Kassai Ujság, 1922. október-december (84. évfolyam, 223-295. szám)

1922-11-14 / 258. szám

4. © Mai Szivek a valutavásáron Hitték volna-e valaha a poéták, Sapphotól kezdve Petrarcáig, Musset-től Csokonay Vitéz Mihályig, hogy a nyilas istenke, akinek bűbájos hatalmáról ők annyi cuppanós rímet faragtak, régi hivatása helyett más mesterségre adja a fe­jét? Úgy eljő­ az idő, amikor holdvilágos légyot­tok, gáláns kalandok, röppenő órák vagy egész életre szóló kötelékek szövögetése helyett Ámornak egészen más kötésekben telik majd a kedve? Hogy a szerelem istene­­ valutaüzle­tekbe bocsátkozik s az Olympusról leszáll a Szabadság-térre? Mert ez a történet, amit ezen­nel elmondok, az idők és istenek e csodás át­változásának a bizonysága... I. Ennek a legmodernebb szerelmi regénynek főszereplője egy ifjú budapesti ügyvéd, aki el­határozta, hogy megházasodik. Még­pedig sze­relmi házasságot fog kötni, — tudniillik, gazda­gon nősül, mert hiszen szerelmi házasságot csak igy lehet elképzelni. Hozomány nélkül nincs szerelem; a hozomány pedig azonnal fölgyújtja a szív lángjait. Ezt már Petőfi is kidalolta: a hozomány mindent pótol; a hozományt nem pó­tolja semmi... ismerősei csakhamar ajánlottak is neki egy megfelelő partit, akinek az arcképét is bemutat­ták a fiskális urnák. Az arcképet meglátni és megszeretni egy perc műve volt, miután ebben a percben a házasulandó gavallér azt is meg­tudta, hogy jövendőbelijének édesapja vagyonos gyáros. A bájos leendő menyasszony Szloven­­szkón lakott — de hát ismer a szerelem kor­látokat és trianoni határokat? Az ügyvéd ur, egy-kettő, ott termett a helyszínen, ahol is bol­dogan találkoztak a szivek, amelyeket egymás­nak szánt a végzet. S az ügyvéd ur nemsokára haza is röpítette szép, ifjú feleségét Budapestre, vele együtt a ló százezer szokolt, amelyet a de­rék após hozományul olvasott elébe az asztal­ra ... II. Meg kell itt jegyeznünk, hogy szerelmi regé­nyünk ez első fejezete még a múlt esztendő ele­jén játszódott le, amikoriban nyolc korona volt a csehszlovák korona árfolyama. Az Ifjú férj a szokolokat nyomban átváltotta magyar koro­nákra, kapván értük ilyenformán nyolcszázezer magyar koronákat Nemsokára azután megkez­dődött Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter neve­ fi­zetes koronájavító akciója, aminek folyamán a •, szokol kurzusa négyre zsugorodott össze. S­­ Ámor istenke, aki a mézeshetek boldog turbó­­s kólói fölött virraszt, fülébe súgta férjemuram­­­­nak: — Édes barátom, ne mindig a menyecskéd jj ragyogó szemébe nézz, hanem vess egy pillan­­­­tást a tőzsdei jegyzésekre is. Mostanában szép­­ kis nyereséggel kecsegtető tranzakcióra van ki- S látás... S az ifjú férj a gerlebugás közepette megér­tené az Intő szózatot és a négyszázezer ma­gyar koronákon szokálokat vásárolt még pedig az időben nem kevesebb, mint százezer darabot II. S azután mi történt? A mézesheteket nagyon is keserű hónapok váltották föl. A férj, aki ma­ga volt a becéző gyöngédség, tökéletesen meg­változott Azaz, hogy voltaképpen a régi ma­radt — csak a felesége részére változott meg. Régi, becéző gyöngédségét a legénykori isme­retségeire