Kassai Ujság, 1924. június (86. évfolyam, 126-148. szám)
1924-06-01 / 126. szám
LXXXVI. évfolyam, 126. számé (Kaschauer Zeitung) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korbe-Kassa, Fö u. 64. földszint. (Nemzeti színházzal szemben) Telefon: 186. • ooooo Megjelenik naponta, oooooo Felelős szerkesztő: D« KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre T08 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám* ára 1 korona. Egy néger óriás okozta a magyar csapat vereségét Párisban. — Az elbocsátott magyar tanítók sorsa. — A szatmári vizsgálóbíró és ügyész nyilatkozata a Reinitz-ügyről. — A csehszlovák olimpiai csapat kikapott. Az orosz-román konfliktust lokalizálni kell. ....................... imám Háborús konfliktus fenyeget Keleten Véres harcok a török lakosság s a francia csapatok között. — Anglia és Törökország vitája Mosszul felett. Szíriában a francia—török konfliktus kiélesedett. Eddig szíriai területen, most török területen harcolnak. A franciák Türkiek községet bombázták és több helyen átlépték a török határt. Egy adanai távirat szerint Abdul Medzsid detronizált szultán rövidesen francia hadihajón Szíriába érkezik, ahol a franciák szíriai kalifává való kikiáltását tervezik. Ebben az esetben Angola és Franciaország között nyilt konfliktus törne ki A fenti távirat súlyos helyzetről ad jelentést. Szíriában már régóta feszült volt a helyzet és a franciák csak fegyverrel tudták pozíciójukat megvédeni. A konstantinápolyi „Tanin“ például április 25-én a következő jelentést közölte: „Április 23-án tüzérségi harc volt egész nap a határ mentén Islayeh közelében.“ A „Vakít“ egy-két héttel ezelőtt a következő alcímekkel számolt be a történtekről: „Déli határunk tűzben. — A török falvakat tovább bombázzák, a török parasztokat agyonlövik. — Itt az ideje véget vetni ennek a helyzetnek.“ S következnek a részletek: Sarklő bombázása, Adamanlar felgyújtása, stb. Az angol lapok a szíriai helyzetről már hetek óta riasztó híreket közölnek. A török fővárosban is hírek keringenek, melyek szerint Törökország és Franciaország között imminens volna a háború. A török kormány ugyan mindezideig rendkívül óvatosan viselkedett és egy interpellációra azt felelte, hogy az említett események a török határon túl folytak le, így is azonban Törökország nem lehet közömbös irántuk, fent közölt táviratunk pedig már arról számol be, hogy most már a harcok török területre is átterjedtek. Egyelőre csak a lakosság és a francia katonaság között folyik a harc, de könnyen kiszélesedhet a két állam konfliktusává. A Temps is nagyon komolyan fogja fel a helyzetet. Mosszul kérdése — írja — egy hatalmas viharfelhő, melyből talán nem fog villám csapni. Alaxandrette Antiochia kérdése azonban a könnyű felhőknek egyike, melyeket a járókelők nem mindig vesznek észre, de gyakran vihart előznek meg ... A mosszuli kérdés, melyre a Temps utal, Anglia és Törökország között teremthet konfliktust. A lausannei szerződés ugyanis nem döntött Mosszul sorsáról, hanem az érdekelt felekre bízta, hogy a kereskedelmi, stratégiai és gazdasági (petróleum) szempontból annyira fontos tartomány sorsáról megegyezzenek. A tárgyalásoknak a napokban kell kezdődniük az érdekelt felek között. A törökök követelik az egész mosszuli vilajetet s arra a nagyon nyomós érvre támaszkodnak, hogy a lakosság is Törökországhoz kíván csatlakozni. A mosszuliak képviselőt