Kassai Ujság, 1924. április (86. évfolyam, 76-100. szám)
1924-04-01 / 76. szám
LXXXVI. évfolyam, 76. szám. (Raschauer Zeitung) Kedd, 1924. április 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: KoSice-Kassa, Fő utca 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám : 185 oooooooo Megjelenik naponta. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR- KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre. 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám ára 1 korona Miért javul a csehszlovák korona ? Az esküdtszék megkezdte a homonnai testvérgyilkosság főtárgyalását. Robbantják a koskei betegpénztár tisztikarát. Illetőségi bizonyítványok tömeges megsemmisítése előtt. — ,Dr. Hegyi tandikál-panamál. A kereskedők helyzete még mindig nem javult Évi közgyűlés a közös sérelmek megállapítása végett. — Titkári jelentés kereskedőink akcióiról és eredményekről. (Saját tudósitónktól.) A Kassai Kereskedők Testülete vasárnap délelőtt a Lőcsei-házban tartotta rendes évi közgyűlését a tagoknak élénk érdeklődése mellett. A gyűlést Duisfeld János elnök szavai vezették be. „Ha a testület ötéves működéséről valaki áttekintést akar kapni — mondja — elég, ha átnézi az irattárat. Megdöbbenéssel állapíthatja meg, mennyi akadállyal, bajjal, csapással kellett a kereskedő-osztálynak az elmúlt években megküzdenie. Forgalmi, tarifális, útlevélbajok és a sok adó elsorvasztották az állam egyik legfontosabb szervét: a kereskedő-osztályt. Ha, a kormány idejében belátásra nem tér és nem teszi meg az enyhítő intézkedéseket, a köztársaság, de elsősorban Szlovenszkó kereskedőit a fizetésképtelenségbe taszítja. A testület feladata, hogy a végsőkig kitartson és mindent megtegyen a kereskedőérdekek védelmére.“ Az elnök ezután Békesi titkárnak adja át a szót, aki tartalmas jelentésben ismerteti a testület elmúlt évi küzdelmét a kereskedők ezer bajával. A jelentést itt adjuk. Az elmúlt év nem valósította meg azon reményeket, amelyeket a gazdasági élet javulásához fűztünk. Az adózás rendkívüli magas tételeinél szembetűnő az állami egyenes adók métánytalan kivetése. Ezeknek az adóknak az 1919—1921. évekre való kivetése, az előző három évek jövedelme alapján történt és miután azóta maibb kivetés nem eszközöltetett a pénzügyi hatóság élt azzal a törvény,adta jogával, hogy az új adókat a régi kivetés alapján hajtassa be. Csak természetes tehát, hogy a kirívó ellentétre felhívtuk az illetékes körök figyelmét. A vagyondézsma megállapítása során is olyan sérelmek merültek fel, hogy szükségesnek tartottuk annak hangoztatását, hogy: 1. Ott, ahol a vagyondézsma kivetése teljesen keresztülvtthetett, ennek ellenértékűt elsősorban enyhébb fizetési feltételek biztosíttassanak. 2. Fontosnak tartottuk a különböző vagyonrészek felbecsülésének revízióját, mert ezeknek mértéke a vagyonadó határnapja után jelentékenyen leszállt. (9., 10. §§.) 3. Követeltük a fizetési határidők újból való szabályozását, miután a lejárati határidő nagyon rövidre van szabva. Ezeket a részletfizetéseket legalább 15 évre kértük, késedelmi kamat felszámítása nélkül. 4. A jelenlegi rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok folytán a dézsma 15%-nak készpénzben való leadását túl szigorúnak találtuk és követeltük a % kulcs leszállítását azzal, hogy az első ilyen részlet nemcsak készpénzben, de értékpapírban is fedezhető. (55. §. 6. p.) 5. A kereseti és jövedelmi adó megállapításánál feltétlenül tekintetbe veendőnek kértük a vagyondézsmát, mert ez a tétel a két adónemnél levonásba nem hozatott már pedig a vagyondézsmának az említett adóknál figyelmen kívül hagyása jelentékeny hátrányt jelent az adózókra nézve. 