Kassa-Eperjesi Értesitő, 1861 (Jahrgang 23, nr. 1-101)
1861-02-23 / nr. 16
nia, «ar -4 tiz 16. szám. Megjelenik minden SZERDÁN és , SZOMBATON. Évnegyedi di előfizetés : Kassára nézve 70 kr., Eperjesre 1 frt., vidékre bérmentes szállítás mellett 1 frt. 25 kr. o. €. Egy háromszor haslábos sorért iktatási NOE penzben.y 6 kr. ausztr. XXIII. évfolyam. beKANSNA-= EPERJESI ÉRTESITŐ. Ar. 16. Erscheintieden Mittwoch und Samftag. Pränumeration vierteljährig für Kasc<au 70 kr. für EyewivV 1 fl3, mit freier Posiversendung 1. fl. 25 kr. OW. Insertionsgebühr für eine 3mal ÉL Ber titzeile 6 kr. ÖW. Kaschau - „Sperseser RS EEHANERIE WILEN február 28-án 1861. XXIII. Jahrgang. ség más "Kassai hirek. —. E hó 19. tartott városi kisgyülésből a f. hó 23-ig Golopi jószágán mulató b. Vay Miklós ö magának tiszteletére és e város bizalmi szavazatának általvitelére polgármester báró Luzsénszky Pál ö mliga elnöklete alatt fényes küldöttség neveztetett. A küldöttSzánkón meghallván , tegnapelőtt délelött szerencsés vola kancellár ö magának ama általános bizalmát kijelenteni, melylyel nem csak városunk, de az egész ország a korlátnak az igen tisztelt személyisége iránt viseltetik. — Ugyan ejezetből, egyszersmind némely sérelmeinek kivánt rögtöni orvoslása végett Abauj megye is e hó 19-én tartott bizottmányi üléséből korlátnok ő magához első alispány Lánczy József ur elnöklete "alatt igen számos tagból álló fényes küldöttséget nevezett, mint halljuk, ezen küldöttség tegnap délbe tisztelgett Golopon korlátnak 6 méltóságánál tartott városi kisgyülésben Laufner Gusztáv a városi szinház német igazgatójával, DEE évben három évre, évenkint 525 frt. o. é. a város által fizetendő segélypénz kötelezésével kötött szerződés megsemmisültnek és felmondottnak nyilvánittatott; még pedig nem és 15-ik pontjainak világos tartalma lenni csak a közönségnek folyamodásilag nyilvánitott kivánsága folytán, de az érintett szerződés 14-ik értelmében. Tehát törvényesen, nem úgy mint a szerencsétlen 1849-ik évben az akkori helyettes polgármester A. J. ellenére annak, hogy az akkori minden felsőbb parancsban világosan meghagyatott, hogy a törvényesen költött szerződések tiszteletben tartassanak, jónak és szükségesnek találta az akkori magyar szinigazgatótól, kinek a város semmi segélypénzt nem adott, söt 3000 frtnyi biztositékot kellett adnia, sem adni. Ezért károsodott, galla, látogatja mert a mint ez a város levéltárában található okirat bizonyitja, a szinházat önkényesen, minden kihallgatás vagy felmondás nélkül visszavenni, és a semmi biztositékot nem adott nemet szinigazgatónak által tény, valamint tény az hogy az 1849-iki magyar szinigazgató társulata nem játszhatott, az 1869/1-iki német szinigazgató pedig károsodott nem azért , hogy játszhatott, de azért, hogy a közönség igen gyéren látószini előadásait. Tanuság, mind ezekből csakugyan az, hogy a mi egynek jó, az másnak rosz és megforditva ; és hogy — az idő viszonyaival; hasonlókban daczolni, mindig legczéltévesztőbb lépés. Sz. K. folyó hó 10-én 11-re éjjel a kassai vasutvonalon .Encsen innen az árviz által ketté szakasztott töltés 4 nap alatt teljekiigazilatott s a közlekedés azon idő közben is félbe nem szakadt, mi leginkább az illető vasuti hivatalnokok példás ébersésgének, szakavatottságának és éjnappali fáradhatlan munkásságának köszönhető, nap reggel elindult — Mondott napon — A és. L. is, az . Városi szemle. HE. A farsang élvnyujtó idénye is a rohanó időnek visszatarthatlan árjával a mindent elnyelő multnak zsákmányául esett, s most már csak egy-egy sebzett sziv néma fájdalma, vagy Fortuna kedvező mosolyának örvendező kebel szivnyilatkozatai hirdetik egykori tételét. — Azonban ezen évenkint tapasztalható jelenségein kivül fönmaradt még egy komolyabb megnyugtató benső önérzetünk , miszerint ezen időszakban — hála a magyar nemzet fölött isteni őrszemével minden időben kiválólag virasztó Gondviselésnek! — ismét tánczmester vezető keze nélkül kisérgeténk ezredéves szép nemzeti tánczunkat a bár igen csuszamlós talajon, — megelégelvén a sárszalagoni hosszas táncz oktatást. Fáradhatlan mestereink e. részben vérökké vált hajlamukkal a gyermek saraiból kinőtt, öngondolkozásra ébredt, s ily vezetök oktatásaira ugy sem szoruló, sötöket sokban felülmuló