Kassai Ujság, 1922. július-szeptember (84. évfolyam, 149-222. szám)
1922-09-16 / 210. szám
'.rsiiwaii' i* "T—iwiTiTri—mrirrti—‘•t ^fVT*«inírr * J t* hiaáófcicatel: KoBc» faw. ElS-afca H »aMeeiaL (N»3**Íi »xl»hi-*r.*i K»mbe».) Tete&>o*x4j» : 1*9. •9*oeoo Megléte»!* na^o»!* eeeeeeoa __ , ^1- „ j ÖSliesési dsjek helyben í* vidéken ! Egy egész #w» reuxes szerkesztő. D» KÖVES i* 1PS nő korou«. félior« IOS korosa, negyedivre 54 koro^fc figy áónAj>rű 2ü korona. — íljj[>-e« számára 1 korosul.. Szobár és a magyar iskolák Szobár dr. miniszter a legutóbb tartott sorozatos magyar iskolaügyi népgyűlésekre vonatkozólag egy interjúban nyilatkozott. Mi a miniszter úr iskolaügyi gondolkozásmódjához már régen hozzászoktunk és bennünket ez a nyilatkozat kevéssé lep meg, mégis érdemesnek tartják vele foglalkozni, mert ez a nyilatkozat teljes tisztaságában és rideg valóságában tárja elénk a miniszter úr felfogását és szándékait Szobár ugyanis azt mondja, hogy a szlovenszkói magyarság elegendő iskolával rendelkezik; hogy arról szó sem lehet hogy a magyarság magyar nyelvű főiskolát kapjon, mert egyrészt a magyar szellemi proletariátus úgyis túlságosan nagy, a kormánynak nem célja a magyar szellemi proletáriátus nyomorát még jobban növelni. Másrészt meg a szlovákok éppen elegendő magyarul tudó tisztviselőt tudnak adni a magyarlakta vidékeknek. S felhívja Szobár a magyarságot, hogy tanulja meg az állam nyelveit ha boldogulni akar, ahogyan a zsidók megtanulták mindig annak az államnak a nyelvét, amelyben laktak, hogy boldogulni tudjanak. A inteinet pályák most mind túlzsúfoltak, ezért ajánlatos lenne, ha a magyarság más pályákon is megkeresné az elhelyezkedési lehetőségeket. A népiskolák ügyében nem lehet panaszra oka a magyarságnak, a kormány itt mindig lojálisan járt el. A népiskolák oktatási nyelvét különben a beiratkozó tanulók nemzetisége állapítja meg. A kormánynak nem áll érdekében magyar iskolákat előlegezni addig, míg megfelelő számú magyar tanulói nincsenek. A miniszter úr tehát megnyugtat bennünket azzal, hogy ha mi magunk nem is, de helyettünk a kormány meg van elégedve a magyarság iskoláival. „Mert — úgy mondja a miniszter úr — minek a magyarságnak főiskola? Keressen a magyarság olyan pályákon boldogulást, ahova nem kell főiskolai végzettség, hiszen a kormány éppen elegendő tisztviselőt tud adni a magyarlakta vidéknek." És minthogy a többi iskolából is ki van szorítva a magyarság annyira, hogy a rendelkezésére álló iskolák száma a tényleges szükséglethez képest a semminél alig valamivel több, a miniszter úr gondolatát egész nyugodtan kiterjeszthetjük az összes iskolákra és mondhatjuk: Minek a magyarságnak egyáltalán iskola? Ne menjen a magyarság olyan pályákra, ahova a legcsekélyebb iskolázottság, a legcsekélyebb szakértelem is szükséges, hiszen a kormány a magyarlakta vidéket eléggé el tudja látni iparossal, kereskedővel, mindennel, a magyarság — mint egy elnyűtt ruhadarabot — dobja le magáról minden kultúráját, minden tudását, minden értelmiségét és kulturálatlan, műveletlen néptömeggé boruljon! Egyet azonban mégis megkövetel tőlünk a miniszter úr, azt, hogy tanulja meg az állam nyelveit és tudjon alkalmazkodni annyira, ahogyan a zsidók tudnak alkalmazkodni! Négy évi elszakítás után ilyen alkalmazkodást követelni egy kicsit sok! Mert azt, hogy az itteni magyarok, kiknek fajrokonaik a közvetlen közelben ma is saját hazájukban laknak, az elszakítás után négy év alatt már annyira jussanak az elnemzetlenedés utján, mint az egész világon szétszórva és hazárdanul élő zsidók kétezer év alatt, ezt az eredményt bizony még a Szobár miniszter úr vaskezű