is küldtek az angorai nemzetgyűlésbe. Ezenkívül Anglia a sévresi békében kísérletet tett arra, hogy Kurdisztánt is elszakítsa Törökországtól és ha megmaradt Mosszulban, ezt a kísérletet bármikor megújíthatja. Az angolok szerint viszont Mosszul nélkül Irak, Feysal királysága, gazdasági életét nem tudja kifejleszteni. Tehát úgy az angolok, mint a törökök maguknak követelik a tartományt, a két álláspont kiegyenlíthetetlen ellentétben áll és a konfliktus valószínű. Valószínűtlen azonban, hogy a konfliktus kiélesedjék. A békeszerződés értelmében ugyanis négy év múltán, 1928-ban Anglia mandátuma megszűnik Irak felett s Angliának ki kell vonulnia. Azonkívül az iraki parlament mindeddig következetesen halogatta a lausannei szerződés ratifikálását. Valószínűtlen tehát, hogy Anglia nagy horderejű konfliktusba bonyolódna azért a tartományért, amelyet négy év múlva úgyis el kellene hagyni és amelyben a tekintélye amúgy is olyan gyenge lábon áll. Az angol kormány több fontosságot fog tulajdonítani annak, hogy a mosszuli petróleum kitermelésének koncesszióját angol társaság kapja-e meg, mint a tartomány ideiglenes birtoklásának és így, bármily ellentétes is a jelen percben a két kormány álláspontja, a megegyezés lehetősége mégis adva van. , Vasárnap, 1024. június 1. Száz csszl. kor. Zürichben 16.683/4’ (emelkedett) Száz magyar kor. Zürichben 0.0065 (ugyanaz, mint tegnap) Egy csszl. kor. Budapesten 2630—2700 (ugyanaz, mint tegnap) Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 156—161 Egy. q búza a budapesti terménytőzsdén 342.000 A prágai tőzsde szünetel. a kisebbségi kérdés a békeszerződések legfontosabb pontja A nemzeti kisebbségek angol barátai. — Az amerikai tömegek még tájékozatlanok az európai kérdésekben. (Saját tudósitónktól.) A szegedi egyetem most avatta diszdoktorrá Sir William Hamilton Drummond angol unitárius lelkészt, egyikét Angliában a azoknak a jövőbe látó férfiaknak, akik nemzeti kisebbségek kérdésének megoldásában látják az államok és egész Európa jövőbeli nyugodt fejlődésének egyik legfontosabb biztosítékát. A „Kassai Újság“ tudósítója előtt rendkívül érdekes nyilatkozatot tett ebben a kérdésben. Reverend Drummond tisztára borotvált arcú és tiszta pillantása férfi, ősz haja ezüstös fényű és simán borul halántékára. A mosolya csöndes és nyugodt, a mozdulata meggondolt, de kifejező. Hátratámaszkodik a székben, púpos mozdulattal kulcsolja össze ujjait, amint szemüvegén át nyugodt pillantással nézve beszélni kezd. — Már egész fiatal koromban — mondja Reverend Drummond — nagyon sok magyar barátom volt. Különösen Erdély kérdései és az erdélyi unitárius egyház problémái érdekeltek. Az erdélyi unitáriusoknak jelentős része tanult angol egyetemeken és nagyon sok erdélyi unitárius ifjúval ismerkedtem meg Cambridgeben, ahol az apám egyetemi tanár volt. 1919-ben jártam Magyarországban és Romániában. Azzal az eredménnyel járt utam, hogy megláttam mindazokat a nehézségeket, amelyekkel az egyház az iskoláztatás kérdéseiben küzd. Ettől az időtől fogva tömérdek alkalommal nyilvánosan és a magánéletben minden lehetőséget felhasználtam, hogy az emberek lássák a kisebbségi kérdés igazi arcát és örültem annak, mibenlétét. Különösen más segítőtársat hogy két olyan hatatszerezhettem az ügynek, mint amilyen a jó ismert nevű Mr. Dickinson és Lord Newton. Ezek az urak mindent megtettek, ami csak lehetséges