fordította... Az asszonyka végre is megunta az álmatlan virrasztásban átsirt éjsza­kákat s kijelentette, hogy válik. ■— Ahogy parancsolja, édesem, — mondta a­­ férj előzékenyen. Hiszen ő sem akarta ezt másképpen. — A hozományt pedig lesz szives visszaadni! ! — állott elő a rideg após. A kiérdemesült urnák ez ellen se volt kifogá­sa. Készségesen visszafizette az ötvenezer szo­­kotokat Vök miből — idejében ellátta magát csehszlovák pénzzel. És visszaadván a százezer csehszlovák koronából ötvenezret — még min­­­­dig maradt néki — ötvenezer szokolja. Ami mos­­­­tanság mintegy négym­­lliócska magyar pénz­ben, még a mai Zürich mellett is elég takaros summa ezért a kis mulatságért... Szóval az ügyvéd ur keresett ezen az üzleten négymilliót. S még hozzá egy szép as­­­szony is az övé volt egy esztendeig. Ez is ér valamit... Viszont az após se panaszkodhatott. Vissza­kapta az ötvenezer csehszlovák koronáját, ami­nek most sokkal nagyobb az értéke. Csak a sze­gény asszonyka járt ebben a dologban pórul... Ezek után pedig mondja valaki, hogy Amor isten nem ért­­ a valutaüzletekhez... SAS EDE SKMf HÍREK Gorkij az orosz parasztról. Maxim Gorkijnak legközelebb új könyve je­lenik meg orosz és német nyelven egyszerre. A könyv címe „Az orosz paraszt“ lesz. A pa­raszt világszerte, de különösen a legyőzött ál­lamokban időszerű témájához szól hozzá Gor­kij. Ismeretes, hogy ő maga is paraszti sorból való s egész ifjúságát a nép között töltötte. An­­nál megdöbbentőibb az a kép, melyet uj köny­vében az orosz parasztról rajzol. Jellemző tulaj­donságának a kegyetlenséget mondja. És a vér­fagyasztó példák hosszú sorát vonultatja föl té­telének igazolására. Elbeszéli, hogy 1918 végén hogyan bántak el szibériai parasztok elfogott Vörös katonáikkal. Fejjel lefelé temették sírba a szerencsétleneket, de csak örön földiig s azután kacagva figyelték rángatódzó lábszárukon a ha­láltusa lefolyását. Gorkij szerint sehol a nőt olyan kegyetlenül nem verik, mint az orosz fa­lun. Egész sereg olyan közmondása van az orosznak, melyből az asszony iránt való bestiá­lis indulat visszhangzik. „Üsd az asszonyt a balta fokával’ — mondja az egyik —, hajolj le hozzá, hallgasd meg léleezését és ha még van benne lélek, téged tart a legbecsesebb­ javá­nak“. „Kétszer jó az asszony — mondja egy másik —, a nászéjszakáján és amikor meghalt“. .Asszonynak és marhának nem kell bíróság“. Mennél jófob­an vered az asszonyt, annál jobb lesz a levesed“. Milyen ártatlanság ezekhez a véres példabeszédekhez képest a magyar: „Kö­tél áztatva, asszony verve jó!“ — Eljegyzés Keil Teréz Kosice és Mai Leitner jegyesek. — A kér. szoc. párt zászlóbontása Mecenzé­­fen. A kér. szoc. párt tegnap tartotta alakuló népgyű­lését Mecenzéfen. Az alakuló gyűlést Göbl Mihály nyitota meg ,kinek­ üdvözlő szavai után dr. Jankura Mihály szomolnoki pártelnök beszélt. Hangsúlyozta az alakulás jelentőségét és szükségességét. Schuster János kosicei párt­titkár végig érdeklődéssel kísért beszédében a gazdasági helyzettel és a kormány politikájával foglalkozott. Konstatálta, hogy Mecenzéf, amely valamikor élettől nyüzsgő gócpontja volt