Kárpáti Igaz Szó, 2006. január-március (2. évfolyam, 1-47. szám)

2006-01-05 / 1-2. szám

KÁRPÁTI . 4. IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2006. január 5., csütörtök Választás-2006 AZ OROSZBARÁT ERŐKNEK ANNYI Az oroszbarát politikai pártok és tömörülések jelentős népszerűségvesztés­re számíthatnak, jelentette ki Borisz Beszpalij. A Nasa Ukrajina politikai tanácsának elnökségi tagja szerint az emberek végleg kiábrándulnak a Moszkva­­barátnak tartott ukrajnai politikusokból, amiért Orosz­ország napokig sakkban tartotta az ukrán lakosságot a gázcsapok elzárásával.­­A szomszédos országban sok olyan politikai erő van, amelyik képtelen megemészte­ni, hogy Ukrajna most már a saját érdekeit tartja szem előtt, nem pedig a Kreml tanácsait követi mindenáron" - szögezte le a politikus. 53 PÁRT INDULNA December 31-ig 53 politikai párt és tömörülés jelezte: részt kíván venni a tavasszal esedékes parla­menti választásokon. A bejelentés Jaroszlav Davidovicstól, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnökétől származik. Davidovics elmondta továbbá, hogy a hozzájuk benyújtott dokumentumokat még vizsgál­ják, s január hatodika után hozzák nyilvánosságra, hogy a parlamenti választásokon indulni kívánó pártok és tömörülések a törvényeknek megfelelően készítették-e el a szükséges dokumentumokat. Húszein inkább A KIVÉGZŐOSZTAGOT VÁLASZTANÁ Szaddám Huszein megbukta­tott iraki diktátor elárulta két ügyvédjének, hogy inkább sze­retne golyó által meghalni, mint hogy felakasszák, ha hábo­rús bűnökért halálra ítélik az ellene folyó perben. »Nem becsülöm sokra az élete­met. Minden embernek meg kell halnia egyszer« - jelentette ki a volt diktátor egyik ügyvédjének, a palesztin Iszám Gazzávinak. Szaddám Huszein Gazzávin kí­vül amerikai ügyvédjének, Ram­sey Clark volt igazságügy-minisz­ternek beszélt erről bizalmasan a per december 7-i tárgyalási nap­ján, egy ötórás szünetben a bíró­ság alagsorában. Amikor a két ügy­véd elmondta neki, hogy halálra ítélhetik, ő azt válaszolta: »Főpa­rancsnok vagyok. Inkább állítsanak kivégzőosztag elé! Ez a megfele­lő módja egy volt katonai vezető kivégzésének«. Huszeint és hét volt tisztjét egyebek közt azzal vádolják az ok­tóber 19-én kezdődött bagdadi perben, hogy 148 ember halálát okozták 1982-ben egy síita falu­ban rendezett vérengzés során. A kínzásokkal és kivégzésekkel egy támadást toroltak meg, amely az elnöki konvojt érte. »Természetesen nem vagyok bűnös, de tudom, hogy a halálo­mat akarják. Ha halállal fenyeget­nek, az semmit nem jelent szá­momra. Nem törődöm vele. Bár­melyik irakinak az élete éppen olyan értékes, mint az enyém" - jelentette ki ügyvédjei szerint az exdiktátor. A per január 24-én folytatódik a tanúk további meg­hallgatásával. Megállapodtak a gázárról Nemcsak Kijev, de Európa is fellélegezhet Ukrajna 95 dollárért kap gázt, de nem a Gazpromtól, hanem attól az orosz-ukrán vegyesvállalattól, amely 230 dollárért veszi meg azt az orosz cégtől. A megállapodás öt évre szól, és lehetővé teszi az európai gázellátás stabilizálását is. Már meg is indult az orosz gázszállítás Ukrajnába. Oroszország felújítja földgáz­­szállítását Ukrajnának, miután megszületett az ármegállapodás, közölték a Gazpromnál tegnap Moszkvában. Hozzátették, hogy a megállapodás révén stabilizálódik Európa