Kassai Ujság, 1926. május (88. évfolyam, 99-121. szám)
1926-05-01 / 99. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: MoLice-Kassa, FŐQ. 64. földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185«oooooo Megjelenik naponta, oooooo Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 64 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes számára 1 korona. Felelős szerkesztő: DR. KÖVES ILLÉS Az apa és szerelő vallomása a Leirer-perben A szokolhamisitó Mészáros tanárt nem adta ki Törökország A római birodalom kísérlete komor gigantikus árnyával ránehezedik a világtörténelemre. Királyok, császárok, hadvezérek és diktátorok álma a régi Róma és ha a határai a valóságban meg is szűntek, a Birodalom ideája ma is él. Most Mussolini az, aki az emberiség elé vetítette a káprázatos álmot. Ez a gondolat olyan lenyűgözően hatalmas, hogy nem lehet az aktuális politika szempontjaiból vizsgálni. Nem lehet állást foglalni mellette vagy ellene, itt csak érezni lehet a kor hősies és romantikus szelét, a század elejének egy csodálatos megmozdulását, amely Napóleon óta legizgalmasabb jelensége a nyugtalan Európának. Róma dicsősége oly nagy és múlhatatlan, hogy bizonyos tisztelettel nézzük a feltámadását. Ez nem jelent csatlakozást, de jelenti annak az elismerését, hogy a huszadik század nagy színjátéka indul meg az olasz félszigeten. A kultúrák örök ismétlődését látjuk, s kis szorongással gondolunk Spengler jóslatára, amely szerint minden kultúra elmúlását a cézárizmus felbukkanása előzi meg. És mi két cézárizmust is látunk Európa fölött, az északit és a délit. És e két cézárizmus lesz az, amely e világrész sorsát megállapítja. De ugyanez a cézárizmus bukkan fel gazdasági alapon az Atlanti óceánon túl. Vajon igaza lesz-e Spenglernek, nem tudjuk. De ma, amikor Rómát akarják feltámasztani, érezzük, hogy századunknak „marsrutása“ adva van. Már láthatók azok a pólusok, amelyek körül az emberiség új problémái és új harcai fognak csoportosulni. A csodák százada A nagy korszakoknak egységes lélektana szokta a jellemrajzot megadni: az ókor, a középkor nagy vonásokban ad képet szereplőinek egyéniségéből — történelmi hivatásának távlatában. Zavarban lesz az a történetíró, aki a huszadik századról akarna majdan egységes képet adni. Csodálatos század! A szélsőségek harmóniája! Mint egy remek wagneri disszonancia: találkozik benne léhaság és mélység, hősiesség és elpuhultság, fény és nyomor, új ötlet és üresség, feltalálás és hétköznapi renyheség. A csodák százada — a maga rádiójával, fejlett aviatikájával, legkülönbözőbb patentjeivel, gépeivel és miniatűr remekeivel, a művészeti és irodalmi iskolák forradalmi új irányaival — beilleszti egyúttal a keleti népek titkos tanait is a modern ember lelkébe: az okkultisták divatszázadává teszi korunkat; a hipnózis, telepátia, spiritizmus, delejezés, távolbalátás és reinkarnáció k szent madár Gyűjtik figyelemmel a felbukkanó híreket? Repülőgépek készülődnek, hogy megkísértsék az északi sarkot. Londonból indult a négyszáz lóerejű repülőgép, hogy elérje az álmokba hanyatló pólust. Most megint az olvassuk, hogy Japán sarkkutatói is rászánták magukat északi útra, de tudunk Amundsen vállalkozásáról is, valamint Németország is jelentkezik Zeppelinjeivel. Gyűjtik figyelemmel, képzelettel e híreket? Alvó madár mozdul az emberiség fölött... Látják a tüneményes csudát? Most emli az egyik szárnyát Amerika felöl, rebben a másik szárnya át a Japán-operenciákon és lelkendezik, emelkedik megannyi szárnya, Londonban, Stockholmban, Friedrichshafenben. Látják a fantasztikus szent madár megborzongását, felcihelődését, amint kibontott szárnyaival nekilendül és fölszárnyal az elájult géniusz? ... Annyi pólusról a pólusért: ez a föltámadó ember, aki a mindenfelől megtáviratozott mozdulataival úgy tetszik, mintha megölelné az életet. Röpül, fürkészve röpül, kiszabadul lesújtott önmagából... változatos elméletei lesznek zsurtémákká oly emberek között, akiknek csak a pénz és jólét kell különben és közben hírek jönnek szenttéavatásokról, római és limpiasi csodákról, mint a középkorban. Mintha hisztériás lenne ez a század! Szeszélyes, kegyetlen, érzelgős, meghatott, anyagias és önfeláldozó, véres és lelkesült, háborgó és letargikus — egyszerre. Olyan, aminő az ember, amikor azt mondják róla, hogy vesztét érzi. És a nagy mélységek és nagy ürességek között egy valaminek a kérdése izgatja a legkevésbbé az embereket: maga az élet. Az nem fontos. A legmélyebb anyai szeretet egyesül e korban a leghatártalanabb cinizmussal. A szélsőségek százada! Csoda-e, ha a század gyermekei is oly szélsőségesek, szeszélyesek, beszámíthatatlanok? Ki fogja valaha megírni a huszadik század jellemrajzát és lélektanát? ... tása is. Egyikben sem találunk tehát egyetlen szót