Kassai Ujság, 1928. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

1928-04-01 / 77. szám

90-ik évi. 77. szám. Lapunk mai száma 16 oldal. »terkesztősség és Madóhivatal: K­osíce-Kassa, Fő-u. 64. földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 186, o­o­o­o­o­o Megjelent!» naponta, o­o­o­o­o­o Főszerkesztő: DE. KÖVES ILLÉS ElŐIl.etd.l dl­ah helyben és »Metani E«ry egész évre 310 korona, félévre 100 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra so koruna.­­ Egyes szám ára 1 korona. Ma, vasárnap a Fórumban w r HARRY PIEL legizgalmasabb slágere Arséne Lupin és a Sirálytigris A legszellemesebb francia detektívreg­ény. Pár jelenetek! A baj, szépség­ megtestesítője MARY PICKFORD Amerika büszkesége Az én drágaságom című nagy slágerében, amelyben egy nagyon bájos amerikai bolti­lányt alakít tökéletes művészettel és­ utolérhetetlen bájjal. Az ame­rikai családi élet, a szegény lányok élete, szegények apró örömei, a jó partiek útja és ezernyi apró és igaz érdekesség a­ m­otívumai ennek a nagy slágernek. Hétfőn - kedden - szerdán a Forum mozgóban. A legnagyobb monumentálfilm volt és marad SUMURJIM gyönyörű keleti film, hárem történet Rendezte: Lablisch Ernő Főszereplők: Pofa Negri, Páni Wegener, Harry Liedfke, And-Egede Nissen és Lablisch Ernő A STÁBOK NAGYFILME! LUBIISCH REMEK! GYEREKEKI ma KACAGÓ MŰSOR a gyermekek Forum mozgójában négy nagyszerű amerikai vígjáték­ból összeállítva. Szerepelnek: Jancsi, Katóka Bodri és Bili Jegyek 3 és 5 korona Délelőtt tél 11 és délután 3 órakor Románia őszinte olasz választ követel Titulescu olasz orientációja csúfosan megbukott A román félhivatalos felszólítja Olasz­országot, hogy minden kétértelműség nélkül nyilatkozzék a jelenlegi béke­­szerződések sérthetetlensége ellen vagy mellette és jelentse ki azt is, hogy vál­jon a kisantánt és­ Franciaország ellen vagy mellett foglal-e állást. Olasz­ország világos és szabatos válasza azonban ne csak szavakban, hanem tet­tekben halaszthatatlanul nyilatkozzék meg.­­* Az ellenzéki parasztpárt lapjai azzal vádolják a román kormányt, hogy Ro­mánia külpolitikai helyzetének kedve­zőtlen alakulását maga idézte elő és fel­veti a kérdést: miért mondotta Titu­­lescu római útjának eredményét kielé­gítőnek, holott mindenben éppen ellen­kezője történt annak, amit Románia Olaszországtól várt. IBS Vasárnap, április 1. Mussolini nem érti a franciia felháborodást magyarbarát kijelentései miatt Olaszországot nyílt színvallásra akarják kényszeríteni (Saját tud. táv.) Mussolini hivatalos lapja válaszol azon éles támadásokra, amelyekben a francia sajtó részesítette az olasz miniszterelnököt legutolsó ma­gyarbarát kijelentései miatt. A lap ért­hetetlennek találja a franciák felzúdulá­sát, hiszen Mussolini Olaszországa min­denkor példát mutatott a békeszerző­dések tiszteletben tartására. Mussolini sohasem beszélt határozottan a trianoni szerződés revíziójáról, csak meg­Cavour a franciákról azt mondotta, hogy természetükben rejlik az az érdekes tulaj­donság, hogy a logikát is szenvedélyeik szolgálatába állítják. E mondásnak azon­ban megfordítva is igen nagy értéke van és teljesen és tökéletesen alkalmazható Franciaország mai lélektanára. Szenvedé­lyük ma az észnek és a hideg, nyugodt számításnak engedelmeskedik. Poincaré miniszterelnökről senki sem állíthatja, hogy türelmes a­­ végtelenségig és hogy ellenfeleit meg tudja vagy meg akarja kímélni. Szóval, Poincaré kímélet­len a végtelenségig, ha ezt érdekei meg­követelik. Nos ez a kíméletlen Poincaré a napok­ban Bordeauxban beszédet tartott, amely­szokott őszinteségével rokonszenvét fejezte ki Rothermere akciója iránt. Ezen akció különben is már nemzetközi vitává fejlődött ki. Különösen nem értik a francia sajtó lármáját, amikor maga Benes külügy­miniszter is lehetségesnek tartott bizo­nyos közös megegyezésen alapuló kor­rekciót, ami a sérelmek orvoslásának gyakorlati megkezdését jelentené. nek fontosságát növelte az a körülmény, hogy ebben ütötte meg a választási kam­pány alaphangját. El kell ismerni, hogy Európában alig van miniszter, aki olyan biztonsággal fel tudta volna tüntetni or­szágának gazdasági és politikai helyzetét, mint ő. Ezt a beszédet hossszú volna most taglalni, de tény, hogy a választókra igen nagy hatást gyakorolt, amikor a belpoliti­kai, közgazdasági és egyéb nagyfontossá­gú kérdések meggyógyítására egyedül azt a politikát tartotta legalkalmasabbnak, me­lyet ő folytat. Poincaré azonban beszédében nem tud­ta magát visszatartani attól, hogy a Ruhr­­háborúról a legszomorubb emlékekre ne mutasson reá. És ekkor történt a legna­gyobb csoda, Poincaré dementálta önma­gát. Valami szokatlan melegség fogta el egyszerre, amikor kijelentette, hogy Franciaországban nincs egyetlen em­­ber se, aki ne kívánná, hogy egész Európa — győzök, legyőzőitek és semlegesek — a háború okozta rombolásokat eltüntessék és helyükbe újat, még a réginél is szebbet építsenek. Nincs senki Franciaországban, — folytatta — aki ne érezné, hogy az em­beriség, amely a legutolsó világháborúban oly borzasztó sokat szenvedett, ne tudná, hogy a sorozatos szenvedésekből csak ak­­­­kor tud kigyógyulni, ha gazdasági, szelle­mi és erkölcsi téren megértésre törekszik. Végül felszólította a választó­polgárokat, hogy teljes szívvel és lélekkel dolgozzanak mindnyájan a béke helyreállításán, de — tette hozzá — tartsuk mindnyájan­ nyitva szemünket! Ezt a beszédet nem olyan ember mon­dotta, mint Briand, akinek szivét a jó utáni vágy érzése tölti el. Ezt a beszédet a ke­mény Poincaré mondotta, akiben győzött végre a bölcsesség, aki nem tudta magát a körülmények parancsoló szüksége alól kivonni s ennek megfelelőleg alakította át politikáját és célkitűzéseit. Ez a békevágy nem maradhat tovább praktikus következ­mények nélkül. Ezt a békevágyat nem le­het tovább ködös teóriába burkolni, amely egy lappangó konfliktust igyekszik a né­zők szeme elől eltakarni. A német külügyminiszter, Stresemann dr. nagy elismeréssel nyilatkozott Poincaré kijelentéseiről és energikusan tiltakozott az ellen, mintha Poincarénak titkos céljai és számításai volnának. De­ ugyanez a Stresemann a birodalmi gyűlésen tegnap tartott hatalmas beszédében kifejezést adott elégedetlenségének is azért, hogy a locarnói politika negakadt, hogy az általános leszerelési probléma csődöt mondott és hogy a genfi konferencia kisiklott eredeti vágányáról, mert e konferenciákon az erkölcsi kötele­zettségeket nem becsülték mintha a nép­­szövetség nem is az erkölcsi kötelezettsé­gek alapján állana és mintha Briand szep­temberben nem tett volna olyan kijelenté­seket, amelyek a békeszerződések liberá­lisabb értelmezésére vonatkoznak. Briand ugyanis többek között ezeket mondotta: Poincaré lelkes békebeszéde, Stresemann locarnói szellemű nyilatkozata és Mussolini magyarbarát kijelentései állanak ma is a világpolitika tengelyében

Next