Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-05-08 / 94. szám
XVIII. évfolyam, 94. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice, Hlavná (Fő)utca 60. szám, I. emelet 331 Telefonszém: 184. Vasárnap, Košice, 1921. május 8. Megjelenik minden* nap délután 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP előfizetési Arak- Egy egész évre 2 lé korona, félévre 108 korona, negyedévre 84 korona, egy hónapra 18 korona 3. Egyes számára helyben és vidéken 1 kor. A magyar béke az angol felsőházban. Lord Carson intelme Magyarországhoz. A Habsburg restauráció ellenzése. London, május 6- Az angol felsőház a második felolvasásban jóváhagyta a Magyarországgal kötött békeszerződés ratifikációját. A vita folyamán Harmsworth külügyi államtitkár kijelentette, hogy az antant Magyarország belügyinek tekinti az államforma megállapítását, a királyválasztást, csak a Habsburgok restaurálását ellenzi. Lord Carson államtitkár védelmébe vette a nyugati határokat, amelyek a nemzetek szövetsége alapelvein nyugszanak. A magyar nemzet bűne a háború felidézésében nem kisebb, mint bűntársaié. Ha pedig a jóvétételi bizottság éppen olyan szellemben tárgyal Magyarországgal, mint Ausztriával, Magyarország barátainak nem lehet okuk panaszra. Több mint valószínű, hogy Ausztriával szemben a jóvátételi klauzulák nem voltak végrehajthatók. jóvátételi bizottság Magyarország ügyében minden szempontot figyelembe vesz, de a szerződés jóvátételi klauzuláit elejteni lehetetlen, mert ez azt jelentené, hogy Magyarország nem részes a háborúért való felelősségben. Magyarország sokkal jobb helyzetben van, mint Ausztria s jelentékeny segélyforrások feLtt rendelkezik. Lord Cuison elismerte a magyar kormány álláspontját Károly excsászár visszatérésére vonatkozólag. Angolország hajlandó a magyar kormányt oly mértékben támogatni, ahogy megérdemli s befolyásolni fog törekedni Magyarország szomszédjait oly irányban, hogy több alkalmazkodást tanúsítsanak Magyarországgal szemben és békülékenyebb álláspontra helyezkedjenek. Lord Carson egyben felszólította Magyarországot, hogy tartózkodjék minden politikai intrikától, ápolja a jó szomszédi viszonyt és fejlessze segélyforrásait. Newton, lord Bryce és lord Philimors bírálták az új határokat. Kegyetlenül igazságtalanoknak mondották a békeszerződés rendelkezéseit Magyarországgal szemben. Követelték, hogy a kormány ne forszírozza a jóvátételi klauzulákat. Peltttös szarkasztó, LÁSZLÓ BÉLA. Sok küldöttség jár mostanában Prágába, ami annak a jele, hogy nincs mindenütt rendben a dolog. Igaztalanság, méltánytalanság bukkan föl mindenfelé s mivel a helyi hatóságok nem tudnak segíteni a bajokon, az ügyes-bajos ember a legmagasabb fórum előtt keres igazságot. Szlovenszkónak és Ruszinszkónak minden vidékéről mentek már küldöttségek Prágába. Ezek kezdetben Bratiszlavában kopogtattak, de minthogy ott egyáltalában nem nyertek semmit sem, most Szlovenszkó fővárosát teljesen kikapcsolták terveikből és a köztársaság fővárosában, a kötársaság kormányánál és elnökénél kopogtatnak, hogy kérelmüket a legmagasabb és legilletékesebb helyen terjesszék elő. A deputációknak rendesen azt a választ adják, hogy „semmit sem tudnak azok felől az állapotok felől, amelyeket ott ecsetelnek.“ Mi lehet ennek az oka ? Józan ésszel csak azt gondolhatjuk, hogy nincsenek kellőképen informálva a helyzet felé, ami azután nem a legfelsőbb körök hibája. Ők cselekesznek, úgy gondolkoznak és úgy amint informálják őket. Amikor az elbocsátottak küldöttsége megjelent az elnökhelyettes-kancellár előtt és elmondotta, hogy ezer meg ezer család kenyér nélkül maradt, hogy ezek már két év óta házi berendezésűk és ruhájuk eladásából tengetik életüket, a Hradzsinban a legnagyobb csudálkozással vették ezt tudomásul s azt mondották, hogy ez állapotok felől addig még tudomással nem bírtak. Pedig nem egy ízben tettek már Szlovenszkón és Ruszinszkón inspekciós körutat a kormány tagjai. Hogyan lehetséges tehát, hogy nem volt tudomásuk a dolgok igazi állapota felől s miért mutatkozik szüksége annak, hogy állandóan deputációk menjenek Prágába ? Ezek az inspekciós körutak tehát nem szolgálták azt a célt, amelyet szolgálniok kellett volna. Ruszinszkóban is jártak miniszterek, maga Cerny kormányelnök is végigjárta az egész vidéket és most mégis harmadfélszáz