Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-05-04 / 100. szám
2a Oldallá VersBotefismelés Vidéke 000. szám Milyen a valóságban az egységes Szerbia? Ellenségeink, közöttük a szerbek is azzal tévesztették meg a nagy antantot, hogy amennyiben területi követeléseik teljesülnek egységes nemzeti államot fognak alkotni. Hogy ez egység miként fest a valóságban, arra élénk világot vet a most végbement népszámlálás, melynek adatait iparkodtak a szerbek a saját javukra minél inkább meghamisítani. A népszámlálás eddig ismert adatai szerint a délszláv állam nemzetiségi tagozódása a következőképpen alakul: Szerbek 4,700.0004 Horvátok 2,600 000 Szlovének 900.000 Délszláv muzulmánok 800.000 Bunyevácok 100.000 Bolgárok 900.000 Más szlávok (csehek, tótok, lengyelek ruthének) 100.000 Németek 1.000.000 Magyarok 600.000 Albánok 400.000 Törökök 300.000 Románok 200.000 Görögök 100.000 Egyebek (olaszok, cigányok stb.) 100.000 A délszláv állam 12,800 000 lakosából tehát „délszláv“ 9,100.000, más szláv 1,000.000, nem szláv 2,700 000. Ezekben a számokban nem szerepelnek az orosz menekültek, kiknek számát 400.000-re teszik. A délszláv állam lakosai vallás szerint a következőképpen oszlanak meg: Pravoszlávok 5,900.000 Katholikusok 4,900.000 Protestánsok 400.000 Muzulmánok 1,500.000 Zsidók 100.000 Világos, mennyire alaptalan a belgrádi köröknek az a fikciója, hogy a délszláv állam egységes nemzeti állam. A lakosságnak 21 százaléka más nemzetiségű. És miután a délszláv egységes fikciója is megbukóban van, elmondhatjuk, hogy a délszláv királyságban az uralkodó szerb fajjal szemben 63 százalék nemzeti „kisebbség“ áll. A helyzet ma az, hogy a nemzetiségek közül az olaszoknak jó dolguk van, a szlovéneknek is elég jó a helyzetük, a horvátok bizonyos kíméletben még részesülnek, a többiek jogtalan páriák. A színtársulat tagjainak fényképei, amelyek lovag Mokossinyi „Turul“ cipőüzletének kirakatában láthatók, a művészek aláírásával ellátva kaphatók Alagemovics fényképész üzletében (Tóth gyógyszertár fölött) darabonként 15 koronáért. Spitzer úr találmánya. A „Kecskemét és Vidéke“ eredeti tárcája. Kis városban még máig is megvannak azok a régi szokások, hogy az emberek jövését-menését, kávéházi és családi életét, hivatali vagy üzleti szokásait és minden életében előforduló akár érdekes, akár banális mozzanatot alaposan megfigyelnek, megkritizálnak és hetekig beszélnek róla. Spitzer úr békés exisztencia volt. Éjjel, nappal a kávéházban lakott és alázatosan köszöngetett mindenkinek. Voltak, akiket bosszantott Spitzer úr jellegzetes nyereg orra, duzzadt ajkai ás hanyag beszéde. De voltak olyanok is, különösen a kis város aranyifjúsága közül sokan, akik használható, ügyes embernek tartották a kis görbeorrú izraelitát, aki minden bajra tudott itt és a legszorultabb 28-án is előkapart megbízója részére kisebb, nagyobb kölcsönöket. De nemcsak ezért a használhatóságáért volt megtűrt ez az emberke, hanem azért is, mert a szerelmi bánatukban elkeseredett jogászurak vigasztalására, véletlenül mindig ismert egy szintén „csalódott szerelmű ártatlan leánykát“, aki egy „tisztességes ismeretséget hajlandó volna nem visszautasítani.