Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 (84. évfolyam, 1-50. szám)

1977-04-24 / 16. szám

KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA APOR GÁBOR: Egyik tatárjárástól a másikig Szellemi hagyományaink a száműzetésben­ ­A mai magyar száműzötteknek gazdag szelle­­­mi hagyományaik vannak. Szerencsére, mert ez a száműzetés az összes eddigi száműzetésekhez mérve hatalmasan gazdagabb szellemi értékek­ben, könyvekben, sajtóban, tanulmányokban és cikkekben. És a végén úgyis ez fog győzni. Sze­­ren­­étlenségünkre, mert olyan sokáig tart ke­serű, számkivetett sorsunk. Azonban szellemi gazdagságunk mindkét oka, gazdagsága és hosz­­szú időtartama arra utasít, hogy idézzük hagyo­mányainkat. Ezért idézzük most a szabad ma­gyar külpolitika egyik művelőjének és nagy te­hetségének, Apor Gábornak érdekes tanulmá­nyát, amely az akkori magyar „szamizdat”-ból, gépírással sokszorosított száműzött iratból, a sza­badság egyik legelső sajtótermékéből, a KATO­LIKUS SZEMLÉBŐL való. Róma, 1949 novem­ber. A cikk címe ez volt: „A tatárjárás külpoli­tikai következményei.”­­ • A TATÁRJÁRÁS rendesen valami borzal­mas katasztrófaként él a köztudatban. Kataszt­rófa, melynek embertelenségét a mai nemzedék­nél jobban egyik se tudja megérteni. Úgy él a köztudatban, mint egy egyszeri lezárt esemény, amelynek nem volt folytatása, földrengésszerű valami, következményeinek eltakarítása egy em­beröltő munkáját vette igénybe, a hátrahagyott romok pedig sokáig zavarták a magyar nép és vezetői álmát. Végül is nem ismétlődött meg,­­ nyomtalanul elmúlt. Ez bizony nagy tévedés. A következő századok eseményei okszerű összefüggésének a kutatása­ azt bizonyítja, hogy a tatárjárás, amely a vilá­­­got a kínai határtól az Adriáig alaposan meg­rázta, oly mély nyomokat hagyott, hogy azt még a mai napon is, sőt, ma jobban mint tegnap, ész­lelhetjük. Különösen érdemes ezzel a jelenség­gel magyar szempontból foglalkoznunk. A tatárjárás első és közvetlen külpolitikai kö­vetkezménye a kunok birodalmának megsemmi­­­­sülése volt. A kunságnak egy csoportja Magyar­­országon telepedett le, és részben pótolta az el­pusztult lakosságot. A másik részük pedig fel­szívódott a saját területén, vagy zsoldos katonák csoportjaiként szétszóródott­ a Közelkeleten, any­­nyira, hogy még az egyiptomi szultánnak is ju­­­­tott belőlük egy csapatra való. Ezekből létesült a híres Mameluk-gárda. A Mameluk-gárda tárna-­­sza maradt az ország uralkodóinak mindaddig,­­ amíg Napóleon a piramisok tövében meg nem­­ semmisítette. A kunok birodalmának elpusztu­lásával jelenik meg a románság külpolitikai té­nyezőként a magyar történelemben. Hogy a románok mióta lakták a Duna alsó fo­lyásának lapályvidékét, hogy Erdélyből jöttek-e oda vagy a Balkánról, ez külpolitikai szempont­ból közömbös. Tény azonban, hogy azon a terü­­­­­leten, ahonnét három évszázadon át a besenyő és kun betörésektől szenvedett annyit Magyar­­ország, ezentúl a havasalföldi, majd a moldovai vajdákkal lett dolgunk. Sem a kunok, sem a be­­­­senyők nem voltak kellemes szomszédok, úgy, hogy a románság megjelenése előnyös változás­nak látszott, annál is inkább, mert nyugodtabb megélhetést kereső vándorlásukkal, békés pász­torok és földművesekként szivárogtak be Erdély­be, pótolva annak megtizedelt lakosságát. • EZ A KOR NEM ISMERT nemzetiségi kér­dést, így a tatárjárástól előidézett változás sem bírt volna akkor jelentőséggel, ha nem ütközött volna ki a mozgásba hozott népek vallási külön­bözősége, hiszen a vallás volt a fő szellemi moz­gató ereje a középkornak, nem utolsó sorban a nemzetközi életnek. A keresztény egység, a „res publica Christiana” a Keleten még a tatárjá­rás előtt meghasadt, midőn a keresztes hadak 1204-ben meghódították Konstantinápolyt és megsemmisítették a bizánci birodalmat. A ke­resztény történelem legbarbárabb és legszégyen­­teljesebb tetteinek egyike volt ez. Vészes követ­kezményei lettek. „Még a szaracénok is izgal­­masok