Kassai Ujság, 1920. október-december (82. évfolyam, 224-296. szám)
1920-10-22 / 242. szám
2 oldal • *........ Wc**«SB »IrwWHWWSimmutM*«■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]HMMMMMinmmniaMMMi Inog az uj szinai jegyző trónja Többször írtunk már azokról a viszályokról, amelyek az abauj szinai jegyzőség betöltése körül felmerültek. A község régi jegyzőjét — amint ismeretes — Reichman Bertalant a zsupáni hivata felfüggesztette s helyetteséül Vasvári Dezső körjegyzőt nevezte ki, akit azonban a község lakossága erőszakos fellépése miatt nem szeretett s küldöttségileg kérte a volt jegyző, Reichman Bertalan visszahelyezését. Ma azután elementáris erővel tört ki az elkeseredés s Vasvárit fegyveresen, fütykösökkel eltávolították hivatalából. A hir vétele után Bugán Ferenc járási főszolgabíró kiment Abaujszinára s igyekezett az ellentéteket kiegyenlíteni. Felkerestük a főszolgabírót, aki a következőket mondotta: “ Szó sincs arról, hogy a jegyző ellen valami komolyabb incidens történt. Egyes elkeseredett emberek szóváltásba elegyedtek Vasvári jegyzővel, azonban tettlegességre nem került a sor. Tekintettel azonban arra, hogy a vizsgálat folyamatban van, az ügy részleteiről felvilágosítást nem adhatok. Arról sem nyilatkozhatom, váljon az eset után hivatalában marad-e Vasvári jegyző. Reichman visszahelyezését csak a zsipáni hivatal rendelheti el, a felfüggesztést elrendelő utasítást is onnan adták ki. Uj témák: Brazilás tévé! Hiú remények. Szegény ország, cifra főváros. Rendszabályok az idegenek ellen. Fantasztikus drágaság. Mintegy harminc millió embert szállitott el családi tűzhelye mellől a háború alatt a kötelesség szava. Sokan ott maradtak közülök a becsület mezején, hogy sose lássák többé elhagyott fészküket, sokan hadifogságban sínylődnek mai nap is, de mintha azok, akik hazakerültek, vagy otthon maradtak, sem viselnék a szükséges türelemmel és kitartással a háború utáni idők nehézségeit: sokan gondolnak arra, hogy elhagyják a hazájukat, nekivágnak a bizonytalanságnak. Igy van ez nemcsak a legyőzött országokban, hanem a győztes államokban is. Franciaországban a kivándorlási láz olyan erős, hogy a kormánynak már komoly aggodalmakat okoz, annál is inkább, mert a tapasztalatlan és a túlnyomó részben kalandvágyó fiatalok, igen rövid idő múlva már kétségbeesve folyamodnak régi hazájukhoz s kérik a visszaszállításukat. . Különösen sok francia akart kivándorolni Braziliába, miért is a »Temps« kiküldötte oda egyik munkatársát, Louis Guilaine-t, tapasztalatok hogy a helyszínen szerzett alapján számoljon be az ottani viszonyokról. A tudósító két terjedelmes és nagyon érdekes cikkben írta le megfigyeléseit, melyek elolvasása után bizonyára alább hagy a franciák kivándorlási vágya. A cikkek ismertetését tanulságosnak tartjuk a magyar közönség számára is, melynek egy részében szintén meg van a hajlandóság, hogy csalóka remények kedvéért vándorbotot vegyen a kezébe. Brazília területe több mint 8 millió négyzetkilométer, tehát tizenötször akkora, mint Franciaország és majdnem annyi, mint Európáé. Ez az óriási terület túlnyomó részben kietlen vadon, egyes vidékei még föl sincsenek kutatva s a térképek fehér folttal jelzik. Lakosainak számát pontosan senki sem ismeri, 25— 30 millióra becsülik. Most akarnak népszámlálást tartani , az utcákon öles plakátok hivják fel az embereket, aki hazáját szereti, nem vonja ki magát népszámlálás alól. úgy látszik, az állampolgári kötelességek iránt még nagyon csekély az érzék Brazíliában. A főváros, Rio de Janeiro (ejtsd Rio de Hanejru), európai méretű, de csak külsőleg. Legalább