Kassai Ujság, 1928. április (90. évfolyam, 77-100. szám)
1928-04-01 / 77. szám
90-ik évi. 77. szám. Lapunk mai száma 16 oldal. »terkesztősség és Madóhivatal: Kosíce-Kassa, Fő-u. 64. földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 186, oooooo Megjelent!» naponta, oooooo Főszerkesztő: DE. KÖVES ILLÉS ElŐIl.etd.l dlah helyben és »Metani E«ry egész évre 310 korona, félévre 100 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra so koruna. Egyes szám ára 1 korona. Ma, vasárnap a Fórumban w r HARRY PIEL legizgalmasabb slágere Arséne Lupin és a Sirálytigris A legszellemesebb francia detektívregény. Pár jelenetek! A baj, szépség megtestesítője MARY PICKFORD Amerika büszkesége Az én drágaságom című nagy slágerében, amelyben egy nagyon bájos amerikai boltilányt alakít tökéletes művészettel és utolérhetetlen bájjal. Az amerikai családi élet, a szegény lányok élete, szegények apró örömei, a jó partiek útja és ezernyi apró és igaz érdekesség a motívumai ennek a nagy slágernek. Hétfőn - kedden - szerdán a Forum mozgóban. A legnagyobb monumentálfilm volt és marad SUMURJIM gyönyörű keleti film, hárem történet Rendezte: Lablisch Ernő Főszereplők: Pofa Negri, Páni Wegener, Harry Liedfke, And-Egede Nissen és Lablisch Ernő A STÁBOK NAGYFILME! LUBIISCH REMEK! GYEREKEKI ma KACAGÓ MŰSOR a gyermekek Forum mozgójában négy nagyszerű amerikai vígjátékból összeállítva. Szerepelnek: Jancsi, Katóka Bodri és Bili Jegyek 3 és 5 korona Délelőtt tél 11 és délután 3 órakor Románia őszinte olasz választ követel Titulescu olasz orientációja csúfosan megbukott A román félhivatalos felszólítja Olaszországot, hogy minden kétértelműség nélkül nyilatkozzék a jelenlegi békeszerződések sérthetetlensége ellen vagy mellette és jelentse ki azt is, hogy váljon a kisantánt és Franciaország ellen vagy mellett foglal-e állást. Olaszország világos és szabatos válasza azonban ne csak szavakban, hanem tettekben halaszthatatlanul nyilatkozzék meg.* Az ellenzéki parasztpárt lapjai azzal vádolják a román kormányt, hogy Románia külpolitikai helyzetének kedvezőtlen alakulását maga idézte elő és felveti a kérdést: miért mondotta Titulescu római útjának eredményét kielégítőnek, holott mindenben éppen ellenkezője történt annak, amit Románia Olaszországtól várt. IBS Vasárnap, április 1. Mussolini nem érti a franciia felháborodást magyarbarát kijelentései miatt Olaszországot nyílt színvallásra akarják kényszeríteni (Saját tud. táv.) Mussolini hivatalos lapja válaszol azon éles támadásokra, amelyekben a francia sajtó részesítette az olasz miniszterelnököt legutolsó magyarbarát kijelentései miatt. A lap érthetetlennek találja a franciák felzúdulását, hiszen Mussolini Olaszországa mindenkor példát mutatott a békeszerződések tiszteletben tartására. Mussolini sohasem beszélt határozottan a trianoni szerződés revíziójáról, csak megCavour a franciákról azt mondotta, hogy természetükben rejlik az az érdekes tulajdonság, hogy a logikát is szenvedélyeik szolgálatába állítják. E mondásnak azonban megfordítva is igen nagy értéke van és teljesen és tökéletesen alkalmazható Franciaország mai lélektanára. Szenvedélyük ma az észnek és a hideg, nyugodt számításnak engedelmeskedik. Poincaré miniszterelnökről senki sem állíthatja, hogy türelmes a végtelenségig és hogy ellenfeleit meg tudja vagy meg akarja kímélni. Szóval, Poincaré kíméletlen a végtelenségig, ha ezt érdekei megkövetelik. Nos ez a kíméletlen Poincaré a napokban Bordeauxban beszédet tartott, amelyszokott őszinteségével rokonszenvét fejezte ki Rothermere akciója iránt. Ezen akció különben is már nemzetközi vitává fejlődött ki. Különösen nem értik a francia sajtó lármáját, amikor maga Benes külügyminiszter is lehetségesnek tartott bizonyos közös megegyezésen alapuló korrekciót, ami a sérelmek orvoslásának gyakorlati megkezdését jelentené. nek fontosságát növelte az a körülmény, hogy ebben ütötte meg a választási kampány alaphangját. El kell ismerni, hogy Európában alig van miniszter, aki olyan biztonsággal fel tudta volna tüntetni országának gazdasági és politikai helyzetét, mint ő. Ezt a beszédet hossszú volna most taglalni, de tény, hogy a választókra igen nagy hatást gyakorolt, amikor a belpolitikai, közgazdasági és egyéb nagyfontosságú kérdések meggyógyítására egyedül azt a politikát tartotta legalkalmasabbnak, melyet ő folytat. Poincaré azonban beszédében nem tudta magát visszatartani attól, hogy a Ruhrháborúról a legszomorubb emlékekre ne mutasson reá. És ekkor történt a legnagyobb csoda, Poincaré dementálta önmagát. Valami szokatlan melegség fogta el egyszerre, amikor kijelentette, hogy Franciaországban nincs egyetlen ember se, aki ne kívánná, hogy egész Európa — győzök, legyőzőitek és semlegesek — a háború okozta rombolásokat eltüntessék és helyükbe újat, még a réginél is szebbet építsenek. Nincs senki Franciaországban, — folytatta — aki ne érezné, hogy az emberiség, amely a legutolsó világháborúban oly borzasztó sokat szenvedett, ne tudná, hogy a sorozatos szenvedésekből csak akkor tud kigyógyulni, ha gazdasági, szellemi és erkölcsi téren megértésre törekszik. Végül felszólította a választópolgárokat, hogy teljes szívvel és lélekkel dolgozzanak mindnyájan a béke helyreállításán, de — tette hozzá — tartsuk mindnyájan nyitva szemünket! Ezt a beszédet nem olyan ember mondotta, mint Briand, akinek szivét a jó utáni vágy érzése tölti el. Ezt a beszédet a kemény Poincaré mondotta, akiben győzött végre a bölcsesség, aki nem tudta magát a körülmények parancsoló szüksége alól kivonni s ennek megfelelőleg alakította át politikáját és célkitűzéseit. Ez a békevágy nem maradhat tovább praktikus következmények nélkül. Ezt a békevágyat nem lehet tovább ködös teóriába burkolni, amely egy lappangó konfliktust igyekszik a nézők szeme elől eltakarni. A német külügyminiszter, Stresemann dr. nagy elismeréssel nyilatkozott Poincaré kijelentéseiről és energikusan tiltakozott az ellen, mintha Poincarénak titkos céljai és számításai volnának. De ugyanez a Stresemann a birodalmi gyűlésen tegnap tartott hatalmas beszédében kifejezést adott elégedetlenségének is azért, hogy a locarnói politika negakadt, hogy az általános leszerelési probléma csődöt mondott és hogy a genfi konferencia kisiklott eredeti vágányáról, mert e konferenciákon az erkölcsi kötelezettségeket nem becsülték mintha a népszövetség nem is az erkölcsi kötelezettségek alapján állana és mintha Briand szeptemberben nem tett volna olyan kijelentéseket, amelyek a békeszerződések liberálisabb értelmezésére vonatkoznak. Briand ugyanis többek között ezeket mondotta: Poincaré lelkes békebeszéde, Stresemann locarnói szellemű nyilatkozata és Mussolini magyarbarát kijelentései állanak ma is a világpolitika tengelyében