Kassai Hirlap, 1920. január-június (17. évfolyam, 1-146. szám)

1920-01-29 / 23. szám

oiueu. Újfajta járvány­­ Franciaországban, ír Éltes­em a sál­A ! Az egyik francia lapban olvassuk: Amikor a háború látszólag kedvezőtlen­­ kimenetelű volt Franciaországra nézve, a j­ó hosszú Berthák“ hangja szólott és a­­ szirénák éles füttye jelezte a német ,égi­­járművek éji támadását és a párisiak többé-kevésbbé könnyű öltözékben a pin­cékbe menekültek, a klerikális francia sajtó nagy megelégedéssel állapította meg a vallásos érzés rendkívüli megerősödését.­­ Kön­yörgő isteni tiszteleteket tartottak a templomokban éjjel-nappal és a jobb­oldalra hajló pártok abban reménykedtek, hogy a halálból és a vérből a monarchia visszaállítása fog kisarjadzani és a Bour­bonok törzséből származó királyt fognak ismét, mint utoljára X. Károlyt, a rheimsi­­ székesegyházban, mint „legkeresztényebb felséget“" pompával megkoronázni és Franciaország olyan jámborrá lesz, mint az apáca. Máskép történt. A győző, akit a fran­ciák a megbecsülés különböző módjain ünnepeltek, Clemenceau György lett, akire senki se foghatja rá, hogy jámbor dogma­hívő lenne. És a francia­­ népnél a háború, ez a szervezett tömeggyilkolás, épp oly kevéssé mutatkozott tisztító, az erkölcsi érzést kimélyítő tényezőnek, mint a többi országokban, amelyek a háborúban részt­­vettek és következményeit mutatják. A család, a házasélet szent kötelékeit Mars, mialatt hosszú éveken át az órákat uralta, nem kötötte szorosabbra. Meglazí­totta és feloldotta. A franciák ezt maguk be kezdték látni és Pierre Veber, aki egy személyben filozófus és humorista, indít­tatva érzi magát egy nyilvános panaszos felhívásra, melynek a következő címeket adja : Az emberek válnak ! Válnak ! Fel­számolják a törvényes háztartásokat! Azután nagyon szomorúan igy ir: Ez idő szerint valódi válási epidémia ural­kodik, naponta Egy ügyész nyilatkozata szerint bíróságnál­ 150 békéltetési határidő van a A 150 számbajövő házaspár közül azonban tényleg még tíz sem bé­­kül ki. S azonkívül ez a tíz házaspár csakhamar újból megjelenik a bitó előtt, ezúttal azzal a szilárd elhatározással, hogy nem engedik magukat kibékíteni. Számít­suk ki,­­ hány válást jelent ez. Igazolták azt a mondást, hogy : az okos házasságok a szerelemből való elváláshoz vezettek. Valóban a házasság válságát éljük. És ha csak ez Parisban volna így! • Ezért már nem szabad a háborút felelőssé tenni. Egy év óta sok házas, aki­ket a háború elválasztott, újból egymásra talált. Amint halljuk, a legtöbb váló férfi a 40 és 60 életév között van. Óh, vannak emberek, akik a sír szélén válnak. Hogy lehet meg­kísérelni ezeket a tényeket pszichológiailag megmagyarázni. Mi történt a háború alatt ? Vagy, helyesebben mondva, mi történt a háború óta? Nem áll-e frappáns ellentét­ben az érett férjek nézete az ifjú férjeké­vel? Az 1914. előtti feleségek nem voltak oly ellenállóak és annyira megértve, mint a "feleségek 1919. óta? A férfiak nem értették-e, mint kell feleségüket megőrizni ? Vagy az asszonyok érzékenyebbek, kön­­­nyebben kiábrándulók voltak, mint utó­daik ? E kérdésekre a választ — Pierre Veber ítélete szerint — csak 30 év múlva lehet remélni Ma csak az az egy bizonyos, hogy havonta négyezer házaspár válik egyedül csak Párisban. I­­­II.tpei «czig. bizottság február 7-én tartja