Kassai Ujság, 1928. február (90. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

/ 90-SEt évf. 26. szám. Az elsüllyedt S. 4. testvérhajója is eltűnt! Bítja, hogy a gyűlésen alig 4000 ember vett részt és egyáltalában nem lépte túl a szokásos népgyűlések kereteit. Az ellenzéki lapok kijelentik, hogy a jassi-i gyűlés csak kezdete annak az akciónak, amelyet a kormány ellen in­téznek és amely csak a kormány buk­tatásával érhet véget. Kamenew és Zinovjev muzeumőrök Moszkva, jan. 31. (Saját tud. táv.) A 1­rockij-féle ellenzéki mozgalomban szerepelt, de Stalinékhoz visszatért Kamenewt és Zinovjevet visszafogad­ták a szovjetszolgálatba . Mindkettőt muzeumőröknek helyezték el, hogy semmiféle politikai szerepük ne legyen. Gajda feleihez Prágából jelentik. A lefokozott Gajda I tábornoknak védője a Narodní Listy I hasábjain kijelentette, hogy a katonai­­ bíróság határozatát a legfelsőbb tör­­­­vényszékhez fogja megfelebbezni. Az ítélet megsemmisítését fogja kérni an­nak alapján, hogy az eljárás során sok helytelenséget hajtottak végre. Ha a legfelsőbb törvényszék Gajda pana­szainak helyt fog engedni, akkor új el­járásnak van helye. A Gajda-affér egyébként még a bün­tetőtörvényszéket is forrja foglalkoz­tatni, amennyiben Gajda a Ceské Slovo szerkesztőjét beperelte, mert őt kém­nek nevezte. ____ A jassi-i tömegfelvonulás csak kezdete a román ellenzék akciójának Bukarest, jan. 31. (Saját tudósítónk­tól.) A Kassai Újság megírta, hogy a nemzeti parasztpárt vasárnap tartotta első naggyűlését Jassiban, amely a legnagyobb rendben folyt le és ame­lyen körülbelül 10.000 parasztpárti vett részt. A gyűlés még nagyobb tömege­ket vonzott volna, ha a kormány köze­gei mindent el nem követnek, hogy a parasztoknak Jassi városba való özön­­lését megakadályozzák. Megtették még azt is, hogy a parasztoknak nem szol­gáltattak ki elegendő vasúti jegyet. A Jassiban időző nemzeti parasztpárti vezetők már szombaton este a város­nak különböző pontjait foglalták el, hogy így tegyék lehetővé a nép aka­dálytalan bejutását a városba. Mondanunk sem kell, hogy a város­ban a kormány igen nagy csendőr- és rendőrkészültséget helyezett el. Ezek­re azonban nem került a sor, bár úgy a nagycirkuszt, mint a városi színházat teljesen megtöltötték az érdeklődők. Lannak­ mai száma 12 oldal. Másnap a román lapok foglalkoztak a gyűléssel és mig a nemzeti paraszt­párt lapjai a gyűlés értékét emelni töre­kedtek, addig a kormány­sajtó megálla­ Szerda, 1928. február 1. : «erfeeBtiftaég ég kiadóin talar KOSice-KaSSa, FŐ-U. 64. földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185. o­o­o­o­o­o Megjelenik naponta, o­o­o­o­o­o Főszerkesztő: D5b KÖVES ILLÉS Előfizeti«­ díjak helyben «a vidéken: Egy egész évre 211t korona, félévre 106 korona, negyedévre M korona, egy hónapra eo kiróna. — Egyes szám ára 1 korona. A] bátorukra fegyverkezik az egész világ! Amerika 124, Anglia SS, Olaszország 15 és Japán 264 százalékkal emelte hadügyi célokra fordított kiadásait (Saját tudósítónktól.) A világ adózó pol­gárságát sohasem informálták kellően ar­ról, hogy mekkora terhet jelent az egyes államokban a hadseregek fentartása. A népszövetség tanácsa nemrégen 25 állam hadügyi kiadásait vizsgálta felül és meg­állapította, hogy a huszonöt állam közül nem kevesebb, mint 13 a legutóbbi 5 év alatt fokozta fegyverkezését és csak 8 elé­gelte meg a szörnyű kiadást, amit a had­sereg fejlesztése jelent. Németország 1913-ban 716 millió dollárt fordított hadügyekre, tavaly ezzel szem­ben 806 millió dollárt