sem arról, hogy a magyar, német anyanyelvű közalkalmazottaktól eddig már — számtalan esetben ismételen — megkívánt nyelvvizsgának valami hatása volna. A minisztérium nézete. Valamint a nyelvrendelet, úgy a végrehajtási utasítása semmiféle rendelkezést sem tartalmaz abban a tekintetben, hogy a már letett nyelvvizsgán kívül „különleges“ vizsgát is kell-e tenniök a közalkalmazottaknak. A minisztériumok illetékes előadói a következő hiteles tájékoztatást adták: A múltban letett nyelvvizsgákat tarts •rendelkezések kívánták meg s nem a nyelvrendelet s ezért nem fogadhatók el eme vizsgák eredményei végleges kvalifikációnak. Ha egy hivatalnokról köztudomású az, hogy az államnyelvet elsajátította, úgy ezt a körülményt a hivatalfőnök a hivatalos, külön erre a célra készült jegyzékben megállapítja : az ilyen közalkalmazott nem köteles vizsgát tenni. Olyan rendelkezés is van továbbá a nyelvrendeletben és a végrehajtási utasításában, hogy Egyes közalkalmazottak kérhetik a különleges nyelvvizsga elengedését. Ezt a kérelmet a hivatalfőnök véleményezi. ❖ A nyelvrendelet illetékes paragrafusainak s a végrehajtási utasítás intézkedéseinek hosszadalmas bírálata nélkül is megállapíthatjuk, hogy ezek a lehető legnagyobb mértékben antidemokratikusak. Ha meggondoljuk ugyanis azt, hogy a nyelvi képesítés felmutatásához rendkívül súlyos érdekek fűződnek, úgy nem tudjuk megérteni, hogy a kormány milyen alapon ruházza fel a hivatalfőnököket oly hatalomnál, hogy azok egy kézvonással tehetnek tönkre hosszú életeredményeket. Ugyancsak végtelenül különös a kormánynak amaz okoskodása, hogy a régebben letett nyelvvizsgákat nem a nyelvrendelet, hanem más intézkedés alapján tették le a hivatalnokok. Egy nyelvvizsgánál ugyanis nem az a lényeges, hogy milyen rendelet alapján tették azt le, hanem az, hogy ki milyen mértékben tudta igazolni a nyelvtudását. Ha pedig a kormány bölcs nyelvtudósai úgy vélik, hogy az egyes közhivatalnokok nyugodtan mehetnek neki az újabb „különleges“ nyelvvizsgának, ha régebben már vizsgáztak az államnyelvből, úgy nagyon helytelenül és tévesen gondolkodnak. Jól tudjuk ugyanis, hogy az újabb vizsga újabb tanulást jelent, mert a nyelvtan, ezer apró szabályát könnyen elfelejti az, aki azzal külön nem foglalkozik s meggyőződésük az, hogy nem egy miniszteri tanácsos úr megbuknék, ha olyan szigorú — nem is különleges — nyelvvizsgának vetnék alá a cseh nyelv A közalkalmazottakat újabb nyelvvizsga elé bocsátják A hivatalidnak bírálja el, hogy elég-e a már letett nyelvvizsga. — Az újabb vizsga elengedését kérni kell. A nyelvrendelet végrehajtási utasítása. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete meglehetősen homályos intézkedéseket tartalmaz a közalkalmazottak nyelvi képesítésére vonatkozólag. A nyelvrendelet végrehajtási utasításából az tűnik ki, hogy a közalkalmazottaknak újabb nyelvvizsgát kell tenniök még abban az esetben is, ha előzőleg a lehető legjobb eredménnyel tették le a vizsgát az államnyelvből. Mit mond a nyelvrendelet? A nyelvrendelet hatvankettedik szakasza oly módon intézkedik a közalkalmazottak nyelvi képesítéséről, hogy az államnyelv ismerete igazolható valamely nyilvános tanodának a bizonyítványával, ha feltehető, hogy a nyilvános állásra pályázó az iskola befejezése óta nem felejtette el az államnyelvet. A második bekezdés szerint a nyelvi képesítés igazítható valamely gyakorlati, hivatalnoki szakvizsgának a bizonyítványával, ha azt államnyelven tették le, végül a harmadik bekezdés szerint a „különleges vizsgálóbizottság előtt letett sikeres vizsgálatról szóló bizonyítvánnyal. Ugyanilyen módon igazolják nyelvi képességeiket a már alkalmazásban levő hivatalnokok is, mégpedig a kormányrendelet hatálybalépése utáni hat hónapon belül. A végrehajtási utasítás rendelkezései. A pénzügyminisztériumnak 644 prés 1956. számú határozata a nyelvrendelet tizenkettedik fejezetének a végrehajtási utasítását tartalmazza. Eszerint az összes közalkalmazottak 1926. évi augusztus negyedikéig kötelesek eleget tenni a kormányrendelet fentebb vázolt rendelkezéseinek, vagyis kötelesek felmutatni egy ilyen iskolai bizonyítványt, amelyből kitűnik, hogy cseh, szlovák, vagy csehszlovák tanítási nyelvű iskolát végeztek, vagy pedig igazolják azt, hogy a közalkalmazotti szakvizsgát (ilyen a könyvtárnoki, irattárnoki, államszámviteli stb.) államnyelven tették le. Akik ezt nem tudják igazolni, külön bizottság előtt „különleges“ nyelvvizsgát kötelesek tenni. Azonos értelemben rendelkezik az igazságügyi minisztérium végrehajtási utasít Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, 3899 Rohiava-Rozsnyó, (Szlovenszfeé) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel napi 32* ke. Posta, távirda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság.