amihez még teljes vagyonelkob­zás is társul. Súlyosbító körülmény, ha az elkövető többrendbeli, avagy csoportosan elkövetett bűncselek­ményben találtatik bűnösnek. Akkor a kiróható büntetés már sokkal kemé­nyebb: öttől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés és teljes vagyon­elkobzás lehet. Meglehet, hogy súlyosnak tűnik a kiszabható büntetés, de a jogalkotó Ukrajnában úgy véli, egy ennyire veszélyes, az állam érdekeit alapjaiban aláásó bűn­cselekmény esetében ez nagyon is indokolt. Sokan el sem bírják kép­zelni, mekkora összegeket mosnak tisztára a világban az ukrán maffia számára. Ha hinni lehet a hivatalos adatoknak, akkor évente legalább négymilliárd dollárnyi árnyékgazda­ságbeli pénzt mosat tisztára az ukrán alvilág. Csak összehasonlítási alapként említenénk, hogy az egész világon a legszerényebb becslések szerint éven­te 1,3 trillió bűnös úton szerzett pénz mosódik tisztára. Tehát az ukrán szelet a képzeletbeli tortából már így is tekintélyes. Elképzelni is nehéz, mond­ta Viktor Zsvaljuk, hogy mi történne akkor, ha nem sikerülne útját állni országunkban az árnyékgazdaság gátlástalan terjeszkedésének. Elmondása szerint Ukrajnában ko­moly intézkedéseket foganatosítottak már eddig is az árnyékgazdaság, a piszkos pénzek átmosása ellen. Saj­nos, a harcot nagyban nehezíti, hogy egy világméretű rendszerről van szó. Azaz ez messze nem csak Ukrajna problémája. S ha nemzetközi mére­tekben sem igazán sikerült mind­eddig útját állni a pénzmosásnak, talán az sem igazán megdöbbentő, hogy ez egyelőre az ország határain belül sem sikeredik. Pedig próbálkozások vannak ná­lunk is. Ukrajna elnöke például ez év július 19-én aláírt egy rendeletet, mely épp a pénzmosás elleni fellé­péssel foglalkozik. E rendelkezés pótlólagos intézkedéseket tesz lehe­tővé a pénzmosás elleni harc részt­vevői számára. A rendelet nyomán például az országos állami adóadmi­nisztráció berkein belül létrejött a pénzmosás ellenes állami igazgató­ság. Igaz, a hivatal törvényes műkö­dése még nem kidolgozott mecha­nizmus. Működését egyelőre az ide vonatkozó törvények hiánya teszi lehetetlenné. (b. cs.) Hass, alkoss, gyarapíts — írta Kölcsey, nemzeti imánk szerzője Huszt című versében. Bizony e szavakat most sem ártana megszívlelni, mert a megyei jogú város negyven­ezres lakossága (melynek a becslések szerint 8—10 szá­zaléka magyar) még vajmi keveset érez a ranggal járó előnyökből. Ivan Szpicskej polgármes­tertől is afelől érdeklődtem, mi változott azóta, hogy az egykori magyar koronavárost közigazgatásilag magasabb szintre emelték. — A pozitívumok közül az első helyen kell megemlítenem — kezdte válaszát a polgár­­mester — azt a tényt, hogy bővült az önkormányzat jog­köre. Viszont ebből az elő­nyökkel egyidejűleg problé­mák is adódnak. A törvényi szabályozás hiányosságai miatt nehezen választható szét a járás és a város hatásköre. Ez a közigazgatási dilemmák mellett gazdasági, pénzügyi szempontból is nehézségeket okoz. — Miből ered a legtöbb gond? — Alapjában abból, hogy a megyei jogkört ugyan megkap­tuk, viszont ez még nem tükröződik a költségvetésünk­ben. Tehát: a jogosítványok, a lehetőségek ugyan adottak, a megvalósításukhoz szükséges pénz viszont nem. Abban re­ménykedünk, hogy ez a kö­vetkező évben gyökeresen megváltozik, s akkor valóban hozzákezdhetünk a városren­dezéshez, a településfejlesz­téshez. Addig be kell fejez­nünk a kommunális és egyéb tulajdon elosztását, pontosan meg kell határozni a jogokat és feladatokat, mert csak ezek ismeretében készíthetünk mű­ködőképes, megvalósítható távlati tervet. — A településfejleszés te­rén melyek a legfontosabb feladatok? — E téren semmiben nem különbözünk a megye többi településétől. Az infrastruk­túra fejlesztése nélkül mi sem léphetünk előbbre. Útjavítás, a kommunikációs rendszer, a közműhálózat jobbítása ná­lunk is égetően fontos. Mind­emellett nagy feladat vár ránk a foglalkoztatás terén is. Vá­rosunkban: a munkanélküliség megközelíti a 20 százalékot. Tehát, önkormányzati jogkö­reink megnövekedését első­sorban e probléma megoldá­sára kívánjuk használni. Tihor Zoltán, a huszti református gyülekezet gond­noka, Józan Lajosné hitoktató, Sárga Árpádné és mások amellett, hogy pozitívan nyi­latkoztak az önkormányzat igyekezetéről, és a nem­zetiségek együttélését példás­nak minősítették, azt is el­mondták, hogy nagy remé­nyeket fűznek a megyei jog kínálta lehetőségekhez a ma­gyar nyelvoktatás fejlesztése, a társadalmi élet megélénkü­lése szempontjából is. Petro Sznitar, a városi ön­­kormányzat titkára erre rea­gálva megerősítette: a város vezetése a tolerancia térhódí­tására, a polgárok teljes körű védelme szavatolására törek­szik. Horváth Sándor Huszt — még csak rang a megyei besorolás A polgármester az új költségvetésben bízik Közelkép 2001. október 25., csütörtök »A falusi turizmus kifizetődő vállalkozás« Szomszédaink már csinálják . Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy a múlt hét végén Kárpátal­ján tartózkodott Mihajlo Hlagyij, a Lviv Megyei Állami Közigazga­tás elnöke, aki megbeszélést folytatott Hennagyij Moszkallal, a Kár­pátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökével. A megbeszélést kö­vető sajtótájékoztatón az újságírók számos kérdést tettek fel. A Kár­páti Igaz Szó tudósítóját, lévén szó a szomszédaink által a falusi turizmus fejlesztése terén elért szembetűnő eredményekről, no meg a természeti körülmények rendkívüli hasonlóságáról, elsősorban az érdekelte, hogy Lviv megyében kik és milyen segítséget nyújtottak a falusi turizmus fejlesztéséhez? Hogyan sikerült rövid idő alatt ilyen szembetűnő előrehaladást elérni az új vállalkozás fejlesztése terén? Ezekre és más kérdésekre válaszolt Mihajlo Hlagyij. — A realitások fi­gyelembevételével láttunk hozzá a zöld­turizmus, az európai, sőt a velük közvetle­nül szomszédos orszá­gokban is egyre job­ban terjedő falusi tu­rizmus fejlesztéséhez. Amikor megismer­kedtünk az osztrákok és a svájciak tapaszta­latával, megtekintet­tük az ottani takaros, virágözönben fürdő kis településeket, meglátogattuk a mote­leket, magánszállodá­kat, -házakat, körül­néztünk a hegyvidé­ken és összegeztük a tapasztaltakat, rájöt­tünk: nincs az ottani dolgokban semmi rendkívüli. Ha akar­juk, ugyanolyan ered­ményeket érhetünk el. Hiszen nálunk, mint ahogyan Önöknél, Kárpátalján is, bőven van mit megcsodálni, van hol pihenni, er­­deink, hegyeink, kristálytiszta pata­kocskáink gyönyörűek. Vannak ké­nyelmes házak, kiadó szobák is. Az ügy sikeréhez elsősorban a falusi em­berek szakmai felkészültsége hiány­zott. De ez, ha megvan a kellő szor­galom, no meg az akarat, könnyen pótolható. A külföldi tapasztalatszerzés után közösen láttunk hozzá megyénk meg­felelő feltételekkel rendelkező járásai­nak kiválasztásához, a szóba jöhető objektumok kijelöléséhez, a kisvállal­kozók, a szoba- és lakáskiadók felké­szítéséhez. Kellemes meglepetés volt számunkra, hogy az emberek viszony­lag hamar felismerték a falusi turiz­musban rejlő lehetőségeket, hiszen a svájci tájak, az alpesi rétek, a tiszta levegő, a gazdag zöldség- és gyü­mölcsválaszték, a helyi konyha fino­­mabbnál­ finomabb ételkülönlegessé­gei a mi vidékeinken is adottak. Ami pedig a továbbiakat illeti, azt a me­gyei szervezők, a Szkolei, a Turki és a Szambori Járási Állami Közigazgatá­sok elnökei, e járások községeinek, hegyi falvainak polgármesterei, a vál­lalkozók menet közben rövid idő alatt megszerezték. Mára ott tartunk, hogy Lengyelországból és más európai or­szágokból, illetve Belaruszból, Orosz­országból és Ukrajna keleti megyéi­ből egész évben nagy számban láto­gatnak el hozzánk a fizetővendégek. Első lépésként arra törekedtünk, hogy megfelelő komfortfokozatú szobákat, fürdési, pihenési lehetősé­geket, telefonösszeköttetést, változa­tos étkezést biztosítsunk viszonylag olcsón. Menet közben a falusi prog­ramokról, sétákról, lovastúrákról is gondoskodtunk. Az infrastruktúra kiépítését — a közutak, hegyi ösvé­nyek, pihenőhelyek, szalonnasütők rendbe szedését — a járási állami közigazgatások és a községi tanácsok közösen végzik. A házak, magán­szállók rendben tartását a számítá­saikat megtaláló tulajdonosok egye­lőre önerőből oldják meg, így elmondhatom: megyénkben mára több ezren tartják el magukat a falusi turizmusból. De a költségvetés is gyarapszik. Előzetes számításaink szerint már a közeljövőben a megyei költségvetés 40 százalékát a turizmus és a vele kapcsolatos ágazatok adhat­ják. Élve a lehetőséggel, fontosnak tar­tom kihangsúlyozni: a falusi turizmus fejlesztésébe bekapcsolódhatnak a kárpátaljaiak és az ivano-frankivsz­­kiak is, ahol a mieinknél is szembetű­nőbbek az utóbbi esztendők változá­sai. Egy biztos: mi sem vagyunk rosz­­szabbak az osztrákoknál, svájciaknál, ahol már rég bebizonyították: a falusi turizmus fejlesztése a XXI. század­ban is kifizetődő vállalkozás. Fazekas Elemér A hegyekben mindig van látnivaló. Fotó: Markovics Mátyás

Next