a vi­dék ipari életének, ma teljesen kihalt. A gyárak megálltak, a munkások százai kerültek kenyér nélkül az utcára. Schuster beszéde után Imrich János a szomolnoki kér. szocialisták, Morgos Jánosné a szomolnoki dohánygyári szakszerve­zet és Hupka Mihály prakfalvi ker. szoc. elnök üdvözölték az alakuló mecenzéf­ szervezetet. A gyűlés azután kimondotta a helyi szervezet megalakulását. — Négyemeletes bérház egy lakásért. A ház­tulajdonosok és házaik egymáshoz való viszo­nyát jól jellemzi az alábbi apróhirdetés, amely a napokban jelent meg valamelyik bécsi lapban: „Négyemeletes házamat oda ajándékoznám annak, aki benne számomra ingyen lakást ad. Jelentkezők „Sürgős“ jeligére a kiadóhivatal­ba írjanak Szigorító rendszabályok a kényszeregyezségi eljárásoknál. A koüicei törvényszékhez értesü­léseink szerint beérkezett a kényszeregyez­ségi eljárások megszigorításáról szóló rendelet, amely nem tartalmaz lényegesebb intézkedése­ket. Az ügyészség, amennyiben a kényszer­egyezség körül gyanús momentumok merülnek fel, hivatalból vizsgálatot tartozik indítani. A rendelet szerint a kényszeregyezkedő tartozik hitelezőinek maximálisan két év alatt törlesz­teni le tartozását, míg a hitelezőknek minimáli­san követeléseik 25 százalékát kell felajánla­nia az egyezkedés alapjául.­­ A Gerlachfalvi csúcs­­obszervatórium dol­gában a Kárpátegyesület által egybehívott érte­kezlet f. hó 11-én kezdődött Tátraszéplakon. A látogatottsága igen nagy. A wieni meteorológiai Intézet és a prágai német egyetem és termé­szetrajzi intézet, a prágai meteorológiai intézet és az ógyallai csillagvizsgáló intézet kiküldötte­in kívül a nemzetvédelmi, vasútügyi és köz­­munkaügyi minisztérium, az államvasutak és a tátrai villamosvasút, a bratislavai idegenforgal­mi szövetség és műemlékek bizottsága, a Sze­­pességen álomásozó 3. hegyi dandár és számos turistaegyesület kiküldötte jelent meg az érte­­kzleten. Igen sok bel- és külföldi tudományos társaság és egyetem üdvözölte a Kárpátegye­sületet az eszme fölvetéséért és részben igen értékes tanácsokkal szolgáltak. Az egyesület műszaki bizottsága kidolgozta az obszervatóri­um és a hozzá Tátraszéplakról a sziléziai há­zon és a felkai völgyi Hosszutón át vezető sze­mélyszállító drótkötélpálya előzetes terveit és az utóbbi költségét 11 millió, az obszervatóriu­mét 3 millió koronában irányozta elő. A pénz­ügyi bizottság az obszervatórium fölépítését közadakozásból, a drótkötélpályáét, amelynek jövedelmezősége biztosítottnak látszik, rész­vénytársasági alapon indítványozza s jó eszmé­ket vetett föl a pénz előteremtésére vonatko­zóan. Az értekezlet résztvevői a délelőtt folya­mán dr .Guhi Mihály egyesületi elnök vezeté­sével fölmentek a felkai völgybe, részben a szi­léziai menházig, részben a Hosszutóig, hogy a terepet szemügyre vegyék és az egyesület mű­szaki embereinek fölvilágositásait emghallgas­­sák. Este 6 órakor a tátraszéplaki szanatórium dohányzójában az egyesület műszaki és pénz­ügyi bizottságai terjesztették elő az eddigi elő­munkálatok eredményét. Az értekezlet vasár­nap folytatódott. — öngyilkosság a gőzfürdőben. Vasárnap délben a városi