Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)
1975-03-30 - 1975-04-06 / 13-14. szám
1975. III/3., IV/6. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kíván: v§ LEZSÁK INSURANCE AGENCY jf 3645 Warrensvillc Ceníer Rd., Shaker I {eights, Ohio 44122 X> 'I ele fon; 283-8100 Kellemes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván a )-f SZAPPANOS RECORD SHOP P. O. Box 20206 — 3046 East 123. Street, *= Cleveland, Ohio 44120 — Telefon: 561-5524 J-? .................................................................................... Kegyelemteljes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván a 5| BOROSS CAFÉ ft Tulajdonos: Mike Boross jj 12302 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio 44120 — Tel.: 795-5340 ^3 Kellemes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván a B & I TV Radio Service Co. Tulajdonosok: BILL JENIGER és IMRE TAKACS )312306 Buckeye Rd., Cleveland, Ch. 44120 — Tel.: 283-8543 'jx ...................................................................................,M)| Kegyelemteljes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván Nj Julius Garage £» Body Shop /1 »11418 Woodland Ave., Leveland, Ch. 44104 — Tel.: 231-4847 )£ ...................................................................................... Kegyelemteljes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván a /.£ Hungarian Strudel Shop y§ 11512 Buckeye Rd., Qeveland Ohio — Telefon: 791-4354 Na ....................................................••••••.............. Kellemes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván a GREEN TREE TAVERN Joe & Mario Szobo 2890 East 116th St., Qeveland, Ohio — Tel.: 721-9413 II KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN: )| fí KONDOR JÓZSEF és NEJE 2| MAGYAR FILMKÖLCSÖNZÖ * 17014 Mt. Overlook, Cleveland, Oh. 44120 — Tel.: 795-45173 .................................................................................................... KEGYELEMTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN a ). L. HUDAK REALTY Inc. |J| Cu...................................................................................................I |S KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN| fC . )s it LOUIS FEHÉR hentesárúüzlete )i 11604 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio 44120 St *..................................*..................*..........|| fC Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kíván: )s lC GARRY s ATLANTIC SERVICE n| 2906 E 2 116. St., Cleveland, Oh. 44120 — Tel.: 421-9107 .y| KEGYELEMTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN STEVE). TATALICK S| Stand D-5 West Side Market, Cleveland, Ohio ;• • •••••••••••••••••••••••• ! ( Kegyelemteljes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kivan: Hollander Furniture & Appliance Co. J§ 12001 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio Tel.: 921-9678) , fi................................................................................................... Kegyelemteljes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván a fi FARKAS BEAUTY SHOPPE 2869 E. 116. St., Leveland, Ohio 44120 — Tel.: 231-2782 X•••••••••••••••••••••••••••••••••••••• # KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN «jf Albert B. Tóth , MAGYAR ÜGYVÉD \% 3025 Lorain Ave., Qeveland, Ch. 44113 — Tel.: 671-2510 v2 »••••••••••••••••••••••• •••••••••••••• ••'/f Kegyelemteljes HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kivan a i* f, JAKAB-TÓTH & CO. V 11713 Buckeye Rd., Qeveland ,Ohio — Tel.: 921-4421 Vx 12014 Buckeye Rd., Leveland, Ohio Tela 561-7524 . ...............................................................................................| KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN| a DOVER VINEYARDS )| 24945 Detroit Rd., Westlake, Ohio Telefon: 871-3310 J *••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• *33 KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVÁN Jf Angélát Auto Body (| xC 6817 Lorain Ave., Cleveland, Ohio — Tela 961-4725 )f ft Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kíván: Orbán Flowers ,, %f , 11520 Buckeve Rd., Cleveland, Ohio — Tela 721-1500 fi*................................................................................................... Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kíván: gf U a SHAKER STUDIOf* Tulajdonos: W. Fabritius Vs 12806 Woodland Ave., Qevelard, Ohio — Tel.: 795-4529 Vx ............................ »NI |A KEGYELEMTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN « ® Hartman J. Károly és Társa MAGYAR TEMETKEZÉSI OTTHONA )% g? 11410 Buckeye Rd., Cleveland, Ch. 44104 — Tel.: 791-8200 -V .......................................................................... KEGYELEMTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN v€ Bodnár Lajos és Fia | f. Magyar temetkezés rendezők vf lÉ/ 3929 Lorain Ave, Cleveland, Ohio 44113 — Tela 631-3075 v2 X¡ KEGYELEMTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN a l |-¡ Szent Margit Egyházközség gf FEDERAL CREDIT UNION YJ IGAZGATÓSÁGA ÉS TISZTVISELŐI KARA Vj Cleveland, Ohio 44120 - Telefon: 721-2027 *nHuH*417r*í7r***íÍí*í*z***íIí*í*íz*iTír*uír*uzr*urs Találkozás idegenben írta: Thiery H. Ilona A guadalajarai Róma szálló harmadik emeletének egyik szobájában fáradtan pihen a vakációzó magyar házaspár. — Haj — sóhajtotta az asszony. — Halálfáradt vagyok. Huszonöt napja kószálunk ebben az országban és ötödik napja itt a városban. Buszon, autón, gyalog. Emberek... üzletek... nyüzsgés... koldusok... paloták... árusok... énekesek... parkok... szobrok... és újból koldusok. Már zúg a fejem a sok látnivalótól. — Megértelek, de te akartál eljönni a kaliforniai füstből... te bolyongsz mindig nyugtalanul. .. keresve... valamit keresve... — Igaz. De nézd, most már tudom, hogy ennek a városnak másfélmillió lakosa van s az mind az utcán jár éjjel-nappal. Kétezernégyszáz autóbusza és az is mind az utcán jár, örökké jár. Zakatolva, csikorogva és — szüntelenül. — Majd elgondolkozott. — Az én városomnak kétmillió a lakosa, ott kétmillió magyar él. Azt is a történelem folyamán nem egyszer támadták, lerombolták, felépítették, az életükért harcoltak. Lakóival együtt remegtem az ellenségtől, éhes gyermekeit karomban tartottam. Utcái, fái, házai, minden köze egy-egy emlék. Ez a város itt, mint a többi is, számomra idegen. Nincs egy mosoly, egy barátságos arc. Templomai csodálatosak és itt mögöttünk a kormányzósági palota is gyönyörű. Katedrálisuk, görög, gót, arab és bizantin stílusával csodálatosan szép, de mikor belépek templomukba, megfulladok a sok aranytól. Nem Istent érzem, hanem parányi koldus voltomat, kihez a szerény Krisztus sokkal közelebb áll, mint ez a sok fény és pompa. Falai közt nem magyar királyt koronáztak, s nem fűz hozzá enyéimért átimádkozott órák emléke; nem nekem zúgott orgonája, karácsonyi gyertyái nem nekem lobogtak. — Ha te mindenütt csak összehasonlítasz és „azt a várost” keresed, akkor nekünk nincs miért utazni. Más ország, más népek, más kultúrra, ennek is megvan a szépsége. Egy percig csend volt. Az asszony lehúnyt szemmel feküdt, fejében még az utca forgalma zakatolt, vízesések ezüstös sugaraira gondolt, a parkok óriási virágaira, az egyetem sokezer diákjára és erre az eleven, lüktető életre, mely ebben a városban lobogott, zajlott. Más mint Amerikában, ahol üres utcákon csak autók tömkelege suhan, a lakónegyedek lehúzott tollai mögött szinte nincs emberi élet. Igen, ez is más város — az is más. Igen, mindig összehasonlított, mindig hazagondolt. München romjai közül, Párizs forgalmából, New York ijesztő grandiózusából és Los Angeles fényben fürdő, illattalan virágcsodái közül. Paloták, szobrok, idegen folyók, idegen hegyek, idegen szépségek közül is mindig odagondolt — mert azt a várost szerette, annak élte életét valamikor. Szerette minden kövét, fáinak lombját, vízének csillogását. Szerette a Duna hídjait, amint átívelték a vizet és összekötötték a két pártot. A rokkantak székére gondolt a villamosokon, a parlament esti sziluettjére, a Tabán édes házaira és a templomok karcsú íveire. Miért is jutott most megint az eszébe? Miért is jut mindig, újból és újból az eszébe? Soha nem fog eltompulni a vágy... a fájdalom, amit ilyenkor érez?... Mit keres itt? Minek is jött ide?... Itt minden olyan más — olyan halálidegen. Felugrott és az ágy melletti asztalkáról elvette a hatalmas telefonkönyvet, Guadalajara város