Kassai Ujság, 1927. február (89. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
LXXXIX. évf. 25. szám. Lapunk mai száma 12 oldal. «■«erftfenzlflsép fa Kiadóhivatal: KoSice-KaSSa, Fő n. 64. földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185« ooonoovear'e'calh naponta, oooooo Felelős szerkesztő: DUMOVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben ás vidéken: Egy egész évre 310 korona, félévre 108 korona, negyedévre 84 korona, egy hónapra so korona. Egyes számára 1 korona. Nagy propaganda Vilmos excsászár hazatérése érdekében Olaszország vagy kiterjeszti határait, vagy explodál. — Kommunisták viharos tüntetése az új német kormány ellen. — Véres összeütközés Burgenlandban. - farigát kizárják a szlovák néppártból? A második bomba Már elkészült Marx miniszteri listája és a sürgönydrótok zúgva röpítették szét az új jobboldali kormány megalakulásának hírét, amikor váratlan akadály merült fel. A kész miniszteri lista Hindenburg birodalmi elnök elé került, akinek aláírása formai kelléke volt csak a kormány megalakulásának. Hindenburg elnök azonban kinevezési jogát nem tekintette üres formalitásnak. Pár nappal ezelőtt, midőn zátonyon vergődött minden kormányalakítási kísérlet, a köztársaság elnöke a pártonkívüliség és felettiség tradicionális elvét elvetve nyílt levélben foglalt állást egy jobboldali kormány megalakítása mellett. A német baloldali politika körében akkor kínos meglepetést keltett az elnök fellépése, melynek éle nyilvánvalóan a szociáldemokraták ellen irányult. Már úgy hitték, hogy Hindenburg lekanyarodik a középútról, amelyen eddig járt és nyíltan a reakciós restaurálását tűzi céljául. Németország De ekkor következett a második meglepetés. A köztársaság ősz elnöke, a tábornok, a tannenbergi győztes hadvezér alkotmányadta jogaival élve, sőt egy kevéssé visszaélve, megakadályozta azt, hogy Németország kormányzása, igazságügye és belügye a szélsőjobb elemek kezébe kerüljön. Maga Marx kancellár, de a kormánykoalíció két nagy pártja, a centrum és a német néppárt is a legélesebb tiltakozásukat jelentették be azellen, hogy a német nemzeti párt Graefet és Hergtet küldje be a kormányba az igazságügyi, illetve a belügyi tárcák vezetésére. A német nemzetiek miniszterdelegálása különben sem egyeztethető össze az alkotmányos felfogással. Az alkotmány szerint ugyanis, a minisztereket a köztársaság elnöke nevezi ki a kancellár előterjesztésére. A német nemzetiek kísérletet tettek arra, hogy párthatározattal kényszerítsék ki a kancellártól és a birodalmi elnöktől delegáltjaik miniszteri kinevezését. A német nemzetiek nyilván arra törekedtek, hogy ami koncessziót Marxnak kormányba vonásuk áraként tettek, két szélsőjobb politikusuk delegálásával ellensúlyozzák. Marx kancellár már a pártvezérek tanácskozásán felemelte tiltakozó szavát Graef és Hergt minisztersége ellen. A német nemzetiek a kancellár tiltakozásának nem tulajdonítottak komolyabb jelentőséget és párthatározatukra hivatkozva ragaszkodtak két, szélsőségesen reakcióoárus párttagjuk kinevezéséhez. Marx a néppárt és a maga pártjának támogatását biztosítva jelent meg szombaton délelőtt Hindenburg elnöknél és kifogást emelt a német nemzetiek által előterjesztett két miniszterjelölt, Graef és Hergt kinevezése ellen. A kihallgatás eredménye az lett, hogy az elnök kinevezte ugyan az új kormány tagjait, de az igazság- és belügyi tárcákat nem töltötte be. Hivatalos jelentés szerint a két tárca sorsa a mai tanácskozásokon dől el. A kiszivárgott hírek szerint Hindenburg elnök maga is méltányolta a középpártok aggályait és miután osztotta azt az álláspontot, hogy Graefnek nem lehet helye a kormányban, az utolsó pillanatokban közvetíteni próbált a kancellár és a német nemzetiek közt. Hindenburg elnök magához hivatta a nemzeti párt vezéreit és közölte velük, hogy ő sem járulhat hozzá Graef kinevezéséhez, mert személyében olyan politikus kerülne a kormányba, aki annak idején a legsúlyosabb megítélés alá eső tiszteletlenséget követte el Ebert birodalmi elnök, Hindenburg hivatali elődjével szemben. A nemzeti párt vezetői felhatalmazás híján nem adhattak végleges választ az elnöknek és abban álapodtak meg, hogy hétfőn este dönt a párt az elnök előterjesztése felett. A személyi kívánságok méltánylásainak valószínüleg nem lesz lényegesebb akadálya, mert, mint kitűnt, Hergt és Graef csak minimális szótöbbséggel kerültek a nemzetiek miniszterlistájára. Az utolsó pillanatban felmerült nehézségeket tehát sikerül majd elsimítani és hivatalba lép az új német kormány, amelyet Hindenburg férfias erélye óvott meg a veszedelmes és provokáló szándékú reakciós színezettől, amit Graef és Hergt személye jelentett volna. A birodalmi elnöknek az a gesztusa, mellyel hivatali elődjét, a szocialista nyergesmesterből lett államfőt, qvázi védelmébe vette, megnyugvást keltett a baloldali körökben, hol mármár megingott a Hindenburg őszinte köztársasági