ülését. Abaujtorna vármegye közigazgatási bi­zottsága (Administratívny Výbor) legkö­zelebbi ülését közbejött akadályok miatt Fábry Pál dr. zsupán rendelkezése foly­tán n­em jan. 31-én, hanem február hó 7-én, szombaton d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében fogja meg­tartani. Az előkészítő bizottság február hó 6-án ül össze. A tárgyalandó ügyek közt szerepel, mint különös fontosságú, a vármegye általános közigazgatási helyzetének az utolsó negyedévről szóló ismertetése és az 1920. évi vármegyei költségelőirányzat. Városunk jövője. Kosice mint Szlovenszkó második fővárosa. Műegyetemet kérünk. A csehszlovák körök nagy jövőt jó­solnak Kosice városának, mely a múlt időkben „Felsőmarország­ fővárosa cí­met érdemelte ki, most pedig viszont Szlovenszkó második fővárosa az érdek­­­­lődés középpontjában áll. Földrajzi fek­vése, fejlett kultúrája, kultúrintézménye­inek nagy száma predestinálják is a várost arra, hogy mielőbb elfoglalja azt a helyet, amely őt méltán megilleti. Ámde minden nemes törekvés, min­­dig a jószándék hajótörést szenved, ha a vezetőkből hiányzik az érzék a szük­ségletek kielégítése iránt, ha a vezetők nem ismerik föl a helyzet adta előnyö­ket és nem tudják, vagy nem akarják azokat kiaknázni s a város javára for­dítani. Szerencse, hogy városunk élére a nagy változások idején olyan hatalmas egyéniség került, mint dr. Fábry Pál zsupán, aki igazán a szivén hordja a város érdekeit és minden erejével arra törekszik, hogy Szlovenszkó második fővárosa csakugyan főváros legyen. Tőle várjuk régi óhajaink megvalósulását s ezek között első helyen azt, hogy Ko­sice műegyetemet kapjon. Már akkor amikor a­­ magyar uralom alatt megindult a vidéki városok között a versengés a tudományegyetem elnye­rése érdekében,, megírtuk, hogy váro­­sunk e versenyben kimarad, mert Po­zsony és Debreczen nagyobb áldozatok meghoz­­atalára mutatkoztak képeseknek, mint Kassa s ennek tudatában, még a harc eldöntése előtt szólították föl a város polgárságát és az egyetemi nagy­­bizottságot, hogy tegyenek lépéseket műegyetem létesítése iránt. A polgárság azonban, bár jól tudta, hogy a város­nak fölledetése csak ipari téren várható, alig­ mutatott hajlandóságot e mozga­lomra. Később komolyabban vették a dolgot, meg is indult a mozgalom, de ennek a közbejött háború végét szakí­totta. Most tehát újra itt van az alkalom. Most dr. Fábry Pál zsupán jelentette ki, hogy ha Bratiszlava egyetemet kapott, teljesen jogos az a törekvés, mely a cseh köröket is foglalkoztatja s amelyet ő is minden erejéből szítani fog, hogy Kosice műegyetemet kapjon. A ha a zsupán így nyilatkozik, akkor most a polgárságon a sor, hogy megragadja az alkalmat és sürgesse a műegyetem fölállítását. Ebben a mozgalomban igazán teljes sikerre lehet kilátásunk, mert a zsupán, kit úgy ismerünk, hogy igazságos álláspontjától el nem térít­hető, teljes erejével támogatni fog ben­nünket. A város jövőjére nagy hatással lesz az új m­egyerendezés­­ is, amely nagyobb területeket kapcsol j politikailag és közigazgatási tekintetben is Kosicéhez és igy valóban fővárosi­­ jelleget kölcsönöz a városnak A Kassai Hirlap dr. Markovics Iván­­ j kormányzótanácsi titkárral folytatott­­ interjú után elsőnek adott hírt arról , hogy Abaujtorna- és Sáros megyét föl­­­tétlenül egyesitik és az igy