Kassai Ujság, 1925. április (87. évfolyam, 74-98. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Lapunk mai száma 10 oldal. L­XXXVII. évf. 1925. 74. szám. ————— (Kaschauer Zeitung) Szerda-Csütörtök, április 12 zerkesztéset is kiadóhivatal: KoSire-Kassa, F8-u. 64. oföldszint. (Nemzeti színházzal szemben) Telefon: via. aoooo Megjelenik naponta, o­o­o­o­o­o Felelős szerkesztő: Dr. KÖVES ILLÉS ■USt­zetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 116 korona. Félévre 108 korona, negyedévre 34 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám­ ára 1 korona. íarrés és Marx újra küzdenek a bírókatI­1 elnökségért Niffi a mai „világbék­e“ ellen Francesco Saverio Nitti, Olaszor­szágnak volt külügyminisztere érdekes cikkben fejti ki véleményét a békéhez vezető útról. Mindenekelőtt kijelenti, hogy már az első pillanatban meg volt arról győződve, hogy a kétértelmű genfi jegyzőkönyv nem életképes, mert ravaszul nem az a célja, hogy a békét biztosítsa, hanem, hogy a győzök maguk számára biztosítsák a mostan­i uralkodó állapotokat. A Népszövetség minden tagját ez a jegyzőkönyv arra akarta kényszeríteni, hogy a megálla­podások sérthetetlenségét minden ál­lam fegyverrel garantálja. Ez már csak azért is lehetetlen, mert a népszövet­ségi statútumok szerint, ahhoz, hogy valamely javaslat minden államra néz­ve kötelező erővel bírjon, okvetlenül szükséges, hogy a Népszövetségben helyet foglaló minden állam elfogadja. Ez azt jelentené, hogy a békeszerződés sebben nehezményezett területi válto­zásokba az összes legyőzött államok­nak végérvényesen bele kell nyugod­­niok, ami nem várható. Ilyen paktumot nem tehetnek magukévá a skandináv államok sem, a brit gyarmatok. Ameri­ka, sőt maga Anglia sem,­mit Cham­­­berlainnak legutóbbi állásfoglalása a legfényesebben igazol. A békét csakis békés politikával le­­h­et megteremteni. A Saar vidéket, a kölni zónát már régen vissza kellett volna engedni Németországnak és ide­gen hatalom alatt állanak ma is. A le­győzöiteket lefegyverezték, de a győ­zők ma hihetetlen hatalmas hadsereg­gel rendelkeznek. Statisztikai kimutatá­sok­ szerint ma Európában éppen egy­millió emberrel több van fegyverben, mint a háború előtt. Akkor mindenütt arról beszéltek, hogy militarizmus ural­kodik és ma még nagyobb militariz­­must teremtettek. Németország részéről a világot nem fenyegeti háború. Ettől senki komolyan nem fél. Németországnak nincsenek katonai formációi, nincsen ágyúparkja, fegyvere, muníciója és repülőgépflot­­tá­ja. Ezzel szemben Franciaország és a kisan­tatu­ államai — talán Csehszlo­vákiát kivéve — alaposan fel vannak fegyverezve. Németország már csak azért sem fegyverezeti fel magát titok­ban, mert ott vannak a kommunisták, akikről pedig általánosan tudott dolog, hogy nemcsak lapjaikban denunciálnak, hanem még az ellenséges hatóságok előtt is képesek saját hazájukat fel­jelenteni. Az is teljesen valószínűtlen, hogy Anglia valamilyen garanciaszerződést kössön. Minden garanciaszerződés ugyanis tulajdonképpen véd- és dac­­szövetség. A hám­aszövetség annak­idején a triple-ententet hozta a világra. Ha ma megkötik az angol-francia-belga szövetséget, akkor a világ ugyanazon veszedelem előtt áll, hogy újabb ellen­­szövetséget alkotnak. Még csak beszél­getnek arról, hogy új szövetség alakul, máris megkötötték a japán-orosz szö­vetséget, amelyhez Kína is csatlako­zik. Németország melyik szövetséghez álljon? Minden szövetség méhében há­ború rejtőzik. Ha Európa az utóbbi évek gonosz tapasztalatai után sem értette meg a dolgot, akkor igazán két­ségbe kellene vonni, hogy Európában egyáttalában van-e intelligencia? És ha Anglia, Belgium és Franciaor­szág negyediknek beveszi Németor­­szágot, akkor már biztosítva van Euró­pa békéje és a határkérdések szintén végleges döntést nyertek? Ennek el­lenkezőjét bizonyítják azok a tünteté­sek, amelyek az utóbbi napokban Len­gyelországban folytak le Chamberlain, Anglia és Németország ellen. A rendőr­ségnek kellett ezen államok konzulátu­sait megvédeni. Igazságosság és direkt megegyezés Németország és Franciaország között: az egyetlen biztosítéka az európai bé­kének! Ezenkívül feltétlenül revízió alá kell venni a békekötések feltűnőbb hi­báit. Németország például belenyug­szik abba, hogy Elzász-Lotharingiát el­veszítse, de ahhoz soha se adja bele­egyezését, hogy a keleti határok vál­tozatlanok maradjanak, pláne nem tud és nem fog lemondani azon területek­ről, amelyek a Wilson-féle elvek sze­rint is őt illetik. Amíg Németország és Franciaország békésen nem egyeznek meg egymással, addig európai békéről beszélni nem lehet. Miután ma még nem lehet komolyan gondolni arra, hogy a németek és fran­ciák megértsék egymást, így tovább folyik a világháború. Béke leple alatt harcol egymással Európa 35 állama, amelyek kimondhatatlanul gyűlölik egymást. S minden államot ezenkívül a protekcionizmus, a militarizmus és antiszemitizmus marcangolja és kínoz­za. Nitti kijelenti, hogy a német és francia megegyezésen kívül még két kérdéssel kell leszámolnia Európának: az egyik az összes viszálytkeltő kérdé­seknek elintézése a győzök és legyő­­zöttek között: a második: az Európai Egyesült Államok megalkotása. Ezek nélkül nem lehe Európát megmenteni. tee hát addig mennyi hibát, vétket, mu­lasztást, bűnt fognak a diplomaták és hadvezérek elkövetni, m­íg ezek a kér­dések végleges megoldást nyerhetnek. Moszkva rehabilitálta a szlovénoktól kommunista párttitkárokat A Szaerat-csoport kilép a kommunista pártból. Prága, március 31. (Saját tudósítónktól.) A „Rude Pravo“­­nak a moszkvai internacionálé végrehajtó­­bizottsága tárgyalásairól közölt cikkéről nyilvánvaló, hogy a kommunista mozgalom kérdése áll a vitatkozások középpontjában. Zinovjev előadói beszédében azt bizonyít­gatta, hogy a kommunista mozgalom ügye Csehszlovákiában erősebb, mint a többi ál­lamban, azonban elhanyagolták a vörös csoportok alakítását, ami hiba. Majd a szlo­­venszkói kommunista párteseményekkel kapcsolat­ban így ír tovább: „A nemzetközi ellenőrző bizottság foglalkozott Seidler ügyével és megállapította, hogy a cseh­szlovák kommunista párt ellenőrző bizott­ságának nem volt oka arra, hogy Seidlernek a pártból leendő kizárását kérje, vagy hogy megfossza tisztségeiből. Ezek megállapítása után a moszkvai bizottság Seidlert rehabili­tálta. Vereik esetében megállapították, hogy súlyos politikai hibát követett el, de nem önző okokból cselekedett. Ezért hatályta­lanították kizárását, de egy évig nem tölthet be vezető ál­lást s ezért megfosztották a csehszlo­vák központi végrehajtó bizottságban­ viselt tagságától. Seidler és Véreik rehabilitációja belátha­tatlan horderejű tény, mert a kommunista párt Smeral és Tautsik vezetése alatt álló centruma előre bejelentette, hogy rehabili­táció esetén a bomlás feltartóztathatatlan és ők is elszakadnak a párttól, amelynek vezetőségében sikkasztók és panamisták foglalnak helyet. Ma lép életbe az uj lakástörvény Milyen újabb okból lehet ma felmondani? Ma kell közölni a fu­ lus 1-jki béremelést. (Saját tudósítónktól.) A lakók védelméről szóló uj törvény a mai nappal — április 1-ével — életbe lép. Az uj törvény főbb rendelkezéseit a Kassai Újság annak parla­menti tárgyalásakor már közölte. Részle­tesen ismertettük az új felmondási okokat, a béremelésre vonatkozó új rendelkezése­ket és egyéb vegyes intézkedéseket. Mint­hogy azonban az új törvény alapján meg­engedett első béremelés július 1-én csak úgy lép hatályba ,ha a háztulajdonos ápri­lis 1-éig közli lakójával , mert ugyanez áll a felmondásokra vonatkozólag is: — rö­viden megismételjük a törvény ama főbb rendelkezéseit, melyek a mai nap aktuá­lisak: FELMONDÁSI OKOK. Az 1. § 13. pontja