és jóságosak azokhoz képest, akik Krisz­tus keresztjét viselik a vállukon” — írja a gö­rög krónikás. Az ortodox hitűek, főleg Kons­tantinápoly kirablásának hatása alatt, ezentúl semmi közösséget nem éreztek és nem vállaltak a nyugati kereszténységgel. Annyira, hogy ké­sőbbi korban a törökök megjelenésekor, inkább megalkusznak a mohamedán uralommal, sem­hogy közösséget teremtsenek a latinokkal. A fenti eseményekben ártatlan volt Magyar­­ország, mégis éppen ő szenvedett azoktól a leg­jobban, saját bőrén érezvén káros hatását an­nak a szellemi vasfüggönynek, amely közte és a Közel-Kelet között leereszkedett, és amely a ro­mánok megjelenése által teljessé vált. — Lehet,­­ hogy a pogány kunok megtérítése, amelyet IV.­­ Béla békés eszközökkel és szervesen kezdett volt­ meg, hiú ábránd volt. Azonban a kunok eltűné­sével ez is megszűnt. A következő században­­ megjelenő törökök ellen a lelki kapcsolatot, a­ Balkán ortodox népeivel már nem lehetett meg-­­ teremteni, a szellemi közösséget, sem a közös­­ védekezést. A lengyelek is, akik a török hódolt­ság idején a moldovai vajda szomszédai voltak, ugyanezt tapasztalták. A vallási különbség miatt ők sem tudtak szellemi kapcsolatot teremteni, a török veszedelem ellenére sem. • MÁSODIK, TALÁN MÉG FONTOSABB kö­vetkezménye a tatárjárásnak, a lengyel—ma­gyar szövetség elgáncsolása. A lengyel szövet­ség az Anjou királyoknak alkotása és legfőbb politikai bázisa volt. A 14. században ugyanis Csehország, a Luxemburgi-ház uralma alatt, ro­hamosan feltört hatalomban, gazdagságban, és Bajorországot és Ausztriát kiszorítva, még a csá­szári koronához is hozzájutott. Ennek kiegyensú­lyozására kötött Róbert Károly király szövetsé­get a lengyelekkel, feleségül vévén Lokietek László lengyel király leányát, Erzsébetet. Sőt fia, Lajos — a lengyel királyi ház kihaltával — 1370-ben lengyel királlyá koronáztatott. Eme két emberöltőn át tartó szövetség, úgy látszott, véglegesen biztosította Magyarország­­ külpolitikai egyensúlyi helyzetét, mégis, Nagy­ Lajos halála után ez váratlanul felbomlott, és-­­pedig főleg a tatárjárás okozta fejlemények kö­­­­vetkeztében. Az európai tatár birodalom ugyan-­­­is, már a második generációban gyengülni kez­dett, ami legelőbb a nyugati végeken volt érez­hető. A politika természete olyan, hogy nem tűr „üres teret”. Mi sem természetesebb tehát, hogy j­elentkeztek az örökösök. Nagy Kázmér lengyel király, Róbert Károly király sógora, aki a vi­segrádi kongresszuson, 1335-ben kénytelen volt I Sziléziát átengedni a cseheknek, kárpótolta ma­gát ezért a veszteségért, kézrekerítve Halics,­­ Lemberg, Cholm vidékét, s megszüntetve ily mó­­­­don a magyar—tatár szomszédságot. A nagy konc azonban a litván fejedelemnek jutott, aki­­ Fehér-Oroszországot, Podoliát, Volhhyniát, Uk­rajnát hódította meg. Országa háromszor akko­rává vált, mint a lengyel királyé, és magában foglalta Európának talán legtermékenyebb te­rületét. Nagy Lajos tudvalevőleg fiúgyermek hátra­hagyása nélkül halt meg. A lengyel rendek pe­dig — nem ide tartozik felsorolni az okokat — nem kívánták fenntartani a „personális uniót” Magyarországgal. Ennek következtében Anjou Mária a magyar, húga, Hedvig pedig a lengyel trón várományosa lett. A lengyel rendeken volt a sor dönteni, kit fogadnak el a hercegnő férjé­ül, aki majd lengyel király leend. A kérdés kül­politikai arculatát a vőlegényjelöltek szolgáltat­ták: Vilmos osztrák herceg és Jagelló litván fe­jedelem. Terjeszkedés Közép- vagy Északkelet- Európa felé? A lengyel rendek úgy határoztak, hogy a lit­vánokkal egyesülnek, akikkel amúgy is évtizede­ken át, a német lovagrend elleni védekezésben, a Baltikum vidékén fegyverbarátságban éltek. Ebből az elgondolásból kiindulva adták felesé­gül Nagy Lajos leányát, Anjou Hedviget, Jagelló litván fejedelemhez, és öt lengyel királlyá vá­lasztották. Ilyen módon Lengyelország területe megkétszereződött, és évszázadokra elsőrangú nagyhatalommá vált. (FOLYTATJUK) A