ellátása is. Az ukrán Naftohaz gázipari vállalat is elé­gedett az eredménnyel. A Gazprom megkapja az általa kö­vetelt 230 dollárt a földgázért ezer köbméterenként, ám Ukraj­nának mégis csupán 95 dollárt kell fizetnie a teljes importjáért. Az öt évre szóló moszkvai meg­állapodás szerint a földgáz kizá­rólagos exportőre Ukrajnába ezen­túl a 2004-ben alapított, Svájcban bejegyzett RosUkrEnergo vegyes­vállalat, amely fele-fele arányban a Gazprombanké és az osztrák Raiffeisen Investment AG egyik leányvállalatáé. A RosUkrEnergo­­nak mint kereskedőháznak a Gazprom ezer köbméterenként 230 dollárért adja el a földgázt. A kereskedőház a közép-ázsiai or­szágokból, Türkmenisztánból, Üz­­begisztánból és Kazahsztánból is beszerez földgázt, jóval olcsób­ban, és végül ezer köbméteren­ként 95 dollárért értékesíti az energiahordozót az ukrán Naf­tohaz gázipari vállalatnak. A Gazprom tavaly ezer köbméteren­ként 50 dollárért adta a földgázt a Naftohaznak, az idén 230 dollárt követelt ezért, ezt a német piacon hasonló módszerrel kalkulált árra alapozta, levonva belőle a szállí­tási költségeket. A Gazprom szóvivője, Szergej Kuprijanov később azt mondta újságíróknak, hogy a 95 dollár a »kezdeti időszakra« vonatkozik az orosz-ukrán határon, és a megál­lapodás ötéves tartama alatt vál­tozni fog »a világpiaci árak alaku­lása szerint«. Bejelentették, hogy megállapodtak a tranzitdíjban is: a Gazprom ezer köbméterenként és száz kilométerenként 1,60 dol­lárt fizet Ukrajnának, az eddigi 1,09 dollár helyett. Viktor Juscsenko uk­rán államfő múlt pénteken még 1,75-1,80 dollárt emlegetett méltányos tranzitdíjként. »Végleges megállapodást ér­tünk el, ez siker a Gazprom szá­mára, és elégedettek vagyunk. A megállapodás biztosítja Európa stabil ellátását is - mondta a Gazprom vezérigazgatója, Alek­­szej Miller szerdai moszkvai saj­tóértekezletén. A Naftohaz veze­tője, Olekszij Ivcsenko úgy fogal­mazott, »egyelőre elfogadható megállapodás született­. Ez lehe­tővé teszi Ukrajna földgázszük­ségletének kielégítését és az orosz gáz szállítását Európába. Áttérünk a piaci viszonyokra. Hangsúlyoz­ta, hogy a gázeladás és tranzitdíj ezentúl két külön téma, és mind­két esetben pénzzel rendezik a tartozásokat. Viktor Juscsenko ukrán állam­fő korábban azt mondta, hogy megállapodásra jutott Szapar­­murat Nyijazov türkmén vezető­vel 40 milliárd köbméter gáz 2006-os vásárlásáról, ezer köb­méterenként 50 dolláros áron. Ez az idei ukrán szükséglet több mint felét teszi ki, jegyezte meg. A teg­nap bejelentett megállapodás sze­rint ez a tétel is a RosUkrEnergo révén kerül majd Ukrajnába. A Gazprom a múlt héten maga is le­kötött erre az évre 30 milliárd köbméter földgázt Türkmenisz­tántól, ezer köbméterenként 65 dollárért, a tavalyi, 2005-ös 44 dollár helyett. A Gazprom tavaly az ukrán föld­gázszükségletnek körülbelül a 40 százalékát szállította, ez mintegy 23 milliárd köbméter volt. Türk­menisztán 36 milliárd köbmétert adott el Ukrajnának. Az ukrán fel­­használás, évi 70-80 milliárd köb­méter, többi része hazai forrású volt. Az idén várhatóan 17 milli­árd köbméterre csökken az orosz szállítás Ukrajnának. Ehhez járul, ugyancsak a RosUkrEnergo köz­bejöttével, várhatóan további 34 milliárd köbméter Közép-Ázsiá­­ból jóval alacsonyabb áron, mond­ta a Gazprom szóvivője. Ukrajna