volt, hogy az angol közvélemény is tudomást szerezzen a dolgok igazi állásáról. — Nagyon sok alkalommal hangoztatták ennek a kérdésnek fontosságát az angol parlamentben és az ő működésük sokat tett abban az irányban, hogy ma mi tisztán érezzük, hogy a nemzetiségi kisebbségek védelme a békeszerződések egyik legfontosabb pontja és hogy minden államnak, amely a békeszerződéseket aláírta, legsúlyosabb erkölcsi kötelessége azon a őrködni, hogy a nemzetiségi kisebbségek megvédése a gyakorlatban teljes érvénnyel megtörténjék. — A többségnek mindig könnyű súlyos sérelmeket zúdítani a gyengébb fél nyakába, megvonni tőle nevelésének és gondolkodásának szabadságát és elzárni szellemi életének forrásaitól. Tudjuk, hogy ebben a tekintetben nem tökéletesek a békeszerződések intézkedései és éppen ezért akarunk a Népszövetség útján javítani ott, ahol erre a legnagyobb szükség van. — A háború befejezése óta nagyon sokat érintkeztem a volt központi hatalmak országainak lakóival, nemcsak Magyarországon, de Ausztriában és Németországban is és csak nemrégiben fejeztem be egy világkörúti utamat, amelyen a nemzetközi testvériség és béke ügyének csináltam propagandát. Ebben a minőségemben néhány hónapot töltöttem Amerikában és ott főleg előadásokkal, de magánbeszélgetésekben is az európai kérdésekről akartam tiszta képet nyújtani. Nevelni akartam az amerikai lelket. Newyorkban, Chicagóban és másutt is erről a problémáról beszéltem. — Amerika tömegei a sötétben tapogatóznak az európai kérdéseket illetőleg és még mindig bizonyos própaivndának hatása alatt állnak, amely 'ket egy bizonyos irányú tevékenységre akarja szorítani. Mégis van jelentős rétege az amerikai közvéleménynek, amely arra vár, hogy valami módon közelebb kerüljön az európai kérdsek összességével. — Amerikából Japánba mentem, ahol azonban az emberek még mindig földrengés-katasztrófa hatása alatt állanak. Legnagyobb városaik még mindig romokban hevernek, itt nem volt módomban európai kérdések iránt érdeklődést ébreszteni. Indiába utaztam, ahol benszülött és angol hallgatóság előtt tartottam előadásokat és felolvasásokat az európai problémáról. — Amerika feleli egy kérdésemre Reverend Drummond — nagyon messze van és ugyanígy az átlagos amerikai nagyon messze érzi magától az európai problémákat, csupán a kálvinista és unitárius egyházak azok, amelyek 1920 óta részletesebben érdeklődnek az ilyen kérdések iránt. Ezek egy bizottságot állítottak fel, amely kisebbségi kérdés tanulmányozásával foglalkozik és ez a bizottság az idén, nyáron jön Európába. — Angliában a közvéleményt főleg a német kérdés és a közelmúltban Ruhr-kérdés érdekelte. Az átlagos angol ember nem utazik és így igen ködös szemlélete van távoleső országokról. Mi mégis reméljük, hogy a francia kormányváltozás, amelynek nálunk nagy jelentőséget tulajdonítanak, a kisebbségi kérdést is kedvezően befolyásolja majd Angliában. Ezekben a kérdésekben még nem nevelték meg kellően az angol közvéleményt. BÁRTFA GYÓGYFÜRDŐ Teljes napi penzió, lakás az Astoria, Slavia és Palace szállodákban és elsőrendű ellátás napi 35 éker. Penziósoknak fürdő 5 cK. (Női bajok, vérszegénység, idegesség.) XX Az éttermet, ká It?na kassai Schalkházf<ü>véházat, kaszinót AÄÖJI tw&visiSl MSeMlj éttermek tulajdonosa vezeti.-------Lichtmann (Kosice), Biermann (Bártfa) rituális konyhája. A kaszinóban játéktermek, bár, zeneszobák és könyvtár.