Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)
1923-01-31 / 25. szám
LXXXV. évfolyam, 25 szám. S bH^Matg *• —**■ Kófic« Km». f<l ■*« •*. (thanl alakiad acabtaj TildtmU ■ 111 * ••••••• McgialMikaappaU. •••••••• (Kaschauer Zeitung) mxLes szerkesztői D*- KÖVES lUAS Szerda, 1923. január 31 EMAsatM Éi^ak holyban És widéámm, fLgj mgéma ti# kanna étEws I loarsaa. «tptdlin 34 agy kAnapra 30 kanna — Egy— ula Éra I A kisantánt magyar hadi készülődések után kutat Benes a kisantánt és Magyarország közötti incidensekről Ki volt a lourdesi Szent Szűz? Jóvátétel! Az általános emberi ethikának talán ez a legszebb szava és a világháború rombolásai után valóban úgy kellett volna lennie, hogy a civilizált népek ebben a jelszóban mint egy nagy közös megbánás és egy nagy közös elszánás igazságában összefogjanak és kibékült, egyetértő akarattal az alkotó munkát megindítsák. Ám ahogy a békeszerződések egyre jobban kibontják következéseiket, komolyan tarthatunk attól, hogy a „jóvátétel“ bennük foglalt szava a történetíráson úgy fog átkondulni, mint a huszadik század rettenetes elátkozottságának hirdetése. Mintha csak azt a dantei mondatot villogtatná korunk kapuja fölött: Hagyjatok fel minden reménnyel, — már eddigi gyakorlati alkalmazása is vigasztalan kilátást nyit a modern világ kultúrái értékeinek feltartóztathatlan elzüllésére. A Ruhr-vidék megszállásában most a franciák szemléleti magyarázatot nyújtanak arról, hogyan lehet egyenest a békének fentartására, a nemzetközi jogrend biztosítása végett olyan nemzetközi állapotokat felidézni, amelyek az ősi barbárság ösztöneit teszik uralkodókká. Mai civilizációnk jogrendje legalább még a háborúskodó nemzetekre nézve is kötelezettséggé emelte, hogy az ellenséges ország polgárainak magántulajdonát bántatlanul kell hagyniok. De a franciák, minekutána, mint ők mondják, megfelelő zálogszerzés okából béke idején benyomultak a leggazdagabb német bányaterületre, most sorra-rendre lefoglalják az állami bányák mellett a nagy magánbányákat is és mert ezek természetesen megtagadják a tőlük követelt szolgáltatásokat, a tulajdonosokat és alkalmazottakat börtönbe vagy haditörvényszék elé küldik. Poincaré úr ezt az eljárást, amely persze óriási katonai apparátussal megyen végbe, békés „mérnöki kutatásnak" kívánja vétetni, ami lehet gúny, de semmi esetre sem tekinthető a híres francia „esprit“ finom virágának. Hát az ilyen szerződéses békeállapotot, amely a demokratikus korszellem újabb fejlődésének van beállítva, annnyiban kellene megkülönböztetni a barbár idők háborúitól, hogy az utóbbiakban mégis mindkét oldalon felfegyvezett ellenfelek állottak szemben, ellenben a mai szerződések békerendjében az egyik fél, aki állig felfegyverkezve és páncélos vértezetben lesi a jó alkalmat, bármikor ráronthat teljesen védtelenné szerelt, minden ellenséges szándéktól is kivetkőzött szomszédjára. Hogy meddig folytatható és milyen fokig érvényesíthető ez a békés exekució formájába bujtatott expedíció, ez lesz a közelebbi napokban Európa küzlelkiismeretének próbája. De a német nép, amilyen képtelen is most az erőszakos támadás ellenében az erőszak eszközeivel megfelelő ellenállást kifejteni, máris fényes példákban mutatta ki azt a roppant erkölcsi erőt, amit az igaz ha rabságban való egysége nyújt. Hiába igyekeztek a francia parancsnokok a lefoglalt bányák százezrekre menő munkásságát a bányatulajdonosok és a német hatóságok rendelkezései ellenében lázadó magatartásra fellovalni, csalétkül eléjük tartva a nemzetközi szocializmus és az általános munkásszoldaritás jelszavait, ezek a kapitalizmus kizsákmányoló lehetőségei ellen örökké harcrakész szervezetekbe sorakozott német munkások kereken kijelentették, mint a német hazafibecsület kötelezettségét, hogy a bányák tulajdonosainak jogát saját erős karjaikkal kell óvniok és csak a német kormány rendelkezéseit lehet teljesíteniök. Es íme, a német karok ereje, mely most nem forgathat védő fegyvert, megnyilvánul éppen abban, hogy tétlenül, passzív rezisztencia meredtségében nyugszik. A munkások, a vasúti alkalmazottak, a tisztviselők, mind teljes sztrájkba léptek, az állig felfegyverzett franciáknak pedig fölkopik az álluk. Poincaré a jóvátételi követelés érvényesítésére hathatós garanciákat követelt, mint ő megállapította, „produktív zálogokat", olyanokat, amelyek lefoglalása a termelő munka révén óriási hasznot is biztosít. A német munkások meg azzal feleltek rá, hogy a produktiv zálogot hirtelen minden produktivitásától megfosztják. Ez az elhatározás súlyos gazasági válságba sodorhatja Németországot is, de keserű kiábrándulást fog okozni az öntelt francia politikusoknak. Tisztán fog állani a rancia nemzet előtt az a kérdés, váljon dicső múltja és az általános szabadságnak áldozott szolgálatok után igazán azt a hivatást akarná vállalni, hogy fényes tehetségeinek utolsó vajúdásával, túlingerelt ülésvágya lázában a művelt nemzetek Herosztratesévé váljék és a romboló demarsola raját bocsássa a halálosan kimerült Európára. Poincaré megfenyegeti Angliát A francia fegyverek 20 németnek életét oltották ki. Berlin, január 30. (Saját tud. táv.) A fegyveres franciák a fegyvertelen németekkel szemben a Ruhr-vidéken teljesen tehetetlenek. Hogy mégis valami pozitív eredményt mutassanak fel, ezért a legerősebb eszközöktől sem riadnak vissza, ami a helyzetet napról-napra még jobban elmérgesíti. Ma megjelent Degoutte tábornok rendelete, amely az egész Ruhr-vidékre a legszigorúbb ostromállapotot hirdette ki. E rendeletnek közlését a rendőrfőnökségekre bízta a francia tábornok. E rendelet szerint esti 10 órától reggeli S óráig senkinek sem szabad mutatkoznia a utcán, ha csak erre külön engedélyt nem kap az illető a katonai hatóságoktól. A vasúti és postatisztviselők minden olyan mozgalmát, amely akár a szabotázs jegyében folyik le, akár arra irányul, hogy a francia hatóságok parancsait ne teljesítsék, a fegyverek teljes súlyával fogják elnyomni. A gyűlésekhez a megszállók külön engedélye szükséges. Minden nyomtatvány előzetes cenzúra alatt áll. Minden újság, színház, mozgó betiltatik, ha a megszállók biztonságát bármily csekély mértékben is veszélyeztetnék. A rendelet megszegők öt évi börtönre, vagy 100 ezer márka pénzbüntetésre ítélik. Párisban még tovább mennek a fenyegetésekben. A francia kormány kijelentette, ha a Ruhrvidéken általánossá lesz a sztrájk, akkor a francia hadsereg büntető expedícióját kiterjeszti és újabb német városokat száll meg, még pedig Barmen, Wese!, Hamm és Elbenfeld városokba fog a francia hadsereg bevonulni A helyzet a Ruhr-vidéken változatlanul rossz. A franciák minden igyekezetük és erőszakoskodásuk mellett sem turják a polgárság és a munkásság passzív ellenállását megtörni.". A szakszervezetek képviselői tegnap ülést tartottak Essenben és elhatározták, hogy tekintettel a franciák megszállása által teremtett helyzetre, az egymás között felmerült vitás kérdések tárgyalását elhalasztják, minden természetű nézeteltérést egyelőre reküszöböltek, hogy így annál erélyesebben és egységesebben léphessenek fel a franciák terrorizmusával szemben. Egyúttal elhatározták, hogy a vasutasok jelentése alapján összeírják mindazon károkat, amelyeket a francia erőszakosságok,a Ruhr-vidéken elkövettek. Ezeket a károkat a nemzetközi gazdasági tényezők tudomására fogják hozni. Éppen ilyen a polgárság álláspontja is. Thyssen kijelentette, hogy most már azért sem fognak a bányatulajdonosok a franciáknak és belgáknak szenet szállítani. A munkásság magatartása példás és a lengyel munkások mindenben együtt haladnak a német munkásokkal. A polgárság és munkásság ezen zárt egységével szemben a franciák csak a letartóztatás és kiutasítás fegyverével tudnak élni Így az esseni posta- és távirdka hivatalnokokat, mert vonakodtak írásban kijelenteni, hogy a francia hatóságok parancsainak magukat alávetik, letartóztatták és ismeretlen helyre szállították. Dortmundban letartóztatták a rendőrigazgatót és a pályaudvari felügyelőt. Münheánban letartóztatták a pénzügyigazgatót és a vámhivatal igazgatóját, anélkül, hogy a letartóztatást megindokolták volna. A reckiihauseni főpolgármestert Cobdenzből a franciák tizennyolc mozdonyt akartak átvenni Franciaországba. A német mozdonyvezetőik a mozdonyokat a megszállt állomásokon átrobogva Németországba vitték. Hogy ez az eset többé ne ismétlődjék, a francia katonák Coblenziiél 300—400 méterrel felszedték a vasúti síneket így a vasúti forgalom teljesen megszűnt A Rajna balpartján eddig csak részleges volt a vasúti sztrájk, ma délután a franciák erőszakoskodásaikkal elérték, hogy a sztrájk általánossá lett A német vasút Igazgatóság különben az összes alkalmazottjakat február hó végéig kifizette, hogy ezáltal ks biztosítsa a vasúti sztrájk sikerét. A német munkások különben nem hajlandóak még most az általános sztrájk kimondására, mert a mostani amerikázást teljesen elegendőnek tartják az önvédelmi harcuk lefolytatására. A franciák különben állandóan szállítják vasutasaikat a Ruhr-vidékre. Ha ezek — most már több ezerre menő — a hivatalnokok szolgálatba állanak, akkor teljesen elegendő a számuk a vasúti forgalom lebonyolítására. Ha ez az átvétel Száz összl. korona Zürichben 15.35 (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.20 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0.012 (esett) Száz magyar korona Prágában 12987 (emelkedett) Száz német márka Prágában 0.0675 (emelkedett) Egy dollár Prágában 35.45 (emelkedett) Egy csszl. korona Budapesten 76 (esett) Egy csszl. korona Berlinben 1145.— (emelkedett) Száz csszl. korona Bukarestben 672.— (feltűnő emelkedés) Száz csszl. korona Belgrádban 250.— (emelkedett) letartóztatták, majd kiutasították. Düsseldorfban a tetorták megszáttották a postai- és távirdai hivatolt, mire a pszttotecsök azonnal beszüntették a munkát. A tetoőzött szűronyu katonák erre korbáccsal verték fel a havatalnokokat s különösen a hivatalnokon töltötték ki haragjukat. A iatjnameni Boppursban a polgármester vonakodott a franciák parancsát teljesíteni, mire a katonaság letartózstöten öt. A lakosság a letartóztatás hírére nagyarányú tüntetést rendezett a franciák ellen. A francia csapatok fegyverüket használták és i húsz halott és nagyszámú súlyos sebesült lett áldozata a francia fegyvereknek, megtörtének, akkor teljessé válnék a Ruhr-vidék elszakítása Németországtól. A németek ezt igen jól tudják, mégsem tesznek másképpen, mert arról vannak meggyőződve, ha az ő ellenállásukat megtörik a franciák, akkor még mindig nem érték el céljukat, mert még mindiig hátravannak ,a munkások, akkkkel nehezebb lesz edbátmosc, mint a vaisutásokkal és postásokkal. Egyelőre azonban úgy vSf a helyzet, hogy a franciák mám tudták megtörni sem a vasutasokat, sem a postásokat. Hollanidia úgy akar magán segíteni, hogy a rajnavidéki vaslrtforgalmi zavarok miatt a légijáratot akarja bevezetni a személyforgalom és a postaszállíások lebonyolítására. Mihelyt a holland és a francia kormány megegyeznek ebben a kérdésben egymással, a repülőgépforgalom azonnal étesbe lép Köln,Rotterdam és Amsterdam között.. Itt en tó ujük meg végül, hogy Thyssen és társai! eben hozott Hétél feftíbbvitelű tárgyalása a napokban kezdődik meg a párisi fémimitőszéknél A tárgyaláson csak francia védők jelenhetnek meg. A német bányatulajdonosok avval védekeznek, hogy a rekvirálási rendeletet még nem hirdették ki Általános a vasutas-sztrájk a Ruhr-vidéken. 35.05 80 TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 180—190 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 12.800 Előbbi olcsó Imílásaink alapján még mindig módunkban van 110 cm.laSil||apiu|l(#ei isit ^ on a í. közönséges a következő 110 „ „ Schottisch deviorszövetek „ 26*— e<vÁman Tocívállalt olcsó árakban kiszolgálni: 1,0 ••• Si'désaísik«?m8.a?". „ 48. az eradn testvéren Azonkívül nagy választék „Liliom“, „Pipacs,“ stb.vászonnemüekben, úgyszintén függönyös szőnyegekben. Cégtulajdonos: Weltner József Kérjük kirakatainkat és raktárunkat megtekinteni. oo oo oo oo oo Kosice, Fő u. 62. Telefon 559. a