érzésébe vetett hit. Kedd, 1927. febr. 1, viceadmirális, a kínai vizekre küldött angol hadiflotta parancsnoka. Felvonulnak a pártok és érdekeltségek a közigazgatási reform mellett, de inkább ellene Rendkívüli minisztertanács foglalkozik a közigazgatási reformmal. A szlovensskei cseh vezető tisztviselők közül többen beadták áthelyezés iránti kérvényüket. (Saját tudósítónktól). Még nem is publikálták a közigazgatási reformot a közvélemény még nagyobbrészt tájékozatlan és pusztán találgatásokra, valószínűségi kombinációkra van utalva, de bizonyos zavarok és erő komplikációk máris jelentkeztek. Javarészt a szlovák néppárt publikációiból lehetett a közigazgatási reform általános vezérelveire következtetni és ez a beállítás, amely itt-ott kissé egyoldalú volt, nem kis izgalmat és aggodalmat keltett elsősorban a szlovenszkói cseh körökben. A néppárt például a paktum egyik legértékesebb eredményének tartja, hogy vezérszerephez jutott a szlovenszkói állami tisztviselők kinevezése terén. Úgy híresztelik, az országos közigazgatási testületeknek 60 ezer szlovenszkói tisztviselő kinevezésébe lett beleszólásuk. Ezek a hírek és az az új atmoszféra, melyet Szlovenszkón a néppárt kormánybalépése teremtett, nagyon is idegesítik az itteni tisztviselői kar egy részét. Ha Kassát vesszük példának, akkor ez a nervezitás valóban döntő kihatással lehet a hivatalok személyi viszonyaira. Itt ugyanis az állami hivatalok cseh vezető tisztviselőit s épen a legértékesebbeket és legbedolgozottabbakat elkedvetlenítették a belpolitikában történt változások. i Pesszirisztikusan ítélik meg itteni sorsukat, hivatali előmenetelük kilátását és attól félnek, hogy politikai gáncsoknak lesznek kitéve. Idegességüket még csak növelik az olyan konkrét esetek, amilyen példány a vasútigazgatóságnál történt. Pályázatot írtak ki a vasútigazgatóság jogügyi osztályának helyettes elnöki állására. A legjobb kvalifikációkkal szerintük Friedrich vasúti főtisztviselő rendelkezett, de mert a szlovák néppárt kifogásolta, hogy exponált cseh pártember kapja az állást, a vasútigazgatóság a szlovák néppárt protezsáltját nevezte ki. A cseh vezető tisztviselők mementót látnak az ilyen esetekben és egyre kedvetlenebből várják a közigazgatási reform és a paktum kapcsán következő változásokat. Biztos tudomásuk szerint több állami hivatalnál a vezető tisztviselők egymást követve adják be az áthelyezés iránti kérvényeiket. De nemcsak a vezető tisztviselők, hanem a tisztviselői kar legértékesebb tagjai is áthelyezésüket kérik a történelmi országokba. Ha ez a most megindult áramlat tovább tart, felmerül a kérdés, nem-e az lesz az új éra következménye, hogy az értékes, szakképzett és nehezen pótolható cseh tisztviselők önként távoznak Szlovenszkóról, a másodgarnitúra pedig, amely nem önérzeteskedik, itt marad és beleilleszkedik a változott viszonyokba. A hivatalok személyzeti viszonyainak ilyen átalakulása semmiesetre sem válik előnyére Szlovenszkónak. A kedélyek csillapítására egyébként Zárnák szenátor a kassai szociáldemokrata gyűlésen érdekes fejtegetésekben mutatta ki, tulajdonképen hány tisztviselői állás felett fog diszponálhatni a pozsonyi országos bizottság. Mint állította, a vasút, a posta stb. továbbra is prágai irányítás alatt maradnak s az országos elnökség tulajdonképen csak a politikai közigazgatásban kap részben szabad kezet. Kompetenciája közül tehát összesen 3337 közigazgatási hivatalnok, mert az 1620 főnyi rendőri és a 3915 főnyi csendőri státus feletti rendelkezés a köz és az állam biztonsága követelte okokból továbbra is a belügyminisztérium hatáskörében marad. Zimák szenátor szerint tehát az országos elnökség kinevezési joga a politikai közigazgatásban is csak részben érvényesül — a V1IL fizetési osztályig. A POZSONYI NAGYZSUPA VÁLASZTMÁNYA A ZSUPARENDSZER FENNTARTÁSÁÉRT. Már most megállapítható, hogy a közigazgatási reform életbeléptetése heves harcok árán történhettek meg és nemcsak a szocialisták, hanem Szlovenszkó őslakóinak egy igen tekintélyes rétege is a legélesebben állást foglalt a zsuparendszer megszüntetése ellen. A tiltakozó mozgalmat a szociáldemokraták kassai gyűlése vezette be, egyidejűleg pedig színt vallott a pozsonyi nagyzsupa választmánya is. Pozsony nagymegye választmányának ülésén Petrásek Ágoston tiltakozott az országos választmány megalakítása ellen és indítványozta a megyerendszer további fentartását, de kibővített igazi hatáskörrel. A járások kapjanak nagyobb jogkört. Pavlat János cseh szociáldemokrata szintén az országos rendszer ellen beszélt és ami a legérdekesebb, Ivánka Milán dr. cseh nemzeti dem. teljesen magáévá tette Petrásek álláspontját, bár az ő pártja más nézetet vall. Treskony Ernő szlovák néppárti elfogadta Petrásek indítványát, bár nem remél tőle semmit. Marsik zsupánhelyettes szavazásra bocsátotta a kérdést: egyhangúlag elfogadták Petrásek indítványát Az indítványt megküldik a parla-