telefonkönyvét és lapozni kezdett benne. — Mit keresel, fiam? — kérdezte az ura. — Valamit. Egy helyet, ahol magyar szót hallhatok. Egy klubot vagy vendéglőt vagy, mit tudom én... magyar szót keresek a sok pergő spanyol után. „H” — mormolta. — Hungary. Itt nincs semmi. Majd az „U”-nál, hogy talán Ungaria. — Nem. Ott sem volt. Indignálódva nézett az urára. — Ebben a városban nyoma sincs annak, hogy valahol van egy város... van egy ország, amelynek kultúrája él, régebbi mindezeknél. Mikor azt az országot alapították, itt még véres szíveket áldoztak... óh... nem, nincs ebben a könyvben semmi. Kis gondolkozás után a restaurantoknál, majd „Kis”, azaz „K” betűnél keresett magyar nevet, az sem volt. Nagy... Kovács... Tóth... Cs... betűs sem... nem__ seholsem... Végül az „F” betűnél örömmel kiáltott fel: — Megvan! Na látod?... végre találtam magyart. —Hol? — nézett fel az ura, aki a térképet bóklászta. — A telefonkönyvben. — És most telefonálni akarsz egy idegennek? Csak azért, mert F el kezdődik a neve és esetleg magyar? Los Angeelsben vagy 40.000 magyar van, azokat már mind felhívtad? — Azt nem... de értsd meg szívem... talán tud ajánlani egy magyar vendéglőt. Magyar ételt szeretnék enni és magyar hírt inni. Még Kuala Lumpurban is van magyar, itt miért ne lenne? A férj bólintott, de nem szólt senkit. Hát lehet a nőket érteni? Pláne megérteni? Az asszony tárcsázott s hangja majdnem könynyessé vált, amikor hívására, magyar szavára — magyarul válaszoltak. — Önök magyarok? — Hát persze! — Kérem, mi is magyarok vagyunk. Öt napja bolyongunk a városban, 25 napja az országban... magyar szóra vágyunk... magyar vendéglőt keresünk... tudnának nekünk segíteni? — Szívesen. Hol laknak, melyik szállóban? És megbeszélték, hogy eljönnek. És elviszik őket valahová magyar szóra... magyar zenére... magyar italra... Guadalajarában. Ezek a nők! A magyar nők! Este nyolcra ígérkeztek. Lent a hallban fognak találkozni. — Kérem, ismertető jel, hogy a hajam fonva van a fejem tetején, biztosan megismernek arról. A viszontlátásra... és boldog mosollyal tette le a kagylót. Este fél nyolckor már lent ültek a hallban, süppedő vörös szőnyegen halkan jártak a vendégek ki és be. A sarokban a televízión egy szép nagykontyos spanyol nő szirupos dalt énekelt. Hangja érzékin, lágyan bugyogott, a vendégek a fotelekben, bőrdíványokban ülve hallgatták a műsort s a hölgyek fején — általában — fonott volt a haj. Az ajtón át elég sűrűn jöttek-mentek a vendégek. Kik fel szobáikba, kik fel az étkezdébe vacsorázni, vagy az íróasztalnál kötötték le a másnapi városnéző túrát. — Hogy fognak megismerni minket? — aggódott az asszony. — Nézd, itt úgy látszik, ez a hajviselet divat. Az ajtón házaspár lépett be. Egyszerű kosztümben, kedves mosollyal néztek körül. Semmi különös jel nem volt rajtuk. Sem nemzeti ruha, sem csákó, sem kacagány... A két magyar család megindult egymás felé és kezet fogott. Talán csak a szívdobbanásuk volt az ismertető. Négyen magyarok. Kint a nagyvilágban. Évek óta bolyongva... keresve... várva... reménykedve ... vagy átkozódva... kacagva... vagy sokszor sírva... Idegenben. Évtizedek óta. Négyszemélyes amerikai kocsihoz vezették őket és pompás kivilágítású sugárúton indultak el a Guadalajara másik arca, másik része felé, ahol az idegenek éltek. Csendesebbek, tisztábbak voltak az utak és több autó suhant rajtuk. F-né kedves, decens, bájos asszony volt, percek alatt megtalálták a témát és mire a sugárút tereit elhagyták és csendesebb, elegáns villákkal szegélyezett fás utak felé kanyarodtak, már majdnem ismerték egymás élete történetét. F. Árpád híres futballista volt és éveken keresztül olaszországi majd franciaországi csapatoknál volt vendégjátékos. 