gőzfürdőben egy 30—32 év kö­rüli, jobb cseléd módjára öltözött nő váltott ma­gának jegyet. Alig egy félóra múlva hörgés za­ja hallatszott a kabinból, feltörték az ajtót és az ismeretlen nőt levetkőzve, eszméletlen álla­potban a díványon fekve találták. A padlón négy kis üres üveg és öt skatulya gyufa volt. Értesítették a mentőket, akik a Komensky-kór­­h­ázb­a szállították, ahol megállapítást nyert, hogy az ismeretlen öngyilkossági szándékkal ecetsavban gyufamérgett oldott föl és megitta. Az idejében alkalmazott orvosi segély meg­mentette az életnek, de eszméletét csak ma nyerte vissza. Kihallgatni azonban nem lehetett még. — Révész tánciskola és balettiskola megnyílt. Beiratkozni még lehet Fő-utca 52 (följárat La­katos-utca 1). A Páris, London, Berlinből ho­zott elegáns táncok föltünést keltenek. Gyer­mekeknek nélkülözhetetlen testképzés, illemtan. Diák- és felnőtt-csoportok. Rythmika urilányok­­nak. Vasárnap össztánc. — Kis ötletek, amelyek nagy vagyonokat szülnek. Egy-egy pillanatok alatt születő sze­rencsés ötlet néha megalapítja az embereiknek egész jövőjét. Az az úr, aki mérgelődött, mert köpenyének akasztója állandóan leszakadt s aki végül fémlánccal pótolta, ötletének pénzügyi ki­használása által hatalmas vagyont szerzett. Ha­sonló eseteket sorol föl egy angol hetilap. Balti­­moréban egy Palmer nevű ember föltalált egy patentzárat Selters-vizes palackok számára s ez a zár milliomossá tette. Hat esztendőn át cipelte a zsebében ezt a zárat, amíg végül védjegyez­tette és hat esztendeig tartott, amíg megnyerte találmánya számára egy üveggyáros érdeklődé­sét. Egy másik ötletes ember konzervdobozokat készített, amelyeknek kicsiny mélyedésük volt közvetlenül a tetejük alatt. Ez a mélyedés arra szolgált, hogy egyszerűen meg kellett nyomni fölötte a dobozt, ha ki akarta nyitni az ember és ilyenkor a doboz megnyílt. Egy csikágói kon­­zervgyárosn­ak annyira tetszett az ötlet, hogy rögtön tizmillió_ára konzervdobozt rendelt; a ta­lálmány bevált és fölfedezőjének óriási vagyont szerzett. Egy Heatin nevű ember föltalálta azo­kat a kis fémkapcsokat, amelyek szorosan tart­ják a cipők patentgombjait és ötletének ez a megvalósítása multimilliomossá tette. Ugyancsak gazdagságot jelentett föltaláló­inak az az ötlet, hogy a ceruzát radirgummival kell összekap­csolni, amelynek segítségével a ceruza egyik vé­gével mindjárt ki lehet radírozni azt, amit a má­sikkal irt. Vagyonokat szerzett az a férfi, aki föltalálta a hullámos hajtőt, amely szorosabban áll meg a hajban, valamint azt a hajtűt, amely­nek hegye kicsiny golyócskában végződik. Gaz­dag emberré lett az­ is, aki újfajta ikettyűgombot talált föl. — Az állampolgársági ügyek berkeiből Az állampolgársági ügyek naponta kitermelik a ma­guk szomorú szenzációját. Bekecs György ko­sicei cipész 1884-ben született Szinyeújfalun, Sáros megyében. Apja szintén ott született 1842- ben. Bekecs 30 éve lakik Kosicén, most akarta kiváltani illetőségi bizonyítványát. Az illetőségi ügyosztály átiratot küldött Bekecsnek, amely­ben fölszólította, hogy folyamodjon előbb állam­­polgárságért. Szegény jó Bekecs György, vaj­jon mit fog most csinálni? ... — Berson-díjkérdés. A Berson-í Művek által hirdetett díjkérdés: „Mily előnyöket nyújt a Berson-gummisarok és Berson-gummitalpak vi­selése?