a város polgármestere, Carlos Sampaio, már pedig annak ismernie kell, így jellemzi Rio de-Janeirot (melyet röviden, becézve csak Rio-nak neveznek) . Olyan, mint egy szép kisasszony, aki kifelé pompásan van öltözve, de többi ruhadarabjai leg alább is hanyagolt. A hivatalos nyelv a portugál, amely mellett azonban csaknem mindenki beszél franciául is. Egy rendelet most megtiltotta, hogy a cégtáblákon idegen nyelvű felírást alkalmazzanak, valamint kimondotta azt is, hogy a tanítás csak portugál nyelven történhetik. Az ország déli részén német kolónia van, melynek lakói a franciák nagy bosszúságára, élénk kereskedést folytatnak. A háború alatt Brazília tudvalevőleg szintén hadatnak, a gyűlölködés üzent Németországazonban most már tűnőben van s az »Imparcial« címü lap j igy irt legutóbb a németekről. A világháború legcsodálatosabb jelensége Németország küzdelme, mely négy éven keresztül állt ellen az egész világnak. Az árak fantasztikusan magasak, íme, néhány adat: egy kilogramm belföldi gyümölcs 240 korona, félórai út kocsin 800, levélpapír és boríték 200 korona. Nem csoda, ha ilyen árak mellett a francia nagykövetség személyzete egyremásra kér fizetésemelést a kormányától. A brazíliai köztársaság jelenlegi elnöke, Epitacio Pessoa, igen népszerű ember, ami ott nem csekély dolog, mivel felnőtt, gyerek, férfi, asszony ott mind bele van keveredve a politica nem forgatagába, ami alatt anyagi érvényesülést a személyeskedő, hajhászó, kijáró politizálást éritik. Az elnök azonban fölkeltette a brazíliai nemzeti öntudatot, zászlóra írta az idegen befolyás megszüntetését, sikerrel képviselte hazáját a békekonferencián, úgy, hogy ha az utcán megjelenik, valóságos üdvrivalgás fogadja : Éljen a nemzeti elnök ! SBSSBILHR&SS&BM XBBBBKfLMTtB Az Ébredők a független magyar királyságért ! A Landau-ügy a parlamentben. — Windischgrätz tisztázni akarja magát. (CTK) Budapest: Az Ébredő Magyarok szövetsége tegnap ülést tartott, melyen az országos kormányzó jóváhagyása után elhatározták, hogy csak független magyar királyság kiépítése mellett foglalnak állást s a királyi trónra esik olyan személyiség juthat, aki az ébredő magyarok programmji értelmében garanciát nyújt a jövőben keresztény rezsimre. (CTK) Budapest: Az ismert Landau ügyben Ruppert képviselő interpellált a parlamentben s szóvá tette az ezzel kapcsolatos zsarolási ügyet is. Dobó Nándor ugyanis 1 millió koronát követelt Landautől éltben maradása fejében Dobónak sikerült bizonyos katonai szervekkel összeköttetésbe lépni, akik annyira visszaélek hatalmukkal, hogy Landau Adolf és bátyja oly kínokat szenvedett, melyeknek végül Landau áldozatul is eset Az interpellációra gróf Teleki miniszterelnök kijelentette, hogy a minisztertanács foglalkozik a kasnai hivatalok illetékességének kérdésével, a Landau esetet illetőleg pedig bevárják a jelentéseket, de a vizsgálat már el van rendelve s a bűnös tisztek felfüggesztettk. A minister válaszát tudomásul vették. (CTK) Budapest A parlament tegnapi ülésén tárgyalás alá került Windischgrätz Lajos herceg parlmenti bizottság kiküldése iránti javaslata, melynek feladata Lnne közélelmezési miniszteri működését, a béketárgyalásoknál mint külügyminiszteri delegátusnak kifejtett tevékenységét, további a forradalom idején tanúsított eljárását megvizsgálni. A vilnai puccs elítélését követelik a nagyhatalmak (CTK) London: A francia és angol kormány közös jegyzéket intézett Lengyelországhoz, melyben követelik, hogy Lengyelország elítélje a vilnai esetet, amennyiben az a fegyverszünet feltételeivel és mindazon garanciával ellenkezik, melyet a szövetségeseknek és nemzetek szövetségének nyújottak. (CTK) Kovno: A litván távirati iroda jelenti, hogy Drumont a nemzetek szövetségének vezértitkára kijelentete a litván külügyminiszternek, hogy a nemzetek szövetségébe való felvé eről nov. 15 én Jenuában fognak külügyminisztériumot tárgyalni s a litván felszólítják, hogy nevezett időre írásban jelentse be a nemzetek szövetségének a l tván állam függetlenségét s más államok által való elismerését. (CTK) Moszkva : A központi végrehajtóbizottság e hó 23 ikára rendkívül ülést hívat össze, hogy a Lengeországgal és Finnországgal kötött előzetes békeegyezményt ratifikálja. Kelet és nyugat határán Paderevszki „nemzeti“ szállodája. — A hotel árai: Vaksötét a város. Varsó, október hó. A fantasztikumok városa ez, romantika és naivitás és egymásra torlódó ellentétek. Az oroszok, amíg a Citadellából kormányozták a várost, felépítették itt a maguk orosz templomát, kikeresték a város központját, a Platz Saski enyhe emelkedését, hogy mindenünnen látható legyen az a ház, amelyben cár őfelsége imádja az oroszok külön pravoszláv istenét. Minek volt ez jó ? Provokálás, kihívás, gyerekesség, amely sok millióba került. A lengyelek a Hotel Bristollal válaszoltak. Paderevszki, aki tehát nemcsak muzsikus, miniszterelnök, nagykövet és agitátor, hanem üzletember és vállalkozó is, nagy pénzcsoportot hozott össze, amely az ötemeletes Bristolt felépítette lengyel nemzeti szállónak. • Minden köve, minden bútordarabja, minden szőnyege és minden darab vászna Lengyelországból való, itt készült, itt dolgozták fel és innen adták hozzá a pénzt. És ha az orosz templom hagymatornyját éppúgy mindenünnen lehet látni Varsóban, mint a Frauenkirche két égnek emelkedő csúcsát Münchenben, akkor nem kerülheti el a szem a Bristol tetejére épített gloriettet sem. Csak eg pár lépésnyire a nagy templomtól, város kellő közepén itt áll ez a nemzeti hotelpalota, amelynek a vendégei Paderewskit, a milliomos vállalkozót gazdagítják, mert a vállalkozás jó és a részvények többségét a kiváló Ignacius a Crédit Lyonnais sa fetében tartja. A lengyel nemzeti mozgalomhoz ugyan e pillanatban már nem sok köze van a Prilóinak, de annál több Varsóhoz, s ebben a habban, ezekben a szobákban fut össze Varsó életének minden szál . Nyugat felől az előkelő negyed lakói idejönnek ötórai teára és itt rendelik meg a bankettszerű vacsorákat; a kocsik és az autók idehozzák az Ujazdovska tájékáról azokat, akiknek még telik jó ruhára. A centrumból a lánckereskedők, a Schieberek, az üzletesek itt ütik fel a tanyájukat és délutánonként éppúgy ellepik a Bristol szőnyegtelen hallját, mint a Grand Hotelt a bécsi táncosok. Ide húzódtak meg a menekültek ; az egyik asztal mellett a varsói opera volt orosz igazgatója issza rezignáltan a ká I vóját, a másik mellett orosz szerkesztők, orosz tisztek, orosz menekültek politizálnak és beszélnek Leninről és Wrantgélről, míg a harmadik asztal mellől orosz kokottok várják az uj alkalmakat, j És az idegenek. Katonai missziók és diplomaták, tisztek és újságírók egész jraja. Valójában ezeké a hotel. Ezek az »erős valutájuak«, ezek a kivételesek, a hatalmasok. Egy kávé, sütemény, vaj és egy pohárka konyak — mindez csak kétszáz márka, francia frankban pót dmság. Miss Viola, a kis magyar kokott, százezreket érő bundában jelenik meg, nyolcszáz dollár, ez csak nem sok egyy prémért ? A hotel nemzeti dacból épült és Paderewskié, a mesteré. De azért minden nap úgy megcsal a pincér a számlánál, mint annak a rendje, a portást vagy tömöd pénzzel vagy kdöknek a szobádi bér és a kiszolgálás menete csak azóta gyorsabb kissé, amióta