tagú deputációnak kellett fölutaznia Prágába azért, hogy a ruszinszkói magyarságnak igazát keresse. Amikor a miniszterelnök a szlovenszkói teljhatalmú miniszter társaságában nálunk járt, megírtuk, hogy körútjának csak az esetben lesz meg a kívánt eredménye, ha közvetetlenül érintkezik mindama körökkel, amelyeknek kívánni-kérnivalójuk van a köztársaság kormányától, mert ellenkező esetben megint nyitott seb marad minden, ami orvoslást kíván. Így is történt. A különböző nemzetiségek, osztályok, csoportok, egyének azóta még sűrűbb rajokban keresik föl a köztársaság fővárosát, mint azelőtt, mert hiszen alig múlik el nap, hogy az újságok hírt ne adnának a deputációk megjelenéséről. Ha a kormány tagjai itt jártukkor tényleg érintkezésbe léptek volna azokkal, akikkel szükséges volt, akkor sok szegény embernek ügye elintézést nyert volna már és sok, nyomorban sinylődő embernek zsebében maradt volna az az egypár korona, amit a deputációk utazása fölemésztett. A kormányférfiakat, pártokat és más fórumokat nem érné nap-nap mellett újabb molesztálás, mert másnak már igazán nem nevezhetjük a sok küldöttségjárást. A parlamenti szünet és kormányválság most már végéhez közeledik. A rendes alkotmányos élet újra megindul, szóba kerül, tárgyalás alá jut sok mindenféle dolog. Nem szabad a kormánynak megfeledkeznie arról, hogy a deputációk nem apró-cseprő dolgokkal, hanem valóban életbevágó kérdésekkel ostromolják a legfelsőbb fórumokat s ezeket a kérdéseket a köztársaság jól fölfogott érdekében sürgősen meg kell oldani, hogy rend legyen az egész vonalon. Most már tiszta képet alkothatnak maguknak a vezető politikusok és kormánykörök az itteni állapotok felől. S ha ismerik a bajokat, gondos iiilkiihilliyblklkálikliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiÉiiiÉiiáilKliiiiiiiiiiiiiBiiaiiiákikiiiilllkililiillllÉiiikBiBiiiiiiiiiiiÉlillíliiii kodhatnak azok orvoslásáról. Eddig a?t ' orvoslást. Béke, nyugalom és rend csak mondották, nem volt tudomásuk az álla- akkor következhetik be, ha mindenkinek po ok félő), tehát nem intézkedhettek; jogos igénye kielégülés? nyer s mindenki most tudnak mindent, tudják, mit mi- élvezi ama jogokat, amelyeket megfasztoltak, mit hibáztak, várjuk tehát az is eük tetik az angolokkal szemben, min Apponyi. hangoztatta, Andrássy az előző ülésen hogy az angol kormány szeretettel nyilatkozott a magyar nemzetről Kívánja az elszakított területeken élő magyarság jogainak épségéhez való ragaszkodást. Magyarország azon állam felé orientál, amely legjobban támogatja az integritás visszaszerzésében anélkül, hogy felborulna az európai béke. Apponyi is rendületlenül hisz a jobb jövőben és reméli, megéri azt az időt, amikor a kedvező hangulat a ma gyar ok iránt előbb-utóbb utat tör. Budget vita a magyar nemzetgyűlésben. Apponyi és Andrássy a békeszerződésről. — Apponyi a belügyi kérdésekről. Budapest, május 6. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén Apponyi szólalt fel. Támogatja a kormányt, amely összeállításánál, programmjánál fogva a konszolidáció terén haladást jelent. Külügyi szempontból azt mondja Apponyi, hogy a központi hatalmak közül egyikre sem erőszakoltak olyan kegyetlen békét, mint Magyarországra. Ebből azt lehetne következtetni, hogy Magyarország a leginkább bűnös a világháború felidézésében. Ez azonban nem áll azon tény miatt, mert mikor a döntés megtörtént, az érdedekelt államok között Magyarország volt a legkevésbbé független. Teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Tisza volt miniszterelnök ellenezte mindazon lépéseket, amelyek a háborút előidézték. Ismerteti Apponyi az angol felsőháznak a magyar békéről való vitáját és hangoztatta, hogy Magyarország kifejezetten azon feltétellel írta alá a békét, hogy a békeszerződést kisérő iratban foglalt ígéretek valóra válnak. Népszavazást követeltek, birákul elfogadták azokat, akiket állítólag elnyomtak, de ezt visszautasították. A békeszerződést kisérő levél számol azzal, hogy a határokat nem mindenütt állapították meg az etnikai s gazdasági követelményeknek megfelelően. Most mentegetőznek. A tökéletlenséget majd a jövő mutatja meg. Rámutat Apponyi, hogy az elszakított területeken közel két millió magyar él kompakt egységben. Még kevésbbé indokolt a nagy városok elszakítása, ami nemcsak a magyar, hanem az európai kulturérdekeket is sérti. A románokhoz csatlakozott szászok elenyésző kisebbségben vannak a délvidék összes németjeihez képest, akik tiltakoztak az elszakítás ellen. A Jugoszláviához csatolt területeken sem a szlávoké a többség. A parlamentben Thomson, aki a legkevésbbé rokonszenvez Magyarországgal, különösen Romániát mentegetve mondotta, hogy Románia még nem bír ama mennyiségével az intellektuális elemeknek, különösen hivatalnokoknak, hogy eredeti területénél nagyobbat elláthasson. Ezen védelemnél erősebb elítélését egy oly kus turbünnek elképzelni sem lehet, mint amelyet Magyarország ellen elkövettek. Folytatólag Apponyi a zsidókérdésről beszél. Ezt nem kívánja a jogegyenlőség megbontásával érinteni. A zsidókérdés nyitja az, hogy a keresztény társadalmat kell belevinni a gazdasági életbe. Helyesli a királykérdés teljes kikapcsolását. Egyetért a miniszterelnökkel abban is, hogy a munkásságon ne akarjanak bosszút állani a vezetők egy részének hibájáért. Számolni kell azzal, hogy a szociádemokráciának van világszervezete, melybe a magyar szociáldemokrácia is be van kapcsolva. Hasonló világorganizmusa más társadalmi osztálynak is van, sőt a legnagyobb ilyen világinternacionalizmus a katholicizmus. Ez nem irányul a nemzeti eszme ellen. Szeretetet, megértést kell tanúsítani a munkások iránt a nemzet javára. Magyarország nem tisztán mezőgazdasági állam, vitális érdeke a kereskedelem és ipar ápolása. A választójognál olyan megszorítások kellenek, amelyek eliminálják a demagógia felé hajló tömegeket. Az egészséges át alakulásnak első feltétele a nemzet összes erőit egyesíteni. Apponyi beszédét nagy tapssal, éljenzéssel fogadták minden oldalon. Giesswein képviselő kijelentette, hogy a kormánnyal szemben már összetételénél fogva sem viseltethetik bizalommal és a költségvetést visszautasítja. Andrássy nagyobb bizalommal visel a szlovenszkói és ruszinszkói magyar szinpizíoiú egyesület megalakulása. Mint tudjuk, a szlovenszkói és ruszinszkói magyar színpártoló egyesület városunkban e hó 15-én alakul meg. Tisztában vagyunk azzal, mit jelent a magyar kultúra ápolása szempontjából ez a hatalmasnak ígérkező egyesülés és ezért a legnagyobb reményekkel nézünk a megalakulás elé. Az előkészítő bizottság a megalakulást megelőzően a következő meghívót bocsátotta ki: T. Cím ! A magyar kultúrának fentartása, ápolása és fejlesztése Szlovenszkó területén egyedül és kizárólag az itteni magyarságnak feladata és kötelessége. Ezt a feladatot és kötelességet pedig csak úgy teljesítheti, ha azt az irányító- és vezetőszerepet, amelyet az uralkodó nemzet kultúrája érdekében az állam tart a kezében, a saját kultúrája tekintetében — mint nemzeti kisebbség — maga gyakorolja. Mert bármilyen messzemenő támogatást is van jogunk várni az államtól számára, azt a magunk és kultúránk semmiesetre sem várhatjuk és követelhetjük, hogy a magyar kultúra irányításának, vezetésének és megszervezésének a feladatát is az államhatalom vegye magára A magyar kultúrának különösen egyik ága, nevezetesen a színművészet az, amelyik Szlovenszkó területén megfelelő egységes vezetés, kezelés ,és irányítás hiányában értékének és rendeltetésének megfelelően működni nemcsak nem képes, hanem magára hagyatva a teljes elértéktelenedés, lezüllés és megsemmisülés veszélyének van kitéve. A szlovenszkói magyar társadalomnak nemcsak joga, hanem kötelessége is tehát a szlovenszkói magyar színművészet képviseletét, vezetését és irányítását a saját kezébe venni,és ily módon annak kulturális értékét megőrizni, művészi irányát megszabni, érdekeit a hatóságokkal szemben és a Szlovenszkó területén működő színtársulatok irányában képviselni. Ennek a feladatnak a megvalósítására óhajtjuk megalakítani a szlovenszkói és ruszinszkói egész magyar társadalom bevonásával Kassán — a magyar színművészet bölcsőjében és évszázados otthonában — a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesületet, amely megalakulása esetén a szlovenszkói és ruszinszkói magyar színművészet hivatalos képviselőszerve gyanánt lesz hivatva működni és a magyar kultúrának ezt a legértékesebb ágát vezetni, irányítani és úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni. Az egyesület alakuló közgyűlését folyó évi május hó 15 én délelőtt 11 órakor Kassán, a Schalkhérszálló nagytermében