“ oly nagy érdeklődést váltott ki, hogy rengeteg ezer megfejtés érkezett be, melyek át­tekintése még kis időt fog igénybe venni. A részvénytársaság kéri tehát a beküldők szíves türelmét. A nyertesek nevei a napilapokban közzé lesznek téve. A magyarországi borpiacon a helyzet válto­zatlan. Üzlet nincsen, a nagykereskedelem nem vásárol, csak kisebb tételek kerülnek eladásra a hordóhiány következtében. Az árak abnorm­is­an alacsonyak s a világparitás alatt vannak. A ki­vitel pang és az Ausztriával vagy Csehszlová­kiával való megegyezés nem lendítheti fel je­lentősen a borkereskedelmet, mivel egyrészt a borok minősége a hosszantartó esőzések követ­keztében meglehetősen silány, másrészt Ausz­tria, ha be is engedi a magyar borokat, magas vámja miatt nem lesz felvevőképes piac. A szü­ret már majdnem mindenütt befejeződött és ki­forrott 10 maligámos borokért 30—35 koronát fizetnek literenkint. — Újabb árleszállítás­ Fehér férfi ruha­áruházában. Kosice, Fő­ u. 7. Finom fekete télikabátok Kcs. 425; gyapjú kamst. öltö­nyök Kcs. 390: szörmebéléses mikádók Kcs. 400. A LEGHÍRESEBB OLASZ ANTIKVÁRIUS. Stefa­no Bardini volt a neve annak a firenzei mű­kereskedőnek, ki a minap nyolcvanötéves ko­rában meghalt. A műkereskedő általában két­féle lehet: elsősorban kereskedő, aki véletlenül éppen művészi holmit vásárol és ad el; vagy elsősorban a művészlét iránt érdeklődő ember, ki drágaságaival azért kereskedik, mert kény­telen vele. Az utóbbi típushoz tartozott Bardi­­ni. Maga is művésznek indult és volt egy kor­­szalka életének, amelyben nagy történeti kom­pozíciókat festett. De nem tudott túladni raj­tuk. Elkeseredésében m­eltó­ díszitésű régi fegy­verek hamisítására adta magát. Sok évvel utóbb, már mint nagyhírű antikvárius, egy fran­cia múzeumban ráismert egy ilyen munkájára. A megdöbbent múzeumigazgatót azzal nyugtat­ta meg, hogy hitelesítés okáért majd rávési a fegyverre a maga kézjegyét. Ezzel a mester­séggel sem boldogult azonban s ekkor kezdte meg régiségek vásárlását és eladását. A gyűj­tés terén igen önállóan járt el. Az olasz közép­kor és renaissance apró művészeti tárgyait igyekezett összeszedni. A régi szöveteket is ő gyűjtötte először és a Louvre, meg a lyoni mú­zeum híres olasz szövetgyüjteményét ő állította össze. Olaszország gazdasági helyzete éppen akkoriban kényszerítette a legrégibb olasz nem­zetségeket arra, hogy kegyelettel őrzött kin­cseiken túladjanak. A firenzei Strozzi- és Torri­­giani-család fejei is akkortájt váltak meg csa­ládi drágaságaiktól. Bardini volt a vásárlójuk és Roberto Strozzi lányának Tizianótól festett arcképe, Marietta Strozzinak Desiderio da Set­­tignanótól faragott mellszobra az ő közvetítésé­vel került Berlinbe, a császári múzeumba. De nemcsak Berlin, hanem Amerika múzeumait, a párisi Louvre-t is Bardini látta el az Olaszor­szágból kifelé kívánkozó műkincsekkel. Vak­merő és elszánt ember volt, ki a csempészés műveletétől sem hökkent vissza és nem egy­szer erejét fölülmúló vállalkozásokba kapott. A háború csaknem­ tönkretette az agg embert. De lábra állott és öt évvel ezelőtt Newyorkban ár­verést rendezett kincseiből. Több mint hatmil­lió lírával tért vissza hazájába s néhány év alatt különb anyagú gyűjteményt szedett ös­­­sze, mint amilyennel Amerikába vándorolt. Ezt a gyűjteményt maga építette palotájával együtt most szülővárosának, Firenzének hagyomá­nyozta azzal, hogy múzeumot csináljanak belő­le. Az olasz középkori és renaissance iparmű­vészeinek ez lesz a leggazdagabb gyűjteménye Itáliában. — A „beteg ember“. Ma az európai szólásmód beteg embernek szokta nevezni a török birodal­mat. Mert, hogy megvannak számlálva életének utolsó napjai s közeli halálra van szánva. Keve­sen tudják, hogy a 14. században­­ és a 15. első felében a bizánci görög császárságot nevezték ily nyugaton. Akkor már nagy volt a török ve­szedelem s Európa úgy ítélte, hogy a korhadt s álla­mföntartó erényekben szűkölködő konstanti­nápolyi uralom — melyet már csak az államfér­fiak ravaszsága enyvezett össze —, nem állhat ellene soká a törökök ifjú erőtől duzzadó táma­dásainak. Ez az erő csakugyan ifjonti volt. Könnyen­­ kibírta és kiheverte még a beállott nagy katasztrófákat is. 1462-­ben a mongol Ti­­mur­ Lenk egész a földig alázta Angoránál a tö­rök sereget, elfogta Bajazidot, a szultánt is s alig hagyott meg birodalmából valamit s tizen­hat esztendővel rá, ott voltak már újra Konstan­tinápoly falai alatt a törökök. Hogy csak har­minchat évvel később tűzték ki az Aja Sofiára a félholdas lobogót, nem a görög ellenállás ere­jén múlt, hanem azon, hogy békés szultánok ül­tek a trónon, akik kényelmesnek találták, hogy harcok nélkül is ők parancsoljanak Konstantiná­polyban, az általuk­­ kinevezett ottani császár pe­dig adófizetőjük legyen. Napjainkban, hogy Eu­rópa a törököt nevezte ki beteg emberré, a gö­rögök úgy találták, hogy ők képviselik a hódí­tásra kész ifjonti erőt. Tavaly Kis-Ázsia meghó­dítására küldték ki seregüket, e nyár folyamán Tráciában jelentek meg, hogy meghódítsák Kon­stantinápoly­t s váratlan győzelmükkel oly ámu­latba ejtsék Európát, melyből föl se tud ocsúd­ni, míg ők be nem rendezkedtek véglegesen. An­nak a Hellasnak a fiai ezek, amelynek egyszeri fölvirágzását oly csodának mondja Renán, mely csak egyetlen egyszer fordult elő az emberiség történetében, azé a Hellasé, mely ezrrvel szülte a zseniket és ebbe végleg kimerült. Ám a leg­újabb­­ események azt mutatják, hogy a török le­het ugyan beteg, de halálán még egyáltalában nincsen és hogy a görögök legföljebb a futásban örökölték „gyorslábú“ Achilles ifjú erejét.­­ Férfi-, ihi- és gyermek­ruhákat jó minősé­­g­ben legolcsóbban vásárolhat Goldfinger Zsig­mond cégnél, Kaiíce, Szofoár-utca 2. szám — Hó- és sárcipők legjobb minőségben Dör­­ner Géza linóleum-áruházában kaphatók. Ugyan­ott sárcipők szakszerű javítása. — Duleczky­ tánciskolája Koäice, Schalkház I. em. november 16-tól új tánckurzus kezdődik különböző csoportokban. — Diákoknak kedvez­mény. Haladók részére modern Shimmy és Tan­gó Milonga kurzus. — Beiratkozás esténkint az Iskolában. Külön órák bármikor.

Next