korábban elutasította az orosz követelést a gáz árának öt­szörösre emelésére­­ és a fájda­lom enyhítésére felkínált, 3,6 milliárd dolláros orosz kölcsön­re sem tartott igényt­­, ezért a Gazprom vasárnaptól beszüntette a gázexportot Ukrajnának, ami át­meneti zavarokat okozott számos európai ország orosz gázimport­jában is, mivel a vezetékek több­sége - a Gazprom kivitelének 80 százaléka — Ukrajnán át halad. A Gazprom európai földgázexport­ja keddre helyreállt. Oroszország a gáz »lopásával« vádolta Ukraj­nát - az emiatt kiesett mennyisé­geket pótolta az európai vevők számára­­, a »lopásra« vonatkozó orosz állítást viszont ukrán rész­ről visszautasították. A múlt hé­ten jelezték viszont, hogy amíg nincs megállapodás, addig tranzit­díj címén 15 százalékot lecsapol­nak az Ukrajnán át szállított orosz földgázból, fegyvere egy új hidegháború keretében« - állapította meg a The Times. Ugyanakkor a te­kintélyes brit lap vezércikkében figyelmeztetett: az orosz dön­tés hosszú távon ugyanolyan ka­tasztrofális lehet a Kreml szá­mára, mint amilyen az 1973-as olajbojkott volt az arab orszá­gok számára. A The Times sze­rint világos az ügy tanulsága Európa számára: energiaforrá­sainak soha nem szabad Orosz­országtól függniük. »Fontos, hogy a Nyugat ellen­álljon az orosz erőpróbának« - szögezte le a konzervatív Daily Telegraph, és úgy vélte, hogy a Kreml magatartása nem más, mint »gazdasági revans egy volt szovjet köztársaság ellen, amely ki merte nyilvánítani diplomá­ciai függetlenségét Oroszor­szággal szemben, és Nyugat- Európa felé tekintett». A francia L’Humanité nyug­talanítónak nevezte az orosz lé­pés brutalitását. »Olyan, mint egy nyílt energiaháború első felvonása" - állapította meg az egyébként kommunista lap, kü­lön kiemelve, hogy mindezt egy olyan ország tette, amely most vette át a »világ urainak«, a G8- nak (a világ hét legfejlettebb ipari országa plusz Oroszor­szág) soros elnökségét, és eb­ből azt a következtetést vonja le, hogy az energiahordozókban gazdag országok az új évszázad­ban vitathatatlan hatalomra tesz­nek szert, és ez visszaélésekre is csábítja őket. Az EU soros osztrák elnöksége üdvözölte a megállapodást. Ettől függetlenül Brüsszelben megtar­tották az EU energiaügyi kor­mányzati szakértői értekezletét. Az EU energiaügyi biztosa, And­rij Piebalgs előzetesen azt mond­ta, segíteni akarnak az orosz-uk­rán vita megoldásában, de ennek mikéntjét nem részletezte. Hoz­zátette viszont, hogy megpróbál­nak kidolgozni valamilyen EU- beli ,szolidaritási mechanizmust« is, ellátási válságok esetére. Hangsúlyozta, hogy a mostani esetet nem tekintik válságnak. Utóbb a biztos is »örömét« fejez­te ki a szerdán elért megállapodás kapcsán.___________________■ A Gazprom székháza Energiaválságtól tartottak Az orosz-ukrán gázvita rávilágított a közép-európai régió sebez­hetőségére, és felerősítette a térségnek az energiaellátás biztonsá­gával kapcsolatos, már régóta meglevő aggodalmait - jegyzi meg a Reuters. A földgázszállítások Ausztriát, Magyarországot, Lengyel­­országot, Romániát, Horvátországot, Szlovákiát érintő kiesése azt az érzést is felerősítette a térségben, hogy Oroszország politikai célokra használhatja fel az energiaellátásában meglevő monopol­helyzetét. Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia szükségletének szin­te teljes egészét orosz forrásból fedezi. Csehország, Magyaror­szág 81 és 82 százalékban támaszkodik az orosz szállításokra, Szlo­vénia 62 százalékban, Ausztria pedig 60 százalékban. Németország számára is Oroszország a legnagyobb szállítópartner 36 százalékos részesedéssel, Franciaország pedig szükségleteinek egynegyedét fedezi orosz gázzal. Legkevésbé Málta, Ciprus, Írország és Hollandia van kiszolgál­tatva az orosz szállításoknak. Nagy-Britannia képes ugyan az önel­látásra, az idén azonban mégis nettó importőrré vált. Az uniós huszonötök elsődleges energiaszükségletük egynegye­dét fedezik földgázzal, és földgázszükségletük 24 százalékát kapják orosz forrásból. A gázszükséglet 59 százaléka uniós és norvég for­rásból származik. 2010-ig az EU gázellátásának orosz részaránya 21 százalékra csökken, és ezen a szinten marad 2020-ig. Szélrózsa Rendőri túlkapás Hargitában Két román csendőr magyar gyerekeket bántalmazott szilveszter estéjén Székelyföl­dön. A szülők feljelentése nyomán a vétkes rendfenntartók ellen eljárást indított a rendőr­ség. Ezért az útszakaszon sétált az év utolsó óráiban hét szent­egyházi fiatal. Szilveszterezni készültek. Az engedélyezett tűzijáték fellövése után megállt mellettük egy autó, amelyből j­ét csendőr száll ki és ütlegelni kezdte a fiatalokat. - Nem tudtam, hogy ez most miért van, engemet miért üttött meg, nem csináltam semmit, mondtam neki. Kérdeztem mért ütött meg, románul valamit mondott, nem értettem, csak ütött, ütött, csak ütött. Aztán feltett a motorházte­tőre és ott kifosztott. Közben a többi diák elmenekült A civil ruhát viselő csendőrök elvették Zsolt értéktárgyait megígérték, hogy később visszaad­ják, ha barátaival megy érte. Ez már a másik helyszín, ide hí­vta a két csendőr a fiatalokat. A törvénytele­nül elkobzott értékeket nem adták vissza, ismét a gyerekére támadtak. A diákok szerint a csendőrök ittasak voltak. Ellenük a szülök feljelentése nyomán eljárást indítottak. Az egyik csendőr szabadlábon védekezhet, a vádpon­­tok között a rablás is szerepel. Csíkszeredai konzulátus Több éves kitartó munka és összefogás eredménye a Csík­szeredai magyar konzulátus. A kijelölt épületben még javában zajlanak a felújítási­ munkálatok, de a konzuli rezidencián már elkezdődött az ügyfélfogadás. A székelyföldi főkonzulátus létesítéséhez évekig tartó, szívós diplomáciai munkára, a két ország kormányainak kitartó együttmű­ködésére, az RMDSZ támogatá­sára és az egész romániai magyar közélet és társadalom óhajára és akaratára volt szükség - hangsú­lyozta Terényi János, Magyaror­szág bukaresti nagykövete a Csíkszeredai főkonzuli rezidencia ünnepélyes avatóján. A külképvi­­selet tevékenysége a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megye mellett Moldvában Suceava, Botosani, Vaslui és Bákó megyére terjed ki.­­ Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Magyarország nyomatékosan érzékeltesse politikai, kulturális, diplomáciai, gazdasági, turiszti­kai jelenlétét Románia területé­nek egészén és azt hiszem, hogy ezen feladat végrehajtásában a Csíkszeredai főkonzulátusnak jelentős része lesz. Szabó Béla főkonzul a hatáskörébe tartozó térségben a magyar kultúra népszerűsítése mellett a két ország vállalkozói kapcsolattar­tásának segítését is kiemelten fontosnak tartja. Szélrózsa

Next