iskolapolitikája sem tudta elérni! De kérdezzük: hogyan tanulja meg a magyarság az állam nyelveit, ha elzárják a tanulás lehetőségétől? Vagy azt gondolja a miniszter úr, hogy az az ifjú, aki akarata ellenére kénytelen tanulmányait abbahagyni, vagy aki tanulmányait külföldön kénytelen végezni, az akara nyelveit fogja tanulni? Vagy azt gondolja a miniszter úr, hogy értékes az a munka, amit az akarata ellenére szlovák osztályba kényszerített tanuló végez? A mi felfogásunk szerint igenis az az ifjú tanulta meg leghamarabb az állam nyelvét, aki olyan nyilvános iskolába járhat, melyet hajlama kíván, aki az egyéb tantárgyakkal kevésbé vesződik, mert saját anyanyelvén tanulhatja meg őket és aki ennélfogva teljes jóakarattal, örömest vehet részt a számára tartott szlovák tanórákon! Ezen lap hasábjain már sokszor kifejtettük, hogy az államnak nincs mit félnie olyan tanuló Ladendorff a franciák felé orientálódik Német—francia közeledés. Berlin, szept. 15. (Saját tud. táv.) A német reakciós táborban új politikai irány van kialakulóban, amely a francia royalista körökkel való együttműködést szándékozik létrehozni. Tekintettel arra, hogy a német császárpártiak súlyosan csalódtak az angol politikában, most azt hiszik, hogy a franciákkal léphetnek egyezségre oly módon, hogy Franciaország a Rajna-vidékről való lemondás ellenében biztosítsa Németország gazdasági felépítését. Ennek a politikai iránynak a vezére Ludendorff tábornok, aki jelenleg Münchenben él.A belga delegátusok hazautazása egész Németországban nagy izgalmat keltett, mert azt hitték, hogy a jóvátételi tárgyalások elhalasztására vonatkozólag rossz előjelnek vehető a tárgyalások megszakítása. A londoni „Times“ brüsszeli értesülés alapján most bőven foglalkozik a német jóvátételi kérdés jelenlegi helyzetével. Megállapítja, hogy a belga képviselők Berlinből való elutazását nem lehet a tárgyalások belgák végleges megszakításának tekinteni. A kormányukkal tárgyalják meg az ügyet ,mert nem volt meghatalmazásuk olyan messzemenő engedményeket tenni, amilyenekre Németország igényt tartott. Politikai körök nem a belgák elutazásában látják a helyzet komolyságát, hanem abban a német kormánykörökből kiszivárgott híradásban, amely szerint Németország semmiképpen nem hajlandó a jóvátételre vonatkozólag újabb javaslatot tenni. A helyzet kulcsa tehát a belga minisztertanács kezében van, amely pár napon belül meghozza a döntést a belga megbízottak jelentése alapján. Párisi jelentés beszámol arról a beszédről, amelyet Poincaré Manxban a marnei csata évfordulóján tartott. A jóvátételi kérdésekről szólva, kijelentette, hogy most Belgiumon van a sor, hogy a megegyezés lehetőségeit mérlegelje. A kérdésnek még az év vége előtt kell dőlni. Franciaországnak elhatározott szánddéka, hogy erőteljesen hozzálát a jóvátételi kérdés tisztázásához és érvényesíteni fogja igényeit Németországgal szemben. ■Franciaország nem mondhat le követeléseiről, mert tönkremegy. Fia kell, Németországot erőszakkal is kényszeríti kötelezettségeinek teljesítésére. Franciaország fenn akarja tartani az európai szolidaritást, de ha ez az önzetlen munka rovására menne, akkor inkább csak magán igyekszik segíteni. Ez a harcias hang a török-görög kérdésnek előtérbe nyomulása miatt nagyon is megenyhült. Franciaország kijelentette, hogy hajlandó a németek óhaját teljesíteni és a moratóriumot egy évre meghosszabbítani. A belga-német tanácskozások is a megegyezés medrébe terelődnek, mert most minden politikusnak szem Kisázsián van és újabb németfrancia ellentétekkel nem akarják az erőket szétforgácsolni. Versengés Kelet kapujáért Az ellentétek nagyobbodnak Anglia és Franciaország között. Bécs, szept. 