fillmore-i cserkészpark nyári iskolája 1977. JÚLIUS 3—24. A Magyar Cserkészszövetség ezidén is meg­rendezi a nyári iskolát, a fillmore-i cserkész­­parkban, ahol a gyermekek egészséges és festői­­ környezetben, játék és szórakozás mellett tanul-­ hatnak magyarul. A nyári iskola nemcsak cserkészeknek, hanem minden magyar származású gyermek részére nyitva áll és fő célja az, hogy a részvevők meg­szeressék és értékelni tudják magyarságukat. Képzett tanárok tanítják a magyar történel­met, irodalmat, a föld- és néprajzot. A tanulás mellett kirándulások, sportversenyek, fürdések teszik élvezetessé és élményekben gazdaggá a nyaralás három hetét. A nyári iskolára jelentkezhet minden magyar fiú és leány, 4—14 éves korig. A 15—20 év kö­zötti korosztály részére július 9—17-ig, előkészí­tő tanfolyam lesz a magyar történelemből való érettségire. A heti tartásdíj 75 dollár. Jelentkezési határidő: május 15. Bízunk a magyar származású szülők felelős­ségérzetében, hogy nem mulasztják el ezt a le­hetőséget gyermekeik magyarságtudatának erő­sítésére. Mielőbbi jelentkezést vár: Dr. Bolvári Pál OSP, a nyári iskola vezetője 4735 Chatsworth Ave. Pittsburgh, Pa. 15207 AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keresse fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET a legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerikai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET irodájának címe: 11800 Shaker Blvd., Cleveland, Ch. 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást. Telefonszámunk: (216) 491-8550. Szabadságharc emlékünnep Syracuse-ban A Magyar Szabadságharcos Szövetség rendez­te a magyar szabadságharc 129. évfordulójának emlékünnepélyét Syracuse városában, március­­ 27-én. Az ünnepély a szabadságharc hőseire em­­­­lékező szentmisével kezdődött, amelyet fr. dr.­­ Szelesnyi András S. J., egyetemi tanár mondott a Le Mqgne Egyetem kápolnájában. A szentmi­sén a helyi magyarság valláskülönbség nélkül megjelent. Az emlékünnepélyt a főiskola tanácstermében tartották, amelynek műsorát Horváth Rudolf, a helyi Szabadságharcos Szövetség főtitkára ve­­­­zette. Megnyitója után bemutatta az ünnepi szó-­­nokot, Babnigg Istvánt, aki először Petőfi Sán­dor: Nemzeti dal című költeményét szavalta el művészi érzékkel. A megjelent ünnepi közönség is közreműködött a szavalatban azzal, hogy a refrént kórusban mondták: ,,A magyarok Istené­­i­re esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Babnigg István kitünően összeállított beszé­­í­dében párhuzamot vont 1843 és 1956 szabadság­­harcai között. Majd kérte az összmagyarságot, s hogy na feledkezzenek el a magyar ügyről, a hazai és az erdélyi magyarság sorsáról. Kiemelte a száműzött magyar fiatalság New York-i és wa­shingtoni példáját az erdélyi magyarság emberi jogainak követelése terén. Végezetül az előttünk álló feladatokat jelölte meg, és azok támogatását kérte a jelenlevőktől. Beszédének sikerét a kö­zönség hosszan tartó tapsa bizonyította. A műsor következő számaként Kiss Zoltán szabadságharcos és vitéz Szendi József bajtárs 1843-as katonadalokat énekeltek, amelyek leg­ismertebb számait a közönség velük együtt éne­kelte, családi hangulatban. A jól megszervezett nemzeti ünnep a Szózat síéneklésével zárult. Syracuse hazafias érzésű maroknyi magyar­sága ismét méltóképpen ünnepelte Március Idu­sát, és megjelenésével hitet­ tett a magyar ügy támogatása mellett. Az ünne­pély után a magyarság zöme a kávé­zóban gyűlt össze, ahol Horváth Rudolf bejelen­­tette egy távirat küldését Carter elnök tanács-­ idójához, amelyben a szabadságharcosok tilta­koznak Vanek kongresszusi képviselőnek a Szent Korona visszaadására irányuló indítványa ellen. Megjelent a GULAG II Ára 13 dollár (32 DM). — Megrendelhető: Amerikában a Hungarian Central Committee for Books and Education címén: 16403 South­land Ave. Cleveland, Ohio 44111, vagy Nem­zetőr, München 34. Postfact 70. W. Germany. Kapható továbbá a Vasárnap könyvosztá­lyán, 1739 Mahoning Ave, Youngstown, Ohio 44509. OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT 1977 április 24. ii.in Scotto : ixiam Walker sSp. * Sv Renata Megjött a Metropolitan Opera Clevelandbe Jelentik, hogy a Metropolitan Opera megérkezett Cle­velandbe, és április 25-től 30-ig gazdag műsorral gyö­nyörködteti majd Cleveland operakedvelő közönségét.