Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)

1923-01-31 / 25. szám

LXXXV. évfolyam, 25 szám. S bH^Matg *• —*­*■ Kófic« Km». f<l ■*« •*. (thanl alakiad acabtaj TildtmU ■ 111 * ••••••• McgialMik­aappaU. •••••••• (Kaschauer Zeitung) mxLes szerkesztői D*- KÖVES lUAS Szerda, 1923. január 31 EMAsatM Éi^ak holyban És widéámm, fLgj mgéma ti# kanna­­ étEws I­ loarsaa. «tptdlin 34 agy kAnapra 30 kanna — Egy— ula Éra I A kisantánt magyar hadi készülődések után kutat Benes a kisantánt és Magyarország közötti incidensekről Ki volt a lourdesi Szent Szűz? Jóvátétel! Az általános emberi ethikának talán ez a leg­szebb szava és a világháború rombolásai után valóban úgy kellett volna lennie, hogy a civili­zált népek ebben a jelszóban mint egy nagy kö­zös megbánás és egy nagy közös elszánás igaz­ságában összefogjanak és kibékült, egyetértő akarattal az alkotó munkát megindítsák. Ám ahogy a békeszerződések egyre jobban kibont­ják következéseiket, komolyan tarthatunk at­tól, hogy a „jóvátétel“ bennük foglalt szava a történetíráson úgy fog átkondulni, mint a husza­dik század rettenetes elátkozottságának hirde­tése. Mintha csak azt a dantei mondatot villog­tatná korunk kapuja fölött: Hagyjatok fel min­den reménnyel, — már eddigi gyakorlati alkal­mazása is vigasztalan kilátást nyit a modern vi­lág kultúrái értékeinek feltartóztathatlan elzüllé­­sére. A Ruhr-vidék megszállásában most a fran­ciák szemléleti magyarázatot nyújtanak arról, hogyan lehet egyenest a békének fentartására, a nemzetközi jogrend biztosítása végett olyan nemzetközi állapotokat feli­dézni, amelyek az ősi barbárság ösztöneit teszik uralkodókká. Mai civilizációnk jogrendje legalább még a háborús­kodó nemzetekre nézve is kötelezettséggé emel­te, hogy az ellenséges ország polgárainak ma­gántulajdonát bántatlanul kell hagyniok. De a franciák, minekutána, mint ők mondják, megfe­lelő zálogszerzés okából béke idején benyomul­tak a leggazdagabb német bányaterületre, most sorra-rendre lefoglalják az állami bányák mel­lett a nagy magánbányákat is és mert ezek ter­mészetesen megtagadják a tőlük követelt szol­gáltatásokat, a tulajdonosokat és alkalmazotta­kat börtönbe vagy haditörvényszék elé küldik. Poincaré úr ezt az eljárást, amely persze óriási katonai apparátussal megyen végbe, békés „mérnöki kutatásnak" kívánja vétetni, ami lehet gúny, de semmi esetre sem tekinthető a híres francia „esprit“ finom virágának. Hát az ilyen szerződéses békeállapotot, amely a demokratikus korszellem újabb fejlődésének van beállítva, annnyiban kellene megkülönböztet­ni a barbár idők háborúitól, hogy az utóbbiak­ban mégis mindkét oldalon felfegyvezett ellen­felek állottak szemben, ellenben a mai szerző­dések békeren­djében az egyik fél, aki állig fel­fegyverkezve és páncélos vértezetben lesi a jó alkalmat, bármikor ráronthat teljesen védtelen­né szerelt, minden ellenséges szándéktól is kivet­kőzött szomszédjára. Hogy meddig folytatható és milyen fokig érvényesíthető ez a békés exe­­kució formájába bujtatott expedíció, ez lesz a közelebbi napokban Európa küzlelkiismeretének próbája. De a német nép, amilyen képtelen is most az erőszakos támadás ellenében az erőszak eszkö­zeivel megfelelő ellenállást kifejteni, máris fé­nyes példákban mutatta ki azt a roppant er­kölcsi erőt, amit az igaz ha r­abságban való egy­sége nyújt. Hiába igyekeztek a francia parancs­nokok a lefoglalt bányák százezrekre menő mun­kásságát a bányatulajdonosok és a német ható­ságok rendelkezései ellenében lázadó magatar­tásra fellovalni, csalétkül eléjük tartva a nem­zetközi szocializmus és az általános munkásszo­­ldaritás jelszavait, ezek a kapitalizmus kizsák­mányoló lehetőségei ellen örökké harcrakész szervezetekbe sorakozott német munkások ke­­­­reken kijelentették, mint a német hazafibecsület kötelezettségét, hogy a bányák tulajdonosainak jogát saját erős karjaikkal kell óvniok és csak a német kormány rendelkezéseit lehet teljesí­­teniök. Es íme, a német karok ereje, mely most nem forgathat védő fegyvert, megnyilvánul ép­pen abban, hogy tétlenül, passzív rezisztencia meredtségében nyugszik. A munkások, a vasúti alkalmazottak, a tisztviselők, mind teljes sztrájk­ba léptek, az állig felfegyverzett franciáknak pedig fölkopik az álluk. Poincaré a jóvátételi kö­vetelés érvényesítésére hathatós garanciákat követelt, mint ő megállapította, „produktív zá­logokat", olyanokat, amelyek lefoglalása a ter­melő munka révén óriási hasznot is biztosít. A német munkások meg azzal feleltek rá, hogy a produktiv zálogot hirtelen minden produktivi­tásától megfosztják. Ez az elhatározás súlyos gaz­asági válságba sodorhatja Németországot is, de keserű kiábrándulást fog okozni az öntelt francia politikusoknak. Tisztán fog állani a­­ ran­cia nemzet előtt az a kérdés, váljon dicső múltja és az általános szabadságnak áldozott szolgála­tok után igazán azt a hivatást akarná vállalni, hogy fényes tehetségeinek utolsó vajúdásával, túlingerelt ülésvágya lázában a művelt nemzetek Herosztratesévé váljék és a romboló demarsola raját bocsássa a halálosan kimerült Európára. Poincaré megfenyegeti Angliát A francia fegyverek 20 németnek életét oltották ki. Berlin, január 30. (Saját tud. táv.) A fegyveres franciák a fegy­vertelen németekkel szemben a Ruhr-vidéken teljesen tehetetlenek. Hogy mégis valami pozitív eredményt mutassanak fel, ezért a legerősebb eszközöktől sem riadnak vissza, ami a helyzetet napról-napra még jobban el­mérgesíti. Ma megjelent Degoutte tábornok rendelete, amely az egész Ruhr-vidékre a legszigorúbb ostromállapotot hirdette ki. E rendeletnek köz­lését a rendőrfőnökségekre bízta a francia tábor­nok. E rendelet szerint esti 10 órától reggeli S óráig senkinek sem szabad mutatkoznia a utcán, ha csak erre külön engedélyt nem kap az illető a katonai hatóságoktól. A vasúti és postatiszt­­viselők minden olyan mozgalmát, amely akár a szabotázs jegyében folyik le, akár arra irányul, hogy a francia hatóságok parancsait ne teljesít­sék, a fegyverek teljes súlyával fogják elnyom­ni. A gyűlésekhez a megszállók külön engedélye szükséges. Minden nyomtatvány előzetes cen­zúra alatt áll. Minden újság, színház, mozgó be­­til­tatik, ha a megszállók biztonságát bármily csekély mértékben is veszélyeztetnék. A rende­let megszegők öt évi börtönre, vagy 100 ezer márka pénzbüntetésre ítélik. Párisban még tovább mennek a fenyegetések­ben. A francia kormány kijelentette, ha a Ruhr­­vidéken általánossá lesz a sztrájk, akkor a fran­cia hadsereg büntető expedícióját kiterjeszti és újabb német városokat száll meg, még pedig Barmen, Wese!, Hamm és Elbenfeld városokba fog a francia hadsereg bevonulni A helyzet a Ruhr-vidéken változatlanul rossz. A franciák minden igyekezetük és erőszakos­kodásuk mellett sem tur­ják a polgárság és a munkásság passzív ellenállását megtörni.". A szakszervezetek képviselői tegnap ülést tartottak Essenben és elhatározták, hogy tekin­tettel a­­ franciák megszállása által teremtett helyzetre, az egymás között felmerült vitás kér­dések tárgyalását elhalasztják, minden termé­szetű nézeteltérést egyelőre reküszöb­öltek, hogy­­ így annál erélyesebben és egységesebben léphessenek fel a franciák terrorizmusával szem­ben. Egyúttal elhatározták, hogy a vasutasok jelentése­ alapján összeírják mindazon károkat, amelyeket a francia erőszakosságok,a Ruhr-vi­déken elkövettek. Ezeket a károkat a nemzet­közi gazdasági tényezők tudomására fogják­­ hozni. Éppen ilyen a polgárság álláspontja is. Thys­sen kijelentette, hogy most már azért sem fognak a bányatulaj­donosok a franciáknak és belgáknak sze­net szállítani. A munkásság magatartása példás és a lengyel munkások mindenben együtt haladnak a német munkásokkal. A polgárság és munkásság ezen zárt egysé­gével szemben a franciák csak a letartóztatás és­­ kiutasítás fegyverével tudnak élni Így az es­seni posta- és távirdka hiv­atalnokokat, mert vo­nakodtak írásban kijelenteni, hogy a francia ha­tóságok parancsainak magukat alávetik, letar­tóztatták és ismeretlen helyre szállították. Dort­­mundban letartóztatták a rendőrigazgatót és a­­ pályaudvari felügyelőt. Münheánban letartóz­tatták a pénzügyigazgatót és a