1956-ban kerültek Amerikába, majd rövid időn belül egy mexikói csapat szerződtette edzőnek. A csapatot a mexikói bajnokságig vitte fel, Guadalajarában telepedett le és azóta is itt élnek. Elhajtottak az amerikai konzulátus épülete előtt, végül egy kis kanyar után egy gyönyörű villa előtt álltak meg. — Asszonyom, magyar klub vagy vendéglő nincs városunkban, de magyar szóra, magyar zenére és jóízű borra szeretettel hívjuk Önöket szerény otthonunkba. A kapu előtt kis mexikói lányka ült s lobogó szemű fiatalember csapta neki a szelet. Akár odahaza — valamikor... A kislány felrohant, ajtót nyitott, felgyúltak a fények s az emeletet körülvevő terasz párkányán 42 cserép vörös muskátli üdvözölte őket. A ház emeletes volt, tágas, lent egy nyugdíjas amerikai család lakta a földszintet, a második azaz harmadik emeleten voltak a személyzeti szobák és a mosókonyha. A házban fehér kőpadló, finom, egyéni bútorok, csodás perzsaszőnyegek, álomfüggönyök, herendi vázák, szobrok, csillár — és egy gombnyomásra a falból halk cigányzene szólalt meg. Alig tudtak beszélni... Magyarok idegenben. A munkáért a pénz idegen. Az utca... a házak ... a kövek... a virágok... a szomszédok... felettük az ég... idegen. A szorgalom, a becsület, a kimondott szó súlya egy valamikori távoli világ neveltjének értéke — magyar. A szív, a lakásban az ízlés, a finom vonalak, a tokaji, az apró sütemények, a halk zene s az egész igazi hazai vendéglátás — magyar. A férfiszoba fala beborítva diplomákkal, elismerő levelekkel, fényképekkel. A vitrinek zsúfolva trófeákkal. Valamikor otthonról elindult egy gyerek, hogy magyar tehetségével hírt szerezzen a világban — másoknak, és hogy hírét vigye a világba — magyaroknak. Olyanok vagyunk mint az élesztő Isten kenyerében — mondotta valaki egyszer. S széjjelszórt a világban, hogy idegen lisztbe hullva kovász és hatalmas ízes kenyér váljon a magyar élesztőből — a magyar tehetségből. Az asszony édesen beszélt a lányhoz spanyolul. Ajkáról halkan peregtek a szavak, kis mosollyal kísérte minden kérését. A férfi leveleket mutatott, szerződéseket, meghívásokat, elismeréseket, amelyeket az általa trenírozott csapatok kaptak az egész világról. Már többször beutazták a déli országokat, 2—3 évre át-átszerződtek más városba, más csapatokhoz. Ilyenkor az asszony egy szobányi berendezést vitt magával. Utálják a szállodai életet, lakást vesznek ki, saját bútorukkal, képekkel, virággal, dísszel teremtik meg maguk körül mindenütt a magyar otthont. — Mert az életet csak így lehet kibírni... — mondják. Otthonról most nem beszélünk... honvágyról sem... hiszen eleget beszél egyetlen mondat: — Úgy érzem, hogy itt egy gyönyörű börtönben élünk... De ez maga építette börtön és akkor mehet ki belőle, amikor akar. Kultúrbörtön. Magyar szóval, magyar könyvekkel, magyar ízléssel és zenével körülbástyázva. Nagy magyar drágakő — idegen tokban. Éjfél után ismét kimentek a teraszra. Leláttak a városra, melynek nyüzsgő zaját eltompította a távolság, ablakszemek sokezernyi fénye összevillogott az utcalámpák és a csillagos égbolt fényével. Egy tekintettel még elbúcsúztak Guadalajara éjszakai lenyűgöző képétől, a terasz muskátlisaitól, az udvar fáitól, a földszint télikertjétől, s az édes, elegáns, szép magyar otthontól. Éjjel kettő volt, amikor hazavitték őket, és jóbarátként búcsúztak. Hosszú volt a nap és élménnyel teli. A lift csendesen zúgva vitte fel őket szobájukba . — Mondd, — fordult férjéhez — miért kell idegenben eltűnni ennek a sok magyar értéknek? Az a ház és sok százezer kis magyar ház egy szép napon üres marad, a a muskátlik elhervadnak, a falakra a magyar tájak helyére Orozcok vagy más idegen képek kerülnek, s kétmillió értékes magyar így vész el idegenben. Villanyoltáskor férje tekintete végigsimított az asszony arcán. Elpihenve, lehúnyt szemmel feküdt, szeme sarkában apró könnycsepp állt. Vajon Guadalajará-t siratta? 1974. november hó Magyary Csilla; József-napi köszöntő Szent József, ma vidám dalt dalolok tiszteletedre! Dicsérem benned a munkást és a munka szent örömét , s dicsérem védőszentjét a családnak, a családnak, hol befogadják még nevelt Fiadat, Istenedet.Wfre Szent József, ünnepeden a tavasz közeleg. Kaliforniába, Kapisztrán János falujába megérkeznek a fecskék. Ki nem hallott még a csodáról? Minden évben névünnepeden Isten madárkái jönnek boldogan csicseregve. Ott voltam, láttam magam is. Szent József! Munkások pártfogója vagyis így az enyém is. Te segítesz könnyű szívvel bemenni a gyárba, S ha néha nehéz: Hozzád sóhajtok. Te rám nézel mosolyogva s hajrá! újul erőm és Rád visszamosolygok. Szent József, vidám ma köszöntöm! Névünnepeden hálám dalát dalolom, Köszönöm, hogy segíted a munkám és még jobban köszönöm, hogy segítesz szeretni, imádni, követni Jézusodat. II. oldal