kimondja, hogy a lakás felmondható, ha a bérbeadónak nős vagy férjes gyem­eke részére van arra szüksége s a bérlőnek megfelelő más lakást szerez. További felmondási ok a 15. pont szerint, ha az 1524 április 30-ika után szerzett egy vagy két lakásos kisház tulajdonosa akar házába beköltözni. A 16. pont értelmében felmo­ndható valamely helyiség, ha annak bérlőjét jogerős bírói határozattal uzsora, vétkes bukás, vagy hamis bukás miatt iparjogosítványa elvesztésére ítélték. Ez alapon csupán azok a helyiségek mondha­tók fel, melyek iparűzésre szolgálnak. To­vábbi felmondási ok, ha a háztulajdonos­nak iparűzés céljából van szüksége vala­mely helyiségre, mely helyett lakójának mást szerez. BÉREMELÉS: A bérösszeget a 9. szakasz szabályozza. Ha a bérlő már 1924 május 1-én bírta a he­lyiségeket, úgy 1925 július 1-étől, a) ki­sebb lakásoknál és lakrészeknél, mint a b) alattiak, a béremelés nem haladható meg az 1914. évi alapbér 30 százalékát) b) lakásoknál, melyek két szobából és konyhából állanak, nem haladhatja meg az­­ alapbér 50 százaléka': S Száz csszl. korona Zürichben 15.37 tá (ugyanaz, mint tegnap) Száz magyar kor. Zürichben 6.0972 (ugyanaz, mint tegnap) (O.Ofl!) magyar kor. Prágában 4.57 (esett) Egy dollár Prágában 33.811 33.05 (esett) Egy csszl. kor. Budapesten 2125—­2145 (emelkedett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 240.259 Egy­­ búza a budapesti terménytőzsdén 525.000 c) ennél nagyobb lakásoknál az alapbér 70 százalékát; d) valamely foglalkozás űzésére használt kisebb helyiségeknél az alapbér 40 száza­lékát, nagyobb helyiségeknél 70 százalékát. TOVÁBBI BÉREMELÉS. Oly helyiségeknél, melyeket 1924 május 1-je után. u.i bérlőnek adtak ki: 1. 1925 július 1-étől: a) kisebb lakásoknál az alapbér több fnd­ít ffl százalékkal­­ int­eí íven: haladó összegre; b) az I. b) és c) pon­tokban meghatározott lakásoknál több mint 10 százalékkal meg nem haladó összegre: a c) alatt megjelölt helyiségeknél több mint 10 százalékkal meg nem haladó összegre. Valam­ely foglalkozás tízesére használt kisebb helyiségeknél az alapbért több mint 50 százalékkal meg n­em haladó összegre, több mint 60 százalékkal meg nőtt­ haladó összegre, ha középnagyságú — és több mint 50# százalékkal meg nem haladó ös­­­szegre, ha nagy­üzemi helyiségekről van szó. NAGY LAKÁSOK BÉREMELÉSE. A fenti béremeléseken kívül 1525 július 1-től további béremelés lehetséges,az alap­bér újabb 20 százalékát meg nem­ haladó mértékben az e vagy több lakóhelyiségből álló bérleteknél. Oly bérlő lakbére, kinek 60.OOC koronát meghaladó kereseti, vagy 250.000 koronát meghaladó jövedelmi adó alá eső keres­ménye volt, 1925 jú­lius 1-től az alapbért több m­in­t 130 százalékkal meg nőtt­ haladó összegre. Ha a bérösszeget tatarozási költségek címén 1520 május 3-ika után 10 százalékkal meg nőtt, emelték, úgy 1925 július 1-től 1925 december 31-ig helye van 10 százalé­kos emelésnek, ha a tatarozások 1926 m­ájus 1-ig megtörténnek. — Borzalmas vasúti katasztrófa Oroszor­szágban. Moszkvából jelentik: Krkutzk közelé­ben egy személyvonat kisiklott. A katasztró­fának 16 halottja és sebesültje van. Követelések elévülési határidejének meg­hosszabbítása. Prágából jelentik: Kétség me­rült, fel, hogy az elévülések meghosszabbítása még április hó elseje előtt éri*­beléphet-e, mert a parlament még nem szavazta meg az erről szóló törvényjavaslatot. Ez a körülmény azon­ban nem fontos, mert­ a törvényhozás még ide­jében elkészül munkájával és a javaslat au­to­matikusan életbe lép április hó elsején A tör­vény módosul, mert az eredeti szövegtől elté­rően az elévülés nemcsak azokra az üzleti kö­vetelésekre vonatkozik, amelyek csehszlovák adósok és hitelezők között állanak fenn, ha­nem azokra az üzleti követelésekre is, ame­lyek csehszlovák hitelezők és kÜtöMi adósok és hitelezők között létesíti­ek.

Next