Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1975 (82. évfolyam, 1-50. szám)
1975-12-28 / 50. szám
2. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 1973. december 28. CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap Eszakamerikában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United Staten and Canada Published weekly except EaSter 6 Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24.-én Msgr. Böhm Károly pápai preláius-plébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm Papal Prelate-Pastor Managing Editor Father NICHOLAS DENGL, O. F. M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES« ELŐFIZETÉSI ARAK. For two years______$22.00 Két évre------------------$22.00 For one year _______$12.00 Egy évre------------------$12.00 For six months______$ 6.00 Fél évre------------------$ 6.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS, O. F. M. 1739 Mahoning Avenue, Youngstown. Ohio, 44509 Telefon: (216) 799-2600. Szerkesztő: ESZTERHÁS ISTVÁN 2GU2 Queens ton Kd. Cleveland Heights. Oh. 44118 — Tel.: (216« 321-17UJ ADVERTISEMENT RATES: $2.50 per column inch 1—4 times; $2.25 per column inch 5—15 times; $2.00 per column inch more than 15 times; x/i page $85.00 J page $160.00; 1 full page $300.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A magyarság töretlen hídja 75 éven át a VASÁRNAP Az új amerikai magyar lapot, amely a Szent Erzsébet Hírnökértek volt a folytatása, Clevelandben, a South Woodland Avenue 46. szám alatt szerkesztették. Kiadta az „Amerikai Magyar Katolikus Irodalmi és Nyomdai Szövetkezet” (Hungarian and Catholic Literary and Printing League). Felelős szerkesztő és a kiadóhivatal vezetője így jelent meg a lap első oldalán: Hollós Károly áldozat. A SZENT ERZSÉBET HÍRNÖKÉ-nek utódját a South Woodland Avenue 195. szám alatt nyomtatták. A nyomdában pedig üzletvezető Apáthy Ferenc volt. És a lap címe: MAGYAROK VASÁRNAPJA volt. . A fejléc ábrája középütt a keresztet mutatta, felette a magyar Szent Koronával, bal oldalán az amerikai felségjelvénnyel, jobb oldalán pedig a magyar kis címerrel. Az első, a mutatványszám (1901. június 16, szerda) első oldalán ezzel a felhívással jelent meg: „őseink, a régi magyarok, amikor harczba indultak, a boldogságos Szűz Mária képével ékesített zászló lengett a seregek élén. Ennek árnyában küzdöttek, ebbe vetett bizodalommal vívták ki harczi dicsőségüket megörökítő fényes győzelmeiket. Harczba indulunk mi is. Küzdünk a katholikus magyarságért. Bizodalmunkat mi is a boldogságos Szűzbe helyezzük. Hozzá intézzük forró esdeklésünket, a midőn világgá bocsátjuk első hírnökünket, lapunk jelen számát, mely Isten dicsőségét van hivatva honfitársaink között hirdetni. Éppen ezért hisszük, hinnünk kell, hogy a katholikus magyarság egytől-egyig zászlónk alá fog tömörülni, mely ténynyel nem nekünk, hanem Neki — a boldogságos Szűznek — mutatjátok be véreink hódoló tiszteleteteket. Látjátok: kis Jézus is kitárja áldást osztó szent kezét felétek, amerikai katholikus magyarok!" Ma sem lehetne és tudnánk az útravalót szebben és jobban elmondani. És ma sem lehetne a MAGYAROK VASÁRNAPJA küzdelmét szebben és jobban megvívni, mint ahogyan akkor kezdték. Közelgett a lap és az amerikai magyarság első nagy politikai próbája Amerikában, amikor a fegyverek megszólaltak és az első világháború más oldalra kényszerítette az otthoni és más oldalra az Amerikába kivándorolt magyarokat. Az első világháború nagy válság volt az amerikai magyarok életében. Amikor Magyarországon még a nagy veszélyt csak sejtették, akkor már a Magyarok Vasárnapjában és a magyarok szervezetei, intézményei és testületei harcban állottak ezzel a veszéllyel az otthoniakért. És ez valóban veszélyes küzdelem volt, de nem