megna­gyobbodott megyéhez csatolják Zemp­lén északi részét, is­ A zsupán is megerősítette ezt s az biztosra vehető, hogy Sáros megye Abaujjal föltétlenül egyesítve lesz- Ennek a hatalmas területnek, mely úgyszólván egész Keletszlovenszkót­­ magában foglalja, nem is lehet más középpontja, mint Kosice, mely bár széleskörű autonómiát kap s nem is lesz alárendelve a me­gyének, mégis székhelynek kell ma­radnia, mert különben nem lehet méltó középpontja Keietszlovenszkónak. A postaigazgatóság teljesen kiépített szervezete már a jövő hó 1-én megkezdi működését s mint főhivatal, szintén hozzájárul a fővárosi jelleg megalapozásához. Mint vasúti gócpont pedig az ipari és keres­kedelmi élet olyan föllendülését vár­hatja, aminőre azelőtt nem is számít­hatott volna Városunk nagyszerű jövőjének képe tehát már most kidomborodik előttünk s ha a megrajzolt kép minden részle­tében valóra válik Ezt a kormánykörök jóindulatán kívül Fábry Pál zsupán agilitásának, városunk iránt érzett me­leg szeretőjének és fáradhatatlan buz­galmának köszönhetjük. conaadSBtHBE ® aw » (SMäWTC £ n:AH3»aaz««<KÉfflBBS Békm­agyarország mint Bánátta köztársaság. Budapestről jelentik : A Bánságot és a Bácskát lakó nem­zetiségek a szövetkezeti hatalmak elé terjesztett emlékiratban az alábbi három pontot vették­ fel: 1 ■ A délmagyarországi területek Ma­gyarország kebelében maradjanak és az ezeken a területeken levő nemze­tiségi kisebbségek részére kulturális, adminisztratív és politikai téren nem­zetközileg­­ garantált autonómia bizto­síttassák­ 2. Ha ama kérelmünk általánossága tekintetében, hogy a délmagyarországi területek Magyarország kebelében ma­radjanak, a békekonferencia a leg­csekélyebb kételyt támasztaná, úgy a lakosság túlnyomó többsége szabad népszavazás elrendelését kéri, nem­zetközi ellenőrzés mellett. 3. Ha­ az anyaországnál maradásra irányuló kérelmünk, előttünk ismeretlen világpolitikai okokból, a legnagyobb sajnálatunkra, nem volna­­ teljesíthető,­­ úgy a négy nemz­eiség túlnyomó több­sége egy magát Bánátiénak nevező sem­leges köztársaság fölállítását kívánja. Masaryk-eared Mbérhkn. (Pr:-h ) A , Vc: r' egy Sri Ar * a; bó vFsza'.T légie: árlu?- ti s­í­­rí megtűrte hogy egy lapá­t ezrdet du Kr Ma­sár - krevéről ív-vert-:-', el és• n ay a p­racs > alu gat .• ; - d .E borne'-; 1 az V s ä :.a csehszlovák­­ ezreddel r szíven a Rozjesd •fevs’ee melletti harc­o­kban, bor volt és körülbelül 1000 M el­e sejt. Választások Magyarországon. (Budapest.) Hivatalos­n­a­k­­ ve­­­v­­ező választási eredményt kezö : ) A VI.­­kerületben F­iedric. minis­­.a­r j keresztény nemzeti pária. Wem r­e e­ iler­éb­en választották Fel, a III.­­ kerületben keresztény nemzetit, a X.­­ kerületben demokratát választott­­­meg keresztény nemzeti ellenében, s a X­I. kerül­eben keresztény nemz­et, s a XIII ban báró Bart ó­zi S . dór e­ ie­i dr. Bárczy igazságügyminisz­e­r, a XV. kerüle­ben keresztény nemzetit­­ árasztottak meg, valamint Szolno­kon is keresztény nemzeti g ’ózott. (Wien­­ A Reic­­spost közli Buda­­p író , hogy a választásoknál 80 ezer érvénytelen szavazólapot adtak le. Ez az értesít­és közli Szombat­helyről, hogy a Du­ántúlon a keresz­tény szociálist a párt nagy eredményt é­r el é, hogy keresztény többség a vidékeken h^úsitva lett. Intelem a cs és kir. generálisokhoz Egy bizalmas AOl