egy-két megdühödött amerikai az egész személyzetet megverte. A széles folyosókon esténkint könnyű női kacagás hullámzik végig, ruhasuhogás,, suttogás. Nyugaton a hotelekben nem tűrik a kokottot, Keleten külön stammkokottjai vannak a hotelnek. A negyedik emelet és az ötödik egy része a hölgyeké. A szobaszámot könnyen megtudhatod a portásnál. Volt idő, amikor körülbelül egyedül maradtunk az ágyúdörgés, amikor a gloriettről lát a Hotel Bristolban, hírlapírók és kokottok. Amikor már tiszta időben ide hallatszottuűk Mokrit égni és hamvadni a láng, borult Modrint. Tízkor csend volt a városban, halotti csend, csak az elvonuló tüzérkolonok alatt dübörgött meg a Krkkovieski Przedmiescie burkolata. Most megint tele van élettel a Hotel Bristol és akinek van miből, az szórakozhatok is, ha kedve tartja: hatszáz márkáért már lehet kapni egy üveg bort. Olcsóbban nem. És muszáj bort inni, mert Istenem, mit tegyen az ember most Varsóban ? Ebben a másfélmilliós kisvárosban, a Hotel Bristol mégis kultursziget, itt még lehet legalább embereket látni. Színház ? Meg akarod nézni lengyelül a »Víg Özvegy«-et ? Az operába nem mindig tanácsos elmenni egyszer »Madame Butterfly «-nek pezsgőspalackokat dobáltak fel részeg angolok , ezek a korrekt fiúk, akik otthon olyan előkelőek, itt úgy érzik magukat, mintha valami gyarmaton lennének. Varieté ? Volt ön már, nyájas olvasó, Zágrában vagy Nisben varietében ? Ez az. A Tátra-mulató, de tánc nélkül és cigányzene nélkül és minden nélkül, egyszerűen a Tátra-mulató előadása, s aztán tessék hazamenni a Bristoliba. A kávéházak... Ismét a fentnevezett városokra kell az olvasót emlékeztetnem, a piszkos pincérekre, a piszkos asztalterítőkre, az elnyűtt és zsíros emberekre... Sivár és kietlen lett ez a város, amelyről alig hiszi az ember, hogy valamikor majd kicsattant az életkedvtől és a temperámé tűmtől. Nem, hiába láttunk még itt-ott barokk palotácskát és hiába hozták ide Nyugat nélkül való építkezési formáit: itt, a lakóházainak ízléstelen és jellegzetesség Bristolban az élet mégis csak keleti, ha nem is orosz, de oroszos és valószínűleg sok, sok időbe fog tartani, amíg a salakot, amit az orosz hódító itt hagyott, kisöprik Varsóból. Amíg a Belvedere felé vezető úton nem fognak vaksötét éjszaka lámpa nélkül nyargalászni az autók, kevesebb amikor a hölgyek kora délelőtt ékszerrel fognak megjelenni az utcákon és amikor a Nalevkin kevesebb rongyokba öltözött embert lehet majd látni. A varsói színházi élet. A magyar vidéki Tátra Huszonhat igazgatói koncesszió. Kis társulatok. Budapest, október 20. (Kiküldött munkatársunktól.) Végvára lett a magyar színészetnek Győr, Miskolc és Szeged. De a magyar kultúra él és a magyar színészet derék fájának törzsöké, bárha megtépték lombját, dönthetetlenül áll és életadó gyökere a szívünkig ér. Érdeklődtünk a magyar vidéki színészet mai állapota iránt és a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályában a következő felvilágosítást kaptuk róla : — A már kiadott huszonhárom igazgatói koncesszióhoz még hozzá kell számítani az elintézés alatt levő három engedélyt, úgy, hogy a vidéki színészet a most induló évadban huszonhat igazgató vezetésével folytatja működését. Az igazgatók személyét Haller miniszter úgy válogatta meg, hogy a mai idők szellemének megfelelő képviselői legyenek. A vidéki színészet híven alkalmazkodik a nemzeti irány követelményeihez és az idáig rendelkezésünkre álló adatok szerint elmondhatjuk, hogy az egyes társulatok anyagilag is elég jól prosperálnak, noha az általános drágaságból kifolyóan roppant nehézségekkel kell küzdeniük.