Kecskemét és Vidéke, 1921. július-december (2. évfolyam, 146-297. szám)

1921-10-27 / 244. szám

ftMakemét, 1921. október 27. C90tÖI*tök II. évfolyam, 244. vám KetskeméTIs KIÚT ELŐFIZETÉSI ÁRAK • FEIRIGS SZEPKESZTŐ I­NF. HOfflOM Hagy LÁSZlÓ. SZERKESZTŐSÉG­ ÉS KIADÓHIVATAL* C tévé*1* 480 K. Negyedévre ISO X. , . . . Kecskemét, III., Arany János­ u. 6. és. Félévre 940 K. Egy hóra 40 K. a róm. kath. bérház átjáró udvarában. Telefon­­ ISO. Egyes szám 2 K. KERESZTÉNY­POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. 111. Károlyt internálják?! Pál is, okt. 25. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata) A nagykövetek tanácsa elha­tározta, hogy jegyzéket küld a magyar kor­mányhoz és felszólítja, hogy likvidálja Ká­roly király kalandját. A kis­ántant képvise­lői demarsot tesznek a nagykövetek értekez­leténél, a­mellyel tiltakoznak Károly király visszatérése ellen. Elvileg elhatározták, hogy a kaland végével internálják