­­ Előadásait a Public Auditóriumban tartja. Műsorán a kö­vetkező művek szerepelnek: Sámson és Delila, Tosca, Va­rázsfuvola, Trubadúr, valamint új előadásban a Bohém­élet, Le Prophete és a Lohengrin. A Metropolitan Opera ebben a tavaszi szezonban csak nyolc városba látogat el. Nyitóelőadás hétfőn, 25-én, 7.30-kor: Sámson és Delila; 26-án: Bohémélet (7.30); 27- én: Le Prophete (7.30); 28-án: Tosca (7.30); 29-én: Lo­hengrin (7.00); 30-án, szombaton: Varázsfuvola (délutáni előadás, 1.30); Trubadúr (8.00). A Metropolitan Opera énekesei között a legkiválóbb amerikai és vendég énekeseket találjuk. Részletes tájé­koztatás kapható a (216) 771—0055 telefonszámon. Je­gyek válthatók a Cleveland Convention Center pénztárá­ban. Jegyárak: 3 dollártól 25 dollárig. Az olcsóbb jegyek­ből három kapható két jegy árán, és négy jegy kapható három jegy árán. Highlights of Mayor Perk's Statement urging Citizens to vote NO on "Issue One" “I am announcing my clear and unequivocal opposi­­ion to ‘Issue One’ in the special election to be held on ruesday, April 26, and I urge every citizen of Cleveland 0 vote for a safe Cleveland and vote NO on ‘Issue One’. “This issue calls for repeal of the pay formula that Cleveland voters approved in 1968. It was a good thing or Cleveland then, it is a good thing for Cleveland now. \ NO vote will mean the voters are in favor of keeping he formula. A NO vote expresses confidence in the )rave men and women who provide the citizens of Cleve­­and with fire and police protection. “One thing I want to put to rest early and completely s the misinformation that is surfacing with respect to he cost and the effect this provision has on the city mdget, ranging from 1.6 per cent to 2.6 per cent of the otai general fund budget. In fact, this year it is only .66 per cent of the total budget. It does not require any tew taxes, and it does not mean a reduction in other ervices. Simply put, the cost of the charter pay raise n the 1977 budget represents approximately 1/2 penny 1 day to individual Clevelanders. “In my opinion, saying NO to the repeal of the pay ormula insures continued progress toward a safer Cleve­­and. a better C'p,,elf>r'd. a ClevrlapH with more ron­­tructiVe opportunity for everyone. I intend to speak •ut against ‘Issue One’ in every talk and appearance naiw o tw^tn m;w x a April 26. I s..and with the lolice officers and the firefighters in opposing repeal if the existing voter-approved pay formula, and I urge h3 p on'e of C'eveland to ioin with me and dozens of mion, civic, political and religious leaders in voting NO in Issue One.” A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA ki­adásában megjelent A TELJES NAGYHETI LITURGIA A kötetben megtalálható a nagyheti szertartások összes olvasmánya, imádsága, liturgikus szövege, a szentmise állandó részei, egyszóval minden, ami így, összefoglalva, már évtizedek óta nem jelent meg. A függelék nagyheti énekeket, valamint a szent­gyónás új feloldozási formuláját tartalmazza. A 224 oldalas kiadvány ára két dollár. A kiad­ványból 5—20 darabot rendelőknek 20 százalék; 21— 50 darabot rendelőknek 25 százalék; 51—100 darabot rendelőknek 30 százalék; 100 darabon felül rendelők­nek 40 százalék árengedményt tudunk adni! Kapható a Vasárnap könyvosztályán: 1739 Maho­ning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534 1347 OLCSÓ UTAZÁSOK UTLEVÉL - VÍZUM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS " FORDÍTÁS — ROKONOK KIHOZATALA IKKA — TUZEX — CO­MTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE

Next