15. (Saját tud. táv.) A török-görög kérdés az európai és kisázsiai kérdések egész tömegét vetette föl, így az ellentét Anglia és Franciaország között a mai napon még jobban kiéleződött. Az angol kormány ugyanis kijelentette, hogy az ő álláspontja az, hogy a tengerszorosok felügyeletét angol ellenőrzés alatt kell fenntartani. Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy az angol helyőrség maradjon a tengerszorosokban. A francia kormány tudomására hozta az angol kormánynak, hogy véleménye szerint a tengerszorosokat megint török uralom alá kell helyezni. Egy angol polkus a „Dairy Ma ü"-ban kifejti, hogy Anglia a tengerszorosok szabadságának ürügyével akarja megakadályozni Törökországot, hogy visszaszerezhesse pozícióját a Dardanellákon és a Boszporuszban. Mert Anglia attól tart, ha a törökök átlépik a Dardanellákat, akkor az új világháború kikerülhetetlen. Erre való előkészületnek máris több jelét látjuk. Tráciában a törökök keresztény gyalkolásokat rendeznek, Bulgária szövetségre lépett Törökországgá. A tarigár banditák állandóan háborgatják a görög határokat. Románia és Jugoszlávia mozgósít. A jugoszlávok Oszköle tájékán vonják össze csapataikat. A görögök 150.000 embert hirbitak a csatatóasai vonalra, hogy ezt a török támadása ellen megvédjék. Az angolok hadihajóikat dirigálják a Dardanerákba, ezen kirüS gyalogosokat is szállítanak Gallipolira, ahol a legutóbbi jelentések szerint már megtörtént az első összeütközés az angolok és kém a listák között. Az angolok idegessége egyéb szempontból is igen érthető. A„Times“ például „Háború Keleten“ címmel a következőket írja: Északmezopotámiában újra kitört a felkelés. Az angol csapatok helyzete kedvezőtlen, kiürítették. Radzsa területét és jelenleg Kjtri— Kertelik—Alibid vonalat tartják. A török győzelem hatása alatt más helyeken is fellázadt a lakosság. Kalkuttából pedig a következő hír érkezett: Nyugatindiában véres összeütközésekre került a sor a hinduk és a keresztény lakosság között. A Mopáah-törzs felkelése mindig nagyobb méreteket ölt. Az angol kormány sürgős intézkedéseket tett a mozgalom elfojtására. Az angol csapatok egy helyen már össze is ütköztek a felkelőkkel, akik Kemál pasát és Törökországot éltetik. Kafikutta utcái a török győzelmek nete örömére zárszlódiszt öltöttek. S Kemál pasa Itt nem áll meg, hanem amint Berlinben jelentik: Keméi pasa a világ mohamedánjait kiáltványban szólítja fel, hogy fogjanak fegyvert, mert a törökök főellensége nem Görögország, hanem Anglia és legelő kötelessége lent az csziztánságnak, hogy Egyiptomot az angloktól megtisztítsák. tél, aki idehaza nyilvános iskolába járhat, hanem sokkal inkább félhet olyan ifjaktól, kik az állam mostohaságát önmagukon kénytelenek érezni, feit: kénytelenek tanulmányaikat abbahagyni, vagy külföldön folytatni. De köztudomású az , hogy az iskolázott, a művelt ember mindig szelídebre, belátóbb és ennélfogva alkalmazkodóbb, mint az iskolázatlan, a műveletlen, különösen pedig, ha ez utóbbi tudatában van annak, hogy őt műveltsége megszerzésében erőnek erejével megakadályozták. Hogy a népiskolák ügyében nem lehet oka a magyarságnak panaszra, ebben a tekintetben mi nyugtatjuk meg a miniszter urat, hogy igenis, nagyon sok ok van a panaszra. De ha a miniszter úr befogja a fülét, sőt hallucinál és a panaszt dicséretnek, a megelégedés himnuszának hallja, úgy igazán nincs mit beszélnünk. Csak a köztársaságnak lesz abból kára, hogy süketek és vakok ülnek a kormány kereke mellett 5 végül a kormánynak nem áll érdekében magyar iskolákat előlegezni addig, moiy megfelelő számú magyar tanulói nincsenek. Ez bölcs politikai kijelentés. Kár, hogy a tényekkel ellenkezik. Kassán tavaly a rendőrség 350 magyar fiút írt össze, aki megfelelő magyar középiskola hiánya miatt nem járhatott iskolába, vagy nem vették fel iskolába. Ezek mind hajlandók voltak azonnal itt iskoláia menni, ha az iskolát megnyitják. Erre még ma is vásik a fogunk. Elütöttek tőle hamis ürügyekkel és átokoskodásokkal... Pedig lett volna elég tanuló — előre, így fest Szobár nyilatkozata — érdemben és egyet közelről!! zgmgsBsm. Száz ősi korona Zürichben 17.70 (esett) Száz magyar korona Zürichben 013 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0J5 (emelkedett) Száz magyar korona Prágában 1.075 (emelkedett) Száz német márka Prágában 2.05 (emelkedett) Egy dollár Prágában 30.175 (emelkedett) Egy ősi korona Berlinben 46,94 (esett) ilyen körülmények között nem csoda, ha Anglia Franciaország Iránt érzett haragjában a francia értékeket a piacra dobja. Párisi jelentések szerint a jóvátételi bizottság kedvezőtlen megítélése miatt a ferndani City nagyobb tételeket dobott piacra, aminek következtében a francia valuta lényegesen rosszabbodott. A keleti kérdésből kifolyó tett az angol—francia konfliktus miatt Londonban oly nagy tételekben toinálják eladásra a francia tőzsdepapírokat, hogy a francia tőzsde nem képes a hátralékot fektor ózni. Ennek az a természetes következménye, hogy a francia értékek mind rohamosan esnek lefelé. A beavatott körök tudni vélik, hogy Anglia így akar nyomást gyakorolni Franciaországra, hogy P óincárét az angol álláspont elfogadására kényszerítse. Még nem fudjük, hogy a francia kormány hogyan fog feletoni erre a kihívásra. SZMIRNA LÁNGOKBAN, Berlin, szeptember 15. (Saját tud. táv.) A bevonuló törökök és görögök között összeütközésre került a dolog. Ezen harcok közben Szmirna kigyulladt. Roppant szélvihar miatt oltásra még csak gondolni sem lehet, a lakosságon leírhatatlan rémület vett erőt. Mindenét veszni engedi és csak puszta életének megmentésére gondol. A lakosok a közeli szigetekre és hajókra menekülnek. A hajók pedig a nyílt tengerre hajóznak ki, nehogy a tűz őket is elhamvassza. Az egész nyugati városrész és az egész európai negyed teljesen leégett. 60.000 ember maradt fedél nélkül. Ezer ember belmézett a tűzben. A kár hatvanmillió dollár. A törökök és görögök egymást vádolják gyújtogatással. BULGÁRIA MOZGÓSÍT. Paris, szeptember 15 (Saját tud. táv.) A politikai körök biztos értesítést kaptak arról, hogy a bolgárok a törökök szövetségéből elrendelték a mozgósítást. BALKÁN ÁLLAMOK ULTIMÁTUMA BULGÁRIÁHOZ. Bukarest, szept. 15. (Saját tud. táv.) A szófiai jugoszláv követ tegnap a bolgár kormánynak Szófiában Románia és Görögország nevében is jegyzéket nyújtott át a Dél-Szerbiábam, Macedóniában és Dobrudzsában folyó bolgár komitácsi akció leküzdése tárgyában. A jegyzék hangja szívélyes, de úgy tekintik, mint Jugoszlávia, Románia és Görögország utolsó lépését a bandáknak bolgár területen való szervezésének megakadályozására. HÉJJAS IVÁN PÖRNYERTES. Budapest, szept. 15. (Saját tud. táv.) Ismeretes, hogy Héjjas Ivánnak Budapesten Eötvös Bálint ügyvéd adott át két szobát saját lakásából. Héjjas Iván bért nem fizetett, de egy szép napon különítményének katonáival kihordatta Eötvös Bálint bútorait és maga költözött az egész lakásba. Eötvös Bálint nyit levélben „magyaros kibeszélgetésre“ hívta meg neves barátját, aki azonban erre választ sem adott. Eötvös panaszára tegnap tárgyalta a járásbíróság a visszahelyezési kérelmet. A járásbíróság Héjjas Ivánnak adott igazat és Eötvös Bálint visszahelyezési kérelmét elutasította.