húzódtak tőle vissza. A pánszláv készülő támadás jeleit közelről figyelték, amint Amerikában készült, szervezkedett Massaryk, Benes mozgalma és a többi szláv mozgalom. De még ezt is megelőzte a háború nyomorúsága és az a segítő vágy, hogy enyhítenek a háborúban vérző magyar nép helyzetén. Különös aggodalommal figyeli ebben az időben a MAGYAROK VASÁRNAPJA az orosz hadifogságba került magyar hadifoglyok sorsát. A Vasárnap figyelmeztet rá először Amerikában, hogy az orosz cárizmus nem tiszteli a magyar hadifoglyok emberi jogait és visszaél a hadifoglyok helyzetével. 1916. február 24-én olvassuk a Vasárnapban:. „MAGYAROK A VOLGÁNÁL. A hadifoglyokat Szibériából Európába hozzák. A berlini NATIONALZEITUNG-nak jelentik az orosz határról. Naumov orosz földművelésügyi miniszter közölte az orosz sajtóval, hogy a Szibériában levő hadifoglyokat áthozzák az európai Oroszországba és legnagyobb részüket igénybe fogják venni az orosz mezőgazdaság és ipar céljaira. E kérdésben megegyezett már a hadügyminiszterrel is. A német, magyar és osztrák foglyokat a Volga menti kormányzóságokba, a szláv nemzetiségű foglyokat pedig a jekaterinoszlávai és poltavai kormányzóságokba vitték. — Oroszországban ugyanis oly nagy a munkáshiány, hogy csak a hadifoglyok segítségével lehet a földeket megművelni.” Ma sem írnánk másként és ma sem írhatnánk jobban. És éppen ez az, ami a Vasárnap történetében csodálni való. A lapszerkesztő elődök és a lapszerkesztő utódok egyetértése — háromnegyed századon át. Olvassa és terjessze a Katolikus Magyarok Vasárnapját! Két évre, vagy két címre 22 dollár egy évre 12* — félévre 6 dollár. ESZTERHÁS ISTVÁN: A Jézusé vagy, Száműzött! • SZENT JÓZSEF ÉS SZŰZ MÁRIA JÉZUST, a kisdedet óva istápolva és Egyiptomba mentve, száműzöttek voltak. A szent család tehát számüzöttek családja vol. Az írás, Szent Máté evangéliuma szerint, ezt így mondja. .. íme, az Úr angyala megjelenik Józsefnek álmában, mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és fuss Egyiptomba, és maradj ott, míglen mondom neked. Mert keresni fogja Heródes a gyermeket, hogy elveszítse. Ki fölkelvén, véve a gyermeket és anyját éjjel, és elmene Egyiptomba. És ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, mit az Úr szólott a próféta által, mondván: Egyiptomból híztam az én fiamat. Akkor Heródes látván, hogy kijátszatott a bölcsektől, igen megharagudvék, és elküldvén megöleté mind a gyermekeket, kik Betlehemben és annak egész környékén valának, a két esztendősöktől lefelé, azon idő szerint, melyet a bölcsektől kitudott vala. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta megjövendölt, mondván: Szózat hallatszik Rámából, sok sírás és jajgatás, Ráhel siratja fiait, és nem akar megvígasztalódni, mert nincsenek.” • TE, MAGYAR SZÁMŰZÖTT, igaz, minden hatalom nélküli, rokontalan, ezért törékeny, azaz felelőtlenül eltörhető emberfia lettél idegenben. Életed aszerint mozdul, pendül, bénul vagy eldűl, amint az új világ közötted élő emberei engedik, feszítik, repítik vagy elejtik. Hiszen szülőhazádból elűztek, hiszen szülőnépedből kiléptek, s mert rokonaidtól itt nem félnek, képzelt barátaid könynyedén, tetszésük szerint úgy szorítják életed, kenyered és becsületed, mint annak idején a betlehemi csecsszopó gyermekeket. Ha már hasznot nem kívánnak belőled — újból és újból hontalanná tesznek és egy fokkal mindig öregebb, gyengülőbb, esendőbb és szenvedőbb ember leszel, — mint amikor útrakeltél. Mégis, karácsonykor, a jászol előtt mélyen lehajtva fejed. Száműzött, észrevedd, hogy Isten a jászolban feléd nyújtja fiát, aki előtted ugyanúgy végigjárta a száműzöttek menekülő útját, — amint te járod most. És nem azok felé, akik, mint Heródes fegyveresei, üldöztek, elűztek vagy ellöktek. Akik