illesztett a költség­­vetésbe ugyanerre a célra. Az antantállamok fegyverkezésének ará­nyai annál borzalmasabbak és ijesztőbbek. Az Egyesült Államok a békeidőben hadügyi célokra fordított összeget ma 124, Anglia, 65, Olaszország 15 és Ja­pán 264 százalékkal emelte, Amerika van a legkönnyebb helyzetben. Polgársága olyan jólétnek örvend, hogy a hadügyi tárca költségeit adójával könnyen a kétszeresükre emelhette. Anglia is min­den megerőltetés nélkül fejlesztheti had­seregét, hiszen az egész kontinens hadi­adóssága után horribilis kamatokat fizet évente a britt pénzügyi kormánynak. An­glia fegyverkezésében csak az a különös, hogy semmi szüksége sincs rá. Hiszen szi­getét minden oldalról a tenger védi és kü­lönösen hat az, hogy amikor a hadügyi tárca kiadásait 65 százalékkal emelték, ugyanakkor a közgazdasági és kereske­delmi tárcáét erősen csökkentették. A newyorki „Trust Company“ legutóbb érdekes statisztikát állított össze pontos számadatokkal arról, hogy mennyit fordí­tottak az egyes államok békében és men­­nyit fordítanak most a hadsereg céljaira. A statisztika szerint az Egyesült Államok békében 240 mil­lió dollárt bocsátott, ma 580 millió dollárt bocsát a katonaság rendelke­zésére. Anglia békében 355 millió dollárral, ma 509 millió dollárral terheli meg hadügyi tárcáját. Olaszországban valamivel szelidebben megy a fegyverkezés. Itt a békeidei 125 millió dollárral szemben ma 182 millió dol­lár a hadikiadás. Nem érdektelen, ha megemlítjük, hogy a világháború csak az Egyesült Álla­moknak 35 milliárd dollárjába került. A számadatok megdöbbentő hatást kel­tenek és ugyancsak rácáfolnak az európai békeapostolokra, akik egymás között nyakra-főre kötik a békét biztosító szer­ződéseket és nem szűnnek meg hangoztat­ni, hogy a jövő konfliktusait döntőbírósá­gok fogják elsimítani. ——« ■ spirniw ! [ A francia köztársaság elnöke audiencián fogadta a „Kassai Újság“ munkatársát Franciaországban ma mindennél erősebb­ a békevágy! Paris, 1928. január. » (Saját tudósitónktól.) Amikor az autóm­ű megáll a nemespatiná­sí, méltóságosan egy­­­­szerű Elysée-palota főbejárata előtt, meg­­­­illetődve és emlékeimet idézve haladok fel­­ a vörös szőnyeges lépcsőkön. Minden részletében vetítődik elém két év előtti audenciáim emléke és most, hogy újra itt vagyok, hálás szívvel gondolok a francia köztársaság elnökére, aki újból abban a nagy kitüntetésben részesít, hogy külön kihallgatáson fogadjon. Ugyanabba a szalonba vezetnek, amely­ben két év előtt várakoztam, szinte úgy tűnik fel, hogy tegnap jártam itt. Kristály­­csilláros terem, omló vérszínű brokát­­kárpitokkal, aranyozott faragású halvány pasztellrózsaszínű bútorokkal, a jobboldali fal egész hosszában, a sr­enyezetig ér egy hamvasan­ kékes-barna óriási gobelin: Na­taire „Kánai menyegzője“. Mialatt a kandalló álló órájának kis aránymutatója ideges rángásokkal méri a perceket, melyek az audencia kitűzött órájától még elválasztanak, a szalon föl­­dig érő nagy ablaka előtt állva, a palotá­kért tavasziasan üde, éles-zöld gyepsző­­nyegét nézem, a fakó, gyöngyszü­rke párisi ködökön át. Tompa, gyors léptek közelednek, ezüst­láncos huissier lép be, meghajlik és sorra tárja ki előttem az ajtókat. Három óriási, teremnek is beillő szalonon megyünk át, mindegyikben az államfő kabinetirodájá­nak funkcionáriusai tartózkodnak és mi­alatt áthaladok, udvarias meghajtással üdvözölnek.. ,, gr ANGOL ^6 FÉRFI és NŐI SZÖVETEK »WOOL ES FARNOFf NŐI SIRBOSáC V v/ •' v»'• SZUCSÍT1ESTER Átalakítások « leg­­ UJABB DIVAT ,

Next