6. Kértük, hogy a vagyondézsmával kapcsolatos fellebbezések elintézéséig függesztessék fel a behajtási eljárás, mindenesetre azonban azon különbözeti összeg erejéig, amelyet az adózó magára nézve sérelmesnek tart. Ezzel kapcsolatban kimondandónak kértük azt is, hogy a döntésig a felebbezőt késedelmi karmait nem terheli. Tekintettel az értékpapírok és valuták kurzusesésére, feltétlenül kívánatosnak véltük az értékelési előírások megváltoztatását (10. §.) Követeltük, hogy a vagyonszaporulati adó kivetése, mint teljesen indokolatlan, elejtessék. — Nagy elkeseredést keltett a forgalmi- és luxusadóról szóló törvénynek olyan irányú megváltoztatása, amely nem tesz különbséget 1 vagy 2%-kal terhelhető áru között, hanem általában és kivételi nélkül 2% forgalmi adót ró ki mindenre. A luxusadónál látszólag engedményt nyújtott az új törvény, amennyiben 10%-rik S%-ra szállította le az adót Ez az engedmény azonban nem valódi mert ugyanakkor sok olyan cikkre terjesztette ki az adót amely eddig ez alá az adónem alá nem esett. Álláspontunk ma is az, hogy ez az adó a termelőnél parisai lakjában szedessék be, mert az ilyen módon beszedett adó teljesen biztos jövedelmet nyújt az álamnak. A forgalmi adótörvény szerint ugyanis az áruforgalmombal érdekelt kereskedőkre nézve csakis két adóalap jöhet tekintetbe: a belföldön készült és a külföldről behozott áru. A belföldi áru forgalmi adója biztos fedezetet nyer a termelőnél felszámított pausálé által, rlig a külföldről behozott áru után, a vámnál fizetendő az adó. Követeléseinket ismertettük a pénzügyi-, kereskedelemügyi- és ■,földmivelésügyi miniszterekkel, a parlamenti klubokkal, a kereskedelmi testületekkel, a kereskedelmi és iparkamarákkal, a hírlapokban propagandát indítottunk és ennek eredménye volt aztán, hogy a minisztertanács sürgősen megváltoztatta az eredeti törvénytervezetet, megállapította az 1 és 2% alá eső árukat, a pausaláronást bizonyos cikkekre fentartva azoknak kiterjesztésére a pénzügyminisztert felhatalmazta és a törvény hatályát 3 évben megszabta. Itt említsük meg, hogy borszakosztályunk mozgalma folytán, a bor forgalmi adóját helyettesítő pausálé M-ként 65 K-ról 45 K-ra száll,ittatott le. A horribilis terhek szaporítását, jelentette a nyugdíjbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége. Ez a törvény még 1922 január 1-én lépett érvénybe de csak az 1922. év végén került nyilvánosságra, vagyis éppen abban az időben, mikor a kereskedők a legsúlyosabb gazdasági viszonyok közt vergődtek és ennek folytán igen sokan kénytelenek voltak alkalmazottaink nagy részét elbocsátani. Mindezek tetejébe, a bratislavai országos hivatal nem csak késedelmi kamatot számított fel, hanem a követelés behajtásának biztosítására több helyen már foglalásokat is eszközölt Ezan hivatal által kibocsátott hirdetmény többek között azt a rendelkezést is tartalmazta, hogy bettlehötendők a kereskedősegédek, akárhogy is neveztessenek, tehát a női alkalmazottak is. Nem jelentendők be azok, akik az 1910. január 16-án kelt 20. sz. (1. §. 1. bekezd.) osztrák birodalmi törvény szerint nem számíttatnak kereskedősegédeik közé. A nyugdíjbiztosító hivatal tehát önmagával jött ellentétbe, mert a hivatkozott törvény szerint kereskedősegédnek csak az számít aki az erre szolgáló képesítés birtokában van. Felterjesztéssel fordultunk a szociális gondozás minisztériumához bevontuk mozgalmunkba a társtestületeket és a kamara-Száz tjsszl. korona Zürichben 17.22V2 (esett) Száz magyar kor. Zürichben 0.0076x/2 (esett) 10.000 magyar kor. Csszl.-ban 3.87V2 (esett) 1 billió német márka Csszl.-ban 7.55 (esett) JEgy dollár Prágában 34.55—34.50 (esett) Egy összt. korona Bpesten 2245—22S5 (ugyanaz, mint tegnap) TERMÉNYPIAC: kát. Ma már ott tartunk, hogy kilátásba helyezték a járulékkulcs leszállítását és mint pozitív eredményt jelenthetjük, hogy a minisztérium, felterjesztésünk alapján utasította a bratislavai országos nyugdíjbiztosító hivatalt, hogy minden hozzá érkező részletfizetési beadványt kedvezően intézzen el. Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 168—170 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 310.000 Az uzsorahivatalok működése ellen felmerült panaszokat egészen a parlamentig vittük és ez ügyben képviselőnk által interpellációt is intéztettünk. Az erre adott válasz nem volt ugyan kielégítő,de a következmények azt mutatják, hogy ezen a téren mégis enyhülés tapasztalható. Állást foglaltunk a gyűjtésekkel való házalás ellen és a beérkező panaszokat a városi tanácsülésben is szóvá tettük. Sajnos, még mindig folynak a zaklatások, sokszor a legkövetelőbb formában. Nagyobb veszedelmet jelentett a különböző árukkal való házalás, amely jelentékeny károkat okozott kereskedőinknek. Miután ezek a házalók állítólag különleges engedélyek birtokában voltak, úgy a zsupáni hivatalnál, mint a rendőrigazgatóságnál erélyesen tiltakoztunk ilyen engedélyek kiadása ellen, több esetben azonnali személyes intervenciónkra a rendőrigazgatóság rögtön intézkedett, is a házalás betiltása iránt. Mozgalmat indítottunk a vasutas druzstvo bűnös manipulációi ellen, amely visszaélve a szövetkezeteknek nyújtott kedvezményekkel olyan gazdálkodást folytatott, hogy azzal nemcsak a kereskedőknek okozott hallatlan káros konkurrenciát, de ellene a bűnvádi eljárást is meg kellett indítani. A mozgalom sikere érdekében bevontuk a KoSicén működő esi. kereskedelmi Jednotát is. Érzékenyem érintették kereskedőinket a tömeges licencelvonások. Régi jogok megnyitását, minden indokolás nélkül megtagadták és ezáltal számos ember exisztenciáját veszélyeztették. Testületünk úgy a maga részéről, mint a szövetség útján memorandummal fordult a vezérpénzügyigazgatósághoz, hogy legalább arra az időre, míg az érdekeltek ügye eldől, részükre ideiglenes engedély adassák. A szeszesitalok vasárnapi árusítása dolgában kibocsátott szabályrendelet körül különböző magyarázatok támadtak. Míg ugyanis hivatalos részről testületünk azt a nyilatkozatot kapta, hogy a szabályrendelet tendenciája a korcsmák ellen irányul, mint ahogy kereskedőkről nincs is benne szó — az időközben támadt ellenmozgalom folytán, ugyanaz a fórum a kereskedőikre is kiterjesztette a tilalmat. Ez ellen tiltakozásunkat jelentettük be és mint értesülünk, az illetékes fórum testületünk álláspontjára helyezkedett. Az útlevelek kiadásához kötött hivatalos eljárás még mindig a legszigorúbb formához van kötve, ami sokszor érthetetlen, ha meggodoljuk, hogy régi, megbízható cégek, akiknek itt üzletük és esetleg ingatlanuk van, családi és anyagi érdekeik ide kötik, — nem képesek útlevélhez jutni csak akkor, ha megfelelő készpénzgaranciát nyújtanak. Erre vonatkozó előterjesztéseink alig hoztak ugyan a rideg hivatalos előírásokban valami enyhülést, meg kell azonban állapítanunk, hogy a pénzügyigazgatóság több esetben a méltányosság álláspontjára helyezkedett. Akcióinkat természetesen tovább folytatjuk és a magunk részéről minden lehetőt el fogunk követni hogy ezek a nehézségek eltűnjenek. Elismeréssel kell adóznunk a társadalmi szakosztály kulturális tevékenységének amely agilitással rendezett nívós estélyei áltaii szép emléket biztosított magának, nemcsak testületünk részéről, hanem a város közönsége részéről is, ahol ezen előadásokat, mint értékes, magas színvonalú kultúrteljesítményeket, kellően méltányolták. A rendezés nehéz munkájában Székely Artúrt illeti dicséret, de köszönet jár, Lichter Elek, Glücksmann Adolf, Szász Nándor, Fischer Jakab, Elek Ernő, László Nándor, Leiner Miklós, Andor Ernő tagoknak és a szakosztály tagjainak. Tisztelt Közgyűlés! Igyekeznünk kell minden téren megvetni a lábunkat, hogy alkalmunk le- Rümburgi és lenvásznak Minden szélességben Valódi Schroll-féle Schiffonok. Vásznak. Cretonok és damasztok nagy választékban. Damaszt-asztalnemüek. Kész női fehérnemüek. SCUROLL-SCHIFFON 7, VÁSZON 6 KORONA. Váry Gyula Kassa, Fő n. 76. Szentháromság szoborral szemben.