hazádból, népedből, hivatásodból, majd kenyeredből kivetettek. Hogy életed végére érkezve, ne maradjon több sem neked, mint ami Jézust fogadta érkezésekor: heverőhely — hideg és csak a jámbor barmok párálló jóindulata meleg. De, Száműzött, ettől ne rettenj meg! • EZT LÁTVA LÁTNOD, ÉRTVE ÉRTENED KELL. Látnod kell itt, Clevelandben, és értened kell. Száműzött, a világ minden táján, ahová magyar eljutott és ma kevés tája van a világnak, ahová belőlünk nem jutott. Látnod kell, Isten fia emberré lett és, íme, menekíteni kellett. Idegenbe, száműzetésbe, Egyiptomba, Heródes elől, ok,ossisakos, karddal-gyilkos és pajzzsal-biztos fogdmegek elől. Pedig — és ezt értened kell — ugye, Istennek hatalma lett volna ahhoz, hogy akár gondolatának egyetlen egy szikrájával vessen Heródes szörnyéletének és szörnyű tetteinek véget. Ezt kell látva látnod és értve értened. Nem tette, mert a száműzetéssel mindig célja lenne az Istennek. Száműzött, ezt ne feledd és csak ne rettenj meg! • JÉZUS, aki előtted vállalta a száműzetést, hogy az Úr szólhasson, mondván: Egyiptomból hívtam az én fiamat, Jézus azt várja tőled, hogy ne rettenj, hanem bátran előre menj. Számíts rá, hogy mindentől meg fognak fosztani, talán még hangodtól is, talán még szavadtól is, csakhogy megállítsanak, hogy ne mondhasd az igazat. A hitedet is megrabolják, hogy tétova kishitűségben heverve az útszélen hagyjanak. De, Száműzött, ettől se rettenj! Mert ha igazad nem hagyod, majd meglátod kirablásod, megcsúfolásod, fojtogatásod legcsúfosabb pillanatában is te. Száműzött, tisztábban, erősebben és világosabban érzed majd isteni sajátod, az emberi test-gúnyában élő, mert fázó, mert síró, mert reszkető lelked, mint azok, akik csak a test-gúnya, az atyafiságot önzés kövérlésével, kiszámított haszonlesésével törődnek, és a lelkükkel majd zavarban lesznek. Ezek nem érzik majd talán sohasem, amit te érzel most. Száműzött, a jászol előtt, az Isten emberré válásának, megtestesülésének ez előtt az alázatosan földi és mégis karácsonyi alkotmánya előtt, amikor az emberré teremtő isteni lehelet, a lélek forrsít, gyötrődik, lázasodik és gazdagodik benned. Ezért a lelki gazdagodásért nem nagy ár az új, szabad világ, a régi, emberi kevélység nemtörődöm és kihasználó megpróbáltatásainak elviselése. Érezheted, Száműzött, hogy amikor a lelked szenved borzongva, lázadva, lázasan lázadva és keseregve, ugyanakkor és ugyanezért minden ellened elkövetett heródesi galádságnál és garázdaságnál erősebb lesz. Tehát, vigyázz. Száműzött, el ne keseredj! Hiszen azok akik hurkot vetnek rád, éppen azért teszik, mert félnek tőled. Kövérlésük mélyén tudják: minden száműzött Jézussal van együtt. Éppen ezért, Száműzött, meg ne rendülj! • HA SÍRSZ IS, még ha pusztulsz is ebben a heródesi galádságban és garázdaságban, a lelkedre figyelj, csak meg ne rendülj, meg ne rettenj. A száműzöttek pusztítása, elhallgattatása régi történet. Heródes még az Isten fia után is kiküldötte okos-sisakos, gyilkos-kardos, pajzzsal-biztos seregét. Mégsem tudta az ártatlan kisdedet megölni. A kisdedhez szólító magyar főpapot, lelki fejedelmünket, Mindszenty Józsefet pedig börtönbe hurcolták és ítéletben rágalmazták a heródesek. Még itt, kint is, amikor pedig már a legnehezebb keresztet, a száműzetés keresztjét vitte, kicsinyelték, megítélték. Te miért lennél a szenvedésből kivétel? De ne legyél a szenvedésben méltatlan sem. Persze, hogy téged is űzőbe vesznek, veszettként kergetnek, ha a hurok elér, meg is markolnak. És, persze, éppen azt akarják megölni, ami benn ned fázik, sír, borzong és didereg, a lelkedet. — Azért akarják elfojtani a lélek mindennemű jelentkezését, sírásodat, borzongásodat, didergésedet, de kiáltásaidat és írásaidat is, mert remélik, hogy a nagyvilág így majd nem hiszi el, hogy igazad van és igazság a lelked. Meg akarnak fojtani, akár a test-gúnya szorongatásával is. Persze, az új heródesek, a marxista heródesek, akik elnémításodra törekednek, akik ítélettel rágalmazták lelki fejedelmünket, ma más alakban jelentkeznek. De azért modern köntösükben is könnyű felismerni őket. Ma, az bizonyos, nem ronthatnak ránk élesre köszörült kardvasakkal, számító fejüket és lesi-locsi ajkukat nem rejthetik sírna, kemény acélsisak mögé, pajzsuk nem lehet olyan csillogó-villogó, könyörtelen érc, mint valami kerek nap. A különbség csak annyi, hogy ma a hazugságokat csiszolják élesre ellened, hogy a sisak ma a képmutatás mosolyos ábrázata, és a pajzs a mutatott tekintély vakító paklongja. És ma a cél nem a fizikai kivégzés, a test gúnyát nyomorúságra, néma vegetálásra meghagynák neked, csak a lelkedet kérik, hogy arról mondjál le. Hogy a lelkedet add oda, hogy elválaszthassák szülőhazádtól, szülőnépedtől, hivatásodtól, nyelvedtől, erkölcsi hiteledtől, jól kiérdemelt barátaidtól, de a jól okozott nyomorúsággal akár árva családodtól. — Heródessel azonban abban ma is egyek, hogy irgalmat nem ismernek. Mert a diktátorok sohasem engedhetnek. Mindig rossz lelkiismeretű, gyáva, megrettent emberek. Rémítenek, mert megrémültek. Tudják, hogy rosszat cselekedtek. Tőlük hát meg ne rettenjetek! • CSAK NE SZÉGYELD, hogy ilyen gyenge és kicsiny vagy hazulról kiűzött, népedből kivetett. Bármilyen könnyű is megrabolni, félretaszítani vagy eltörni téged, sohase feledd. Jézus tanításait követted, amikor a száműzetés próbáit magadra vetted. Életed is ez az igazság, amely Jézus tanításaiból származik: a gyengék védelme az erősek hatalmával szemben. Hazád a hatalmasok háborújában széttöretett, néped a nagyok játékában elvéreztetett. Száműzött, ez a végzeted. De mindezzel néped igaza nem gyengülhetett. És ha te végeznéd is, ha veled végezhetnének, igazságoddal nem végezhetnek. Mert amiért a száműzetést magadra vetted, nem egyéni igazad, hanem az elnyomott gyengék és minden elnyomott igaza, ahogy ezt Jézus Urunk tanítja. Ezért, amikor a szeretet egész emberiséget egybe ölelő ünnepén gyengeséged, sérteltséged, sebesülésed, kirablásod gyötrelmeit számba veszed, amikor szeretteidre gondolsz, akiket otthon és itt kint, itthon veszítettél és napról-napra veszítesz, mindig gondolj az igazságra, amelynek szószólója és hordozója lettél és amelynek tanúsága életed-halálod lesz. És főleg ne rettenj meg! • KARÁCSONYKOR borulj le a jászol elé. — Esendőséged, sírásod és szenvedésed, e szomorú kincseidet Jézus elé tedd. Jézus először nem a királyi ajándékokért nyúl, hanem a pásztorok nyomorú szegénységéért. És nem az Úr angyala mondotta, hogy a száműzetést vállalni kell? Ne az Istennel perelj, aki fiát a szegénység jászolába és a száműzetés hontalanságára adta. A heródesi emberekkel kell ellenkezni a száműzetésben, és a száműzetést is vállaló igazságod miatt. És nem szabad tőlük megrettenni! • A JÁSZOL ELŐTT leborulva forrón sírj, fázódva dideregj, gyötrődve imádkozz. De aztán betlehemi erővel, angyali lélekkel, bátran állj fel és szállj szembe üldözőiddel, ezekkel a heródesi fogdmegekkel. Jézus tanításának következetes, bátor és rendíthetetlen védelmezője, az igazság hordozója és szószólója légy. Akit ezért üldöznek. — Aki száműzött. Csak ne rettenj meg! — ÁLLJ A JÁSZOL mellett! Száműzött, Jézus követője vagy, az igazság hordozója, elnyomott testvéreid felé a szeretet reménysége. És ez maradsz még akkor is, ha elnémítanak. Mert biz’ igaz, az emberi hang gyarlóan gyenge és hamar elapad. De ettől se rettenj meg! CSAK NE RETTENJ MEG! Igazságtevő az igazság és szólni fog tovább. Meghozza néped igazát. Ugyanis: Száműzött, most már, ugye, látod, igazságod Jézus tanítása és a hordott, idegenben szólaltatott igazad révén a Jézusé vagy te magad. Heródesek ezért, akár meg is ölhetnek. De feletted éppen ezért semmiképp sem győzhetnek. (1975. XII. 16.) Menekültek karácsonya -1971 (Folytatás az első oldalról) Jak az illúzión, mégis csak ez jöhetett számításba, miután a közeli hegy megmászása sem hozott semmi eredményt. Ez egyébként nevezetes hely volt. Innét jelezte Spartakusz a rabszolgalázadás megkezdését. Cápua környéke egyébként is csak úgy hemzsegett a történelmi nevezetességektől. Hoszszú sétáinkon ismerkedtünk velük. Nem messze volt a gladiátor iskola, ahol Spartakusz is tanult s szőtte álmait a szabadságról, nem a szökésről, ami bizonyára könnyebben sikerült volna neki, hanem minden rabszolga szabadságáról, — hogy aztán a zsarnokság Cápuától Rómáig keresztre szögezze őket is meg az eszmét is. Krisztusnak kellett így meghalni még, hogy végre eljöjjön a szabadság a rabszolgáknak is. — A zsarnokságok azonban mindig újra meg újra próbálkoznak. A kereszténység győzelmét egy 1100-ban épült bazilika hirdette a hegy oldalán csodálatos freskóival, képeivel. Maga Cápua is csodálatosan szép kis városka volt, történelmet lehelő girbe-görbe utcáival, környező olajfa- és narancsligeteivel, csodálatos szépségű székesegyházával minden lépésre új és új gyönyörűséget tartogatott a szépre fogékony lélek számára. Itt volt a nápolyi király palotája. Káprázatos épülete s csodálatos parkja magyar emlékeket is őrzött. A jelenkori történelmet a tábor képviselte. — 1914-ben épült hadifogolytábornak. Bizonyára sok magyar is szenvedett it. Mussolini kommunistákat tartott itt lakat alatt, hogy azok kiszabadulva helyet adjanak azoknak, akik az elvtársak elöl voltak kénytelenek menekülni. Nápoly minden csodájával csak 25 kilométerre van, s a Vezúv Pompeit elborító hamuja alkotja itt is a talajt. ★ Egyik este karácsony közeledve, elmentünk a fáért, illetve az ágakért. Nagyobbik fiam szegődött mellém fegyverhordozónak. A fegyvert egy kisbalta jelentette. Ahogy ballagtunk a gyéren kivilágított utakon, fiam megszólal: — Apa, miért kell nekünk a fát vágni? Miért nem a Jezuska hozza? Zavaros mesémet hitetlenkedve hallgatta. Saját gyermekkorom háborús karácsonya jutott eszembe. 45 karácsonya. Fát még csak tudtunk szerezni, de szaloncukrot azt nem. Akkor hallottam én is hasonló zavaros magyarázatokat, amit én is hittem is meg nem is. A fa gyönyörű ágat kínált. Pontosan olyan volt, mintha igazi kis egyméteres fenyő lenne. — Ágai szimmetrikusan nőttek körbe, s felfelé elkeskenyedtek. S aztán ajándék is került alá, amit tényleg a Jézuska, vagyis az igaz szeretet hozott. ★ Szenteste napján ugyanis váratlanul megérkezett Asztalos atya Rómából, a külföldi magyarok ajándékaival. Sebtében kis magyar karácsonyi ünnepélyt rendeztünk. Igazi karácsonyfát is hozott, s a fa alól lemezről felcsendült a „Mennyből az angyal"... A körben álló magyarok lehajtott feje egyre feljebb emelkedett, hogy végül mindenki együtt énekelje a csodálatos varázsú, magyar karácsonyi melódiát. Szavalatok következtek. Tollas Tibor börtönkarácsonya vigasztalásként hatott. Majd kiosztották az ajándékokat, ami ha kicsi is volt, nagyobb örömet okozott, mint a hajdani karácsonyok dúskáló öröme. A szeretet másik meglepetést is tartogatott. Az olaszok szíve is megnyílt, s ajándékcsomagokat kaptunk, s a gyermekeknek még játék is jutott. A főépület körüli fákon lámpák égtek, s színes díszek lógtak, s az ünnepi ebédhez még bort is adtak. Fiam szemrehányóan nézett rám: — Látod, apa, mégis hozott a Jézuska ajándékot! TAX ET BONUM!’’ Minden barátjának és ismerősének, valamint minden magyar testvérének kegyelemteljes karácsonyt és áldásos új esztendőt kíván. Goda Ferenc és családjai