növendékeiket többé nem boldogithatván, nevelészi elvöket az emlösök egy alsóbb osztálya egyénein gyakorlatilag alkalmazásba hozni készülnek. Nemde atyánkfiai, miveletlen, s háladatlan kákuk-faj ez a magyar nemzet, melyhez ugy látszik, a „Szemle“ irója is tartozik, — hogy még tanulni sincs kedve, s mestereit erővel elüzi, de nem is akartok tovább itt idézni, csak addig — mint minap egy rokonotok nyilatkozott — mig törekvéstek az ország boldogitására elkerülhetlen szükséges ! — Nem is szorul párduczos Árpád unokája valakire, bármily tudori föveggel dicsekedjék, har nemzeti öntudatában a busongó magyarnak lassu ütemét széles kedvében sarkantyu-pengéssel követheti. — S mit mondhatnánk bájos öltözetü magyar hölgyeinkröl, emez őskori amazonok méltó ivadékból? azt, hogy bizonyosan mérközhetnének a szervezendő lombardiai nősereggel, s a , Falusi Notarius"-t budai utazásában nem panaszoltatná mai nap gróf Gvadányi oly keserves módon a magyar nőöltönyök ritkasága miatt. Valóban, mióta a nyugat kivetkeztető rohamai elől menekültünk, nincs többé csinos hölgy, mind szép a regés tündérek eme mezében; nincs többé ingatag jellem, nincs csüggedő kedély, mind hős amazonokká változtak. És csakugyan; — bár történeti bizonságon alapuló rokonságra azon őskori hősnők s hölgyeink közt következtetni szándékom nincs, — az öreg Herodot szerint az előbbiek honául hasonlólag Közép - Ázsia jelöltetik ki. Azonban nem akarunk teljesen ellenmondani azon lehetőségnek, hogy Hippolyt a bűvös övvel diszitett hős királyné méltó utódja találtatnék városunk szépei közt, ki nemzeti szineinket lobogtatva a lelkes sereg élén, azt eltökélt akaratra s élénk törekvésre buzdítsa; miszerint közös erővel diadalt arathassanak — nem II.Sándor vagy Achillesen, hanem a teste válandó, tán nem teljesen félszeg eszme kivitelén: egy nemzeti nő társalgási egylet alakilásának eszméjén. Korszerüségét s sokoldalu előnyeit ily kellően szervezett egyletnek, ha a helyszüke határok közt nem tartana, bizonyatokkal kétségtelenné tenni sisyphusi munkába talán nem kerülne; nem is szándékom ezen eszmeirt a polemia sorompói közé lépni, csak többek s saját magam szerény nézetének kifejezést adni óhajtottam. Mig ismét találkozunk , Isten velünk ! B—y. Hazai hirek. - Zágrábon a megyei választások eredménye a következő: alispányok : 1-ső Oci Péter. 2-ik Busi Imre. Főjegyző : Kuslan Bertalan. Aljegyzők: Gáj Gusztáv, Pavlekovics Otto. Főügyész : Kostics György. . Alügyészek: Zorich Antal, Jakopovics Gábor, Főpénztárnok : Kulifay Imre. Alpénztárnokok : Petok Ignácz, Varnach Imre, Svilich Albin. Szolgabirák: Matosics Adolf, Balog Károly, Staudnar Alajos, Sveier Alajos, Branicani József, Novák Viktor, Andrási Frigyes, Domjanics Károly, Kereszturi Eduárd, Janda János, Jakopovics Béla, Lopásic László, Droh István, Tomasic. József, Herzic Simon. Esküdtek : Kovaci Ede, Vrabcovic Milán, Hendrej György, Kravich György, Staudnar Antal, Panion Gyula, [vich Milán, Persin Lajos, Gvozdanovics Isidor, Lopasic Radó. — Egerben az 1848-ik évben dicsden elesett honvédekért f. év s hó 27-én, mint a kápolnai csatának évforduló napján délelőtti 10 órakor az egri főegyházban gyász-istenitisztelet fog tartatni, melyre e honnak minden polgára tisztelettel meghivalik. Eger, 1861-ik évi február hó 11-én. A hevesmegyei honvédsegelyző egylet. — Zágrábmegye — mint a , Pesti Hirnök" irja — küldöttséget nevezett a bánhoz, megkérendő őt a fiumei ostromállapot megszüntetésére. A bán a küldöttségnek azt válaszolá, hogy ezt tenni nincs hatalmában, azonban két nap alatt Bécsbe menend s Ő Felségét fogja megkérni, hogy határozzon e tárgyban. — Mint hallani, a fiumeieknek is járt e végből küldöttségök Bécsben s egy itt időző fiumei városa nevében báró Vay ö exciáját is felkérő Pesten léte alatt: használná fontos befolyását, ama lelkes város és kerület törvényes állapotba való visszahelyezésének kieszközlésére. — Kolozsvártt e hó 9-én a magyarok és a szászvárosi német küldöttség között testi vérisülés történt. Ugyanis a magyarok az ezen este tartott bálban a szászok kedvéért az oly rég nem tánczolt keringőt ráhuzatták, ezek viszont csárdást tánczoltak, s a németek magyarul írtak áldomásokat, melyeket a magyarok a németekre német nyelven viszonoztak. (Kp