rendelet. Wienből jelentik: A háború idején a cs- és kir. h­ad­seregfőparancsnokság 1917. augusztus 14-i kelettel a cs. és kir. tábornokokhoz és egyenranguakhoz a következő bizal­mas rendeletet küldte: meg/ rendelet a hadsereghez tartozók gyengeségeivel ,­­erkölcsi ballépéseivel foglalkozik, s „A szokatlanul hosszú háború mely az emberiség számításait kimé­letlenül áthúzta, lélekemelő megn­yi­latkozások mellett minden téren az emberi gyengeségnek és erkölcs­ el­tévelyedésnek sajnálatos jelenséget is felmutatja. Hogy legutóbb a hadsereghez tar­­­tozó magas ranguak is megbotlottak bizonyítják a bírósági és becsületügy akták, amelyek a dolog természetén­ fogva nemcsak a be­dügym­iniszitérium­ de a legfőbb Hadúr tudomására i­­s jutottak. Az említett eseteknél azon­ban, amelyeket a törvények és felo­írások szerint elintézték, számosak b n voltak olyanok, melyekben kü­lönböző érdekelek különösen, tébor­nokokat és egyenrangúakat­­ környé­keztek meg, amikor is­­,a közvetit legkorrektebb személyes magatartás is l­galább a részrehajlás létszak kellett hogy feltétlenül keltse. Ezek a közbenjárások azon gém­e­ránsok elleni feljelentésre és vizsgá­latra vezettek, akik mint a legmaga­sabb katonai­ méltóságok vezető éppen nem vehették szívesen az ilye kutatásokat Hogy az ily cselekmények meg­engedhető határairól egyszersminden korra minden kétséget eloszlássá megállapítom, hogy minden tisztáé különösen azonban a generálisokne és egyenrangúaknak szigorúan tilt direkte, vagy indirekte oly ünietekbe résztvenni, amelyeket a tisztikar teki;­télye nem tűr el. Épp úgy meg ne engedhető, hogy bármily üzletet hadseregkormányzatnál pártoljana közvetítsenek vagy cégeke­t­ ajánljattí a katonai hatóságoknak. A íis nincs korlátozva abban, hogy vágy­­át kifogástalan vállalatokba fektess Nem érheti szemrehányás, ha birt kának termékeit a hadseregnek eladj Emellett azonban különösen szig men kell eljárni, hogy m­ég a látszat is elkerülje annak, mintha arra has­zálná fel szolgálati helyz­tét, de­ nagyobb pénzbeli előnyökhöz jusso Az az előkelő gondolkozás,o mely minden tiszt sajátja kell, ha; legyen és amelyre ifjúsága óta neve íék, tartsa vi­sza attól, hogy saj pénzügyi előnye miatt nem teljes s kifogástalan, másokra nézve árialm­i módon járjon el. Föltétlenül meg kell szűnnie a közbenjárásnak felmentéseknél,­­ helyezéseknél, kitüntetéseknél, kin­­ t­e­vezéseknél. Pén­zintézeteknél, tizet vállalatoknál állást (elnökség, tanács , stb.) csak akkor lehet elfoglalni,­­ az idevonatkozó kérvényt a katar­i központi hatóság kedvezően intézte A legmagasabb katonai méltóságc­k­ban, hivatalokban és rangokban és azok a férfiak maradhatnak meg, az minden t­éren helyesen gondolkozn és cselekednek, földi javakra és e­nyekre önzően nem törekszenek, tel akiknek korrektségéhez a legkise gyanú se férhet. Csak a fenti utasítások pontos­­: tartása teszi lehetővé a hadseregk­­mrányzatnak, hogy esetleges ily n­­n támadásokat a leghatározottabban élesen visszautasíthasson és a tis.­kár tekintélyét a legnagyobb méret­ben sértő panaszok elől nemcsak 1­tonai körökben, hanem a nyilváno­ság előtt is egyszer s mindenkorra vonja a talajt. Ezt a rendeletet a háború alatt át kellett kiadni a cs. és kir. tábori karnak, mert — úgy látszik — ha erre — szükség volt. Hirdetéseket felvesz a kisdi­át,

Next