“ — Ha az ember ügyes és az üzletben diszkrét, nincs mitől félni. — Szokta mondani a délutáni feketéje után. Ő is, mint legtöbben, hevült bizonyos magasabb ideák iránt. Spitzer úr feltaláló volt üres óráiban. Mindenféle ismeretlen gépezetek voltak birtokában, amikkel késő estig eljátszadozott. Jegyzeteket is készített munkájáról épen úgy, mint ahogy pontosan elkönyvelte üzleti dolgait is. Nem végzett sem közép, sem főiskolákat, tehát híján volt minden elméleti ismeretnek, viszont az is tudvalevő volt, hogy gyakorlati ismeretekkel sem rendelkezett, mert élete az üzleti forga- tagban hánykódott, mint gyönge papírhajó a végtelen óceánon. Hogy igazoljuk Spitzer úr különcségét, például állítjuk a hermanikázó péklegényt, a politizáló csizmadiát, a suszterkodást kultiváló filozófust, a favágást kedvelő aktagyáros kistisztviselőt és végül a hatalmas császárt, aki szintén nem volt mentes ettől a kontárság kultuszától, mert mindenki tanulta, hogy valaha, a pompás, gyönyörű Hradsin palotában óracsinálással és alkémiával töltötte szabad idejét. Ugyebár, most már igazolt Spitzer ur kontárkodása is a mechanika körül ?! Mi is hát az,amin e derék üzletember annyit töprengett és minden kiváncsi szem elől éveken át sikeresen el is rejtett ? Ha valaki a kulcslyukon át jól megfigyelte volna Spitzer ur titokzatos találmányát, talán egy szatirikus mosolynál többre nem is méltatta volna. Ugyanis órákig, sőt egész éjjeleken át kísérletezett a derék kontár, hogy gépe működésbe jöjjön, de soha, egyetlen egyszer sem sikerült. Spitzer úr, az emberiség örök problémájának a megoldásával kísérletezett, a perpetuum mobile-vel, az örökké mozgó és önmagától mozgó géppel. Már 21 éves korában föltette magában a fiatal Spitzer, hogy föl fog valamit találni, amivel azemberiség, különösen a sajátmaga anyagi jólétét kirántja a nélkülözések és bizonytalanságok poshadt hínárából. Egyelőre nem tudta, hogy mi lesz a találmány tárgya, csak gondolta, hogy nem valami hétköznapi ócskaság lesz, mint például az önműködő tertgelykenő, vagy a takarékos lábtörlő, az akkor nagy hírnévre jutott zseniálissága. Öt, hat év eltelt anélkül, hogy az akaratnál többre jutott volna. A hatodik év végén rájött, hogy tanulmányoznia kellene azokat a problémákat, amelyeket egyes kevésbbé szerencsés feltalálóknak mindeddig nem sikerült megvalósítani. Tekintve, hogy komolyabb nyomtatványok olvasásával nem lophatta meglehetősen igénybe vett idejét és B1JIP8 HÍREID Naptári 1921. évi május hó 4. Szerda. — Róm. kath.: Flórián. — Protestáns: Flórián. — Ó-Görög-orosz: 1921. április hó 21. — Napkelte 4 óra 42 perc. Napnyugta 7 óra 13 perc. Időjárási A központi meteorologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható: Elvétve csapadék. — A Magyar Királyság Pártja által áldozó csütörtökön tartandó szabadelőadás nem délután 5, hanem 6 órakor kezdődik. Előadó Marton tanár: A liberalizmus csődje. — Szőlősgazdák hadinyereség adója. Figyelmeztetjük szőlősgazdatársainkat, hogy a rájuk kirótt nagy adók miatt észrevételeiket a budapestvidéki pénzügyigazgatósághoz címezve egyénenként kell megtenniök és pedig legkésőbb f. hó 6-ig postára adva. Felvilágosításokat nyerhetnek ez ügyben a kecsk. Szőlősgazdák Egyesületénél (Hoffmann J.u. 1.), ahol az adójuk elleni észrevételeiket díjmentesen el is készítik. — Országos vásár. A májusi, u. n. Zöld vásár vasárnap, e hó 8 án lesz városunkban. Az előjelekből ítélve az állatvásár nagyon népesnek ígérkezik. — Figyelmeztetés. Az érdekelt közönséget figyelmeztetjük, hogy a kivetett súlyos adók elleni észrevételek beadására szolgáló határidő e hét péntekén, 6-án lejár. Akik tehát a kivetett adókat magukra nézve sérelmesnek tartják, észrevételeiket a fenti határidőig annyival inkább adják be a pestvidéki pénzügyigazgatósághoz, mert a fenti határidőn túl az észrevételeket nem fogadják el. késik a pénzcsere. Az a