Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)
1921-07-31 / 162. szám
XVII évfolyam, 162. szám bcrkuttSiég ti kiadóhivatal i Kosice, Hlavná (Fői utca 60. szám, I. emelet 999 Telefonntmi 184. Vasárnap Ko§ice, 1921. julius 31 Megjelenik mindennap délután 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP előfizetési Araki Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 64 korona, egy hónapra 18 korona 03 Egyes Isten ára helyben és vidéken 1 kor. Az osztrák sajtó a Masaryk-Hainisch találkozásról. Barátságos hangok Wien, júl. 29. Masaryk elnöknek Hainisch szövetségi elnökkel való találkozásáról „Neue Freue Presse“ esti kiadása ezenket írja : — Ez az első eset, hogy az osztrák köztársaság feje más állam fejével találkozik, viszont első eset, hogy Masaryk elnök egy nemzeti állam fejével találkozik. Már ebben a tényben bizonyíték rejlik arra, mennyire fontos ez a kölcsönös érintkezés. A prágai kormány félhivatalosa az esemény fontosságára kifejezetten rámutatott és a tényben a mindkét részről megnyilvánult jóakaratot látja. — Ez a találkozás az egyszerű illendőségi aktusnál többet jelent és fontos, hogy a szövetségi elnök kíséretében lesz Schober kancellár is. — Törekvésünk csakis odairányulhat — írja a „Neue Freue Pressze“ —, hogy a csehszlovák köztársasággal fentartsuk a jó gazdasági szomszédságot. A külkereskedelem statisztikája mutatja, hogy az osztrák behozatal negyedrésze csehszlovák földről ered és az osztrák kivitel kétharmad része Csehszlovákiába megy. A csehszlovák statisztika még világosabban mutatja a szoros gazdasági összeköttetést Németországgal és Ausztriával. A „Neue Freue Presse“ szívesen ismétli a Prágából elhangzott barátságos Csehszlovákia felé szavakat és reméli, hogy a két elnök találkozásának jó eredménye lesz. A „Wiener Alig. Zeitung“ cikkben irja ezeket: — A prágai kormány lapjából a megértés és a megbékülés szelleme szól. Ezt már régóta vártuk. Legtöbbre becsüljük, hogy a kijelentés reális megértésen alapszik. Csehszlovákia tagadhatlanul sokat nyert Középeurópa átalakulásából, míg Ausztria borzasztó veszteségeket szenvedett. Értjük, hogy az az életképes nemzet, amely oly hirtelen jutott el az állami önállósághoz, egoizmusát néha túlzottan is hangsúlyozta győzelmi mámorában. Most azonban, midőn nyugalmasabb idők kezdenek beállani, a csehek észreveszik Középeurópa balkánizálódását és a fejlődésre való tekintetből a mérsékelt tényezők befolyásukat érvényesíthetik. E szempontból az első helyen áll Masaryk elnök, akinek nem lesz nehéz megértésre jutni Hainisch szövetségi elnökkel. — Nem felejtjük el, hogy Csehszlovákia az első szomszéd állam, amely közelebbi érintkezést keresett Ausztriával és reméljük, hogy az elnökök találkozása új érát vezet be a két állam érintkezésében. — Az a tény, hogy Csehszlovákia nem ellenséget, de szomszédot lát bennünk, máris az új fejlődés egyik szimptómája. Felelős szerkesztő: LÁSZLÓ BÉLA. Szlovenszkón nincs talaja. A politikai pártok között megindult harc a reakciós irányzatnak kedvez. Nagy bűne ez a szociáldemokráciának, mely a kommunizmus mesgyéjére történt átrándulásával nem csak magától a párttól, kis, liberális eszméktől is hanem a szociál elidegenítette a lakosság nagy tömegeit. A térhódító — tagadhatatlanul — a keresztényszocialista párt, mely a szlovák néppárttal édestestvér, csakhogy nem tudnak megosztozni az örökségen és azért nem is ölelkeztek eddig még össze. Az tagadhatatlan, hogy jó fékezői mindketten a kommunizmusnak, melynek terjedése ellen a szociáldemokrata tábor kettészakadásával s könnyűszerrel emelhetnek gátat. Minden aesetre nehezebb lett volna munkájuk, ha szociáldemokrácia eredeti útirányától nem tér el balra s továbbra is képes lett volna magában tartani a polgári elemnek egy bizonyos kontingensét. Így azonban, amíg a szocialisták két frakciója farkasszemet néz egymással, addig a keresztényszocialista és a szlovák néppárt az időt és alkalmat arra hogy a roskadozó épületből használják fel, menekülőket saját táborukba csalogassák, ami