vámhivatal igaz­gatóját, anélkül, hogy a letartóztatást megindo­kolták volna. A reckii­hauseni főpolgármestert Cobdenzből a franciák tizennyolc mozdonyt akartak átvenni Franciaországba. A német moz­donyvezetőik a mozdonyokat a megszállt állo­másokon átrobogva Németországba vitték. Hogy ez az eset többé ne ismétlődjék, a fran­cia katonák Coblenziiél 300—400 méterre­l fel­szedték a vasúti síneket így a vasúti forgalom teljesen megszűnt A Rajna balpartján eddig csak részleges volt a vasúti sztrájk, ma délután a fran­ciák erőszakoskodásaikkal elérték, hogy a sztrájk általánossá lett A német vasút Igazgatóság különben az összes alkalmazottjakat február hó végéig kifizette, hogy ezáltal k­s biztosítsa a vasúti sztrájk sike­rét. A német munkások különben nem hajlandóak még most az általános sztrájk kimondására, mert a mostani amerikázást teljesen elegendőnek tartják az önvédelmi­ harcuk lefolytatására. A franciák különben állandóan szállít­ják vas­utasaikat a Ruhr-vidékre. Ha ezek — most már több ezerre menő — a hivatalnokok szolgálatba állanak, akkor teljesen elegendő a számuk a vasúti forgalom lebonyolítására. Ha ez az átvétel Száz összl. korona Zürichben 15.35 (emelkedett) Száz magyar korona Zürichben 0.20 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0.012 (esett) Száz magyar korona Prágában 1­2987 (emelkedett) Száz német márka Prágában 0.0675 (emelkedett) Egy dollár Prágában 35.45 (emelkedett) Egy csszl. korona Budapesten 76 (esett) Egy csszl. korona Berlinben 1145.— (emelkedett) Száz csszl. korona Bukarestben 672.— (feltűnő emelkedés) Száz csszl. korona Belgrádban 250.— (emelkedett) letartóztatták, majd kiutasították. Düsseldorf­ban a­­ te­torták m­egszáttották a postai- és távirda­­i hi­va­tolt, mire a pszttotecsök azonnal beszüntet­ték a munkát. A tetoőzött szűronyu katonák erre korbáccsal verték fel a havatalnokokat s különö­sen a hivatalnokon töltötték ki haragjukat. A i­atjnameni Boppursban a polgármester vonako­dott a franciák parancsát teljesíteni, mire a kato­naság letartózstöten öt. A lakosság a letartóztatás hírére nagyarányú tüntetést rendezett a franciák ellen. A francia csapatok fegyverüket h­asznál­­ták és i húsz halott és nagyszámú súlyos sebesült lett áldozata a francia fegyvereknek, megtörtének, akkor teljessé válnék a Ruhr-vi­dék elszakítása Németországtól. A németek ezt igen jól tudják, még­sem tesznek másképpen, mert arról vannak meggyőződve, ha az ő ellen­állásukat megtörik a franciák, akkor még mindig nem érték el céljukat, mert még mindiig hátra­­vannak ,a munkások, akkkkel nehezebb lesz ed­­bátmosc, min­t a vaisut­ásokkal és postásokkal. Egyelőre azonban úgy vSf a helyzet, hogy a fran­ciák mám tudták megtörni sem a vasutasokat, sem a pos­tásokat. Hollanidia úgy akar magán segíteni, hogy a rajnavidéki vaslrtforgalm­i zavarok miatt a légi­­járatot akarja bevezetn­i a személyforgalom és a postaszá­llíá­sok lebonyolítására. Mihelyt a holland és a francia kormány megegyezn­ek eb­ben a kérdésben egymással, a repülőgépforga­­lom azonnal étesbe lép Köln,Rotterdam és Am­sterdam között.. Itt en tó­ ujü­k meg végül, hogy Thyssen és tár­sai! eben hozott Hétél feftíbbvitelű tárgyalása a napokban kezdődik meg a­­ párisi fémim­itőszék­­nél A tárgyaláson csak francia védők jelenhet­nek meg. A német­­ bányatulajdonosok avval védekeznek, hogy a rekvirálási rendeletet még nem hirdették ki Általános a vasutas-sztrájk a Ruhr-vidéken. 35.05 80 TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 180—190 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 12.800 Előbbi olcsó Imílásaink alapján még mindig módunkban van 110 cm.laSil||apiu|l(#ei isit­ ^ on a í. közönséges a következő 110 „ „ Schottisch d­eviorszövetek „ 26*— e<vÁman Tocívállalt olcsó árakban kiszolgálni: 1,0 ••­­• Si'désaísik«?m8.a?". „ 48.­ az eradn testvéren Azonkívül nagy választék „Liliom“, „Pipacs,“ stb.vászonnemüekben, úgyszintén függönyös szőnyegekben. Cégtulajdonos: Weltner József Kérjük kirakatainkat és raktárunkat megtekinteni. oo oo oo oo oo Kosice, Fő­ u. 62. Telefon 559. a

Next