hír volt elterjedve, hogy a vasárnapi hivatalos lapban megjelenik a részleges pénzkicserélésről szóló rendelet. A rendelet, bár gazdasági körökben nagy érdeklődés előzte meg, vasárnap még nem jelent meg s így a pénzcsere aktusa egyelőre nem bonyolítható le. A rendelet készen van és amint a törvényt szentesítik, nyomban megjelenik és megindul a részleges pénzcsere. Magyar politikusok Rómában. Huszár Károly, Ernszt Sándor és Szabó József ma reggel Rómába utaztak, hogy ott részt vegyenek a keresztény szocialista szakszervezetek világkongresszusán. A törvényszéki épületben kimért hús minősége ellen sok a panasz, mert a legrosszabb marháikat méretik ki ott a mészárosok. Ezenkívül a húst mérő alkalmazottak úgy bánnak a közönséggel, mintha kegyet osztanának azzal, hogy húst adnak. Pedig hát fordítva van a dolog, mert jó haszonnal jár az a mészárosokra, hogy rossz marháikat, amiket üzletükben el nem mérhetnek, ott eladhatják a piacnál nem is sokkal alacsonyabb áron. — A magyar-osztrák hajóhad felosztása. A szövetségesek tengerészeti bizottsága, amely a volt ellenséges államok hajóit a békeszerződés értelmében szétosztja, a következőképen intézkedett a volt magyarosztrák hajóhad felosztásáról: Franciaország a Novara nevű gyorscirkálót kapja és nyolc torpedónaszád rombolót. Olaszország a Helgoland, Saida, Admiral Spaun gyorscirkálókat és a Herkules mentőhajót, Görögország az Lilán torpedónaszád rombolót. A hajók leszerelése után rendőri célokra Görögországnak 6, Romániának 7, Portugáliának 6 torpedónaszádot adnak. A délszláv állam ugyanilyen célra 8 darab 250 tonnás és tíz darab 200 tonnás torpedónaszádot kap. Franciaországnak átadják szétrombolás végett a Prinz Eugén nagy csatahajót, két régi torpedónaszád rombolót és több kisebb torpedójárművet, valamint öt tengeralattjáró naszádot. Olaszország megkapja a Tegethoff nagy csatahajót, továbbá három csatahajót, nyolc torpedónaszád rombolót, tizenhét különféle járművet és tizenhárom tengeralattjárót. Nagybrittánia négy csatahajót, két partvédő hajót, hat cirkálót, végül harminckilenc torpedójárművet. A dunai hajóhadból Romániának három, a délszláv államnak négy monitort adnak, hármat pedig a nemzetközi Dunabizottság kap. Ausztriának és Magyarországnak négy-négy őrnaszádot hagynak meg. — A színházi szezon megnyitása Szolnokon. A szolnoki színházi idény megnyitása vasárnap este volt, amikor zsúfolt ház előtt nagy sikerrel a „Farsang tündére“ c. gyönyörű zenéjű kedves operett került színre. A főszerepeket Hampel, Véghelyi, R. Tóth, Sugár, Erdélyi és Bárdossy játszották meleg ünneplés mellett. — Lopással vádolják az oláh királynét. Georgescu képviselő a bukaresti kamarában követelte, hogy a németektől maradt nyolc vagon posztó ellopására vonatkozó aktákat mutassák be. Miután választ nem kapott, ápr. 18-án megismételte követelését, azzal sürgetve az akták bemutatását, hogy annak idején a kelméket a királyné vitette el magához , és állítólag saját zsebére üzérkedett azokkal. Ez a felszólalás is eredménytelen maradt, mintha az elnök és a miniszterek megsüketítek volna. Az Alföld fásítása érdekében az állami csemetekertekből ebben az esztendőben 122 katasztrális holdat helyeznek üzembe és erről a területről 3 millió fenyő- és 8 millió lombfát termelnek ki. Az erdészeti főosztály rövidesen mintegy 40 millió átiskolázott facsemetét fog kiosztani az Alföld befásítására Ezt az akciót, amelynek mezőgazdasági kultúránk szempontjából rendkívüli jelentősége van, a gazdatársadalom is szeretettel támogatja.