többékevésbé sikerült is nekik. A szociáldemokrácia szélsőségi kilendülései nemcsak a polgári elemet tartják teljesen távol a párttól, hanem megoszlást idéztek elő a munkásság körében is, hol eddig nem tapasztalt és nem várt kiválást eredményezett a bolseviki eszmék erőszakos propagálása. A kultúrharcnak mesterséges fölidézése szintén kedvezőtlenül befolyásolja a liberalizmus terjedését. Szlovenszkónak minden nemzetiségű lakója szívósan ragaszkodik vallásához s mindenkiben ellenséget lát, aki a vallási, felekezeti kérdéseket bolygatja. S mivel gazdasági téren már nem foglalkoztatják a pártok az ő párthíveiket, mivel programjukkal a gazdasági pangásnak véget vetni nem sikerült, olyan térre csapnak át, amelyen a népnek lelkét érzékenyen érintő kérdések találhatók. Mi más lehetne e kérdéseknél a domináló elem, mint a felekezetieskedés. A néppárt bevallottan felekezeti alapon áll s a parlamenti bizottságokból történt kilépését ennek megfelelően indokolja is. A kormány nem hajlandó Nyitrán, Besztercebányán és Rózsahegyen katholikus gimnáziumokat fölállítani s azért a néppárt kivonult a bizottságokból. Követték természetesen cseh, morva és sziléziai elvtársaik is. Mérpedig a bizottságokban dől el minden kérdés, a bizottságokban haryják-vetik meg mindama dolgokat, amelyek a plénum elé kerülnek s íme egy párt azért szabadítja föl magát a munka alól, azért ad tagjainak pihenőt, mert három helyen nem akar a kormány felekezeti iskolát fölállítani! A liberalizmusnak egyik sarkalatos pontja: az oktatás államosítása. Aki ezt nem vallja, az nemcsak hogy nem liberális, de a legnagyobb mértékben reakciós. Miért jó például a pozsonyi, kassai, eperjesi stb. gyermeknek az állami iskola s miért nem jó az a nyitrainak, besztercebányainak és rózsahegyinek? Mi haszon háramlik az államra abból, ha egy-két helyen felekezeti intézetben nevelkednek a gyermekek s miért nem kívánja a néppárt, hogy mindenütt felekezeti iskola legyen? Hiszen a felekezeteknek módjukban áll hittételeiket a gyermekek szivébe oltani az állami oktatás mellett is és ha a kassai gyermek lelkületének nem ért az állami oktatás, igazán nem ártalmas az a besztercebányaira nézve sem. És a néppártnak az nem fáj, hogy másutt a gyermekek állami intézetbe járnak: a nyitraiak, besztercebányaiak és rózsahegyiek sem kiváltságos teremtményei az Úristennek, ők sem halnak bele iii»iiiiiiiiiiiii»iiiiiiiiiimiiiimii8ťiiiíiiiiífimminmmmmnniiiiiiifninnniiiiitimiiii^miiiin»iim A liberalizmusnak j abba, ha esetleg állami iskolába járnak. I sunkban most im galakult uj párt is Bizony-bizony elérkezett az ideje an j liberális célokét szolgál s éppen ezért nak, hogy a liberális szervezkedés n I jósolunk is neki nagy jövőt Szükséges, gyobb mérveket öltsön s hogy a libe j hogy a polgárság maga szabjon irányt rális eszmék terjesztésével elejét vegyük, a politikának s küszöbölje ki köréből-a útját álljük a felekezeti torzsalkodások i ,felekezetieskedést és minden szélsősénak s véget vessünk azoknek ez áldat- ! get, mely a liberális fejlődésnek és tán harcoknak, amelyek nem általános haladásnak útjában állhatna. Tegyük célokért, hanem már rég múzeumba Szlovenszkó földjét is a liberalizmus helyezett eszmékért folynak. A váró talajává városi Vyborban az adófizető polgárság nem kapott képviseletet, hanem adót nem fizető munkások határoznak sorsa felett. Ezen segíteni kell és ez lesz a megalakulandó párt egyik sarkalatos programmpontja. A megjelentek ezután az értekezlet elnökévé Sámsony Jánost választották meg. Ugyancsak ő lett a megalakulandó párt ideiglenes elnöke-Helyei Gyula a párt programját ismerteti. Nem kell fejtegetni, miért volt szükséges az értekezlet összehívása. Ma kell eldönteni, miképpen harcoljunk érdekeink kivívásáért. Nem gazdasági szervezetre, hanem politikai tömörülésre van szükségünk, mert másképp nem tudjuk érdekeinket megvédelmezni. Mindenkit fel kell karolnunk, aki tisztességes munkával akar hozzájárulni a mi nagy munkánkhoz. A parlament tele van bolsevikekkel, szocialistákkal, gyárosokkal és agráriusokkal, akik természetesen mit sem törődnek a polgárság érdekeivel. Kassa polgársága nem nézheti továbbra ezt tétlenül, mert mi nem akarunk nincstelen polgárok lenni. Szervező bizottság létesítését javasolja, amely azután a párt programmját előkészítené és a nagygyűlést összehívná. Friedman Ábris kifejtette, hogy az iparosság eddig csupán gazdaságilag szervezkedett, mert azt hitte, hogy ez elég- Sajnos, a következmények megmutatták, hogy bizony mennyire kevés volt a gazdasági szervezkedés. A parlamentbe és Wyborba képviselőket csupán a politikai pártok küldtek be, a polgárság mindenünnen kimaradt. Kénytelen tehát az iparosság a gazdasági szervezetből politikaivá átalakulni. — Részt akarunk venni — folytatta — úgy az ország, mint a város ügyeinek intézésében- Vegyük példának a Wybort. Ha a polgárság képviselői bent ültek volna ott, megszavazták-e volna a 400 százalékos pótadót és az egykoronás villanyegységárat. Ugye, hogy nem? Az ottlevő adót nem fizető munkások könnyen megszavaztak mindent a mi bőrünkre. Programmunkat és szervezkedésünket nemcsak Kassára, hanem az egész Szlovenszkóra ki kell terjeszteni. Adorján Marcell, Előd Lóránt, Zsupán László és Kluka Nándor hozzászólásai után az elnök felkérésére dr Hercz Ignác emelkedett szólásra: — Gazdasági szervezete már van az iparosságnak és a kereskedőknek, most csupán politikai szervezet alakításáról lehet szó. Ellensúlyoznunk kell a munkásság osztálypolitikáját, amelyet a saját bőrünkön tanultunk meg ismerni. Nekünk nem szabad az állambontó, úgynevezett destruktív irányzat szolgálatába szegődni, nekünk államalkotó, úgynevezett konstruktív pártot kell alakítanunk. Elérkezett már az ideje annak, hogy az egymás között fennálló gazdasági ellentétek falai leomoljanak és együtt fogva, egyesülten alakítsuk meg a konstruktív pártot. Egymás között ne tartsunk különbséget, hanem polgári pártot alakítsunk, amelyre nemcsak nekünk, hanem az államnak is szüksége van. Erős polgári osztály nélkül nem tud élni egy ország s épen ezért szükséges, hogy a polgárság domináljon ebben az országban is. — Nekünk nem szabad meghunyász- Az osztrák-magyar határkiigazitó bizottság megalakulása. Steiermark, jul. 29. (Csi.) Az osztrákmagyar határkiigazitó bizottság alakuló gyűlést tartott Neugebauer min. tan. osztrák és Keresztessy ezredes magyar delegátus jelenlétében. A bizottság tagjai Anglia képviseletében Gravren ezredes, Franciaország részéről Jocart őrnagy, Olaszország nevében Calma őrnagy és Japán képviseletében Jamagouci ezredes. A „Szlovenszkói Polgári Párt”* megalakulása. Alakuló értekeslet. A mai politikai helyzet súlyos válság elé állította a szlovenszkói polgári elemet. Minden téren csak mellőzés az osztály része, mert szervezetlenségével nem képes kilépni a küzdőtérre, hol sorsa fölött döntenek. Ennek az áldatlan helyzetnek következménye nem lehetett más, mint gazdasági csőd, mely fenyegető gyorsasággal közelít közvetetlenül a polgári elem felé s tönkretevéssel fenyegeti az egész országrészt is. A polgári elemek tehát, hogy a veszedelmet elhárítsák maguk fölül, szervezkedésre, új pártalakításra határozták el magukat s elhatározásukat tett is követte. Tegnap este 9 órakor a Schalkház Széchényi termében alakuló gyűlést tartottak s ezzel megadták a lehetőséget arra, hogy a polgári elemek a politikai élet terén megfelelően elhelyezkedhessenek. Az alakuló gyűlést az előkészítő bizottság nevében Sámsony János nyitotta meg. Mindenekelőtt beszámolt az összehívás okairól. Már két évvel ezelőtt felvetődött a polgári, iparos és kereskedő párt megalakításának szükségessége.Akkor azonban a megalakítás nem volt lehetséges. Azóta mindenki szervezkedett, csak a fent említett három osztály nézte tétlenül, hogy mi történik, hogy mit cselekesznek vele a városi Vyborban és a parlamentben egyaránt. Most újra választások előtt állunk, szervezkedni kell, ha azt akarjuk, hogy végleg el ne nyomjanak bennünket. Nekünk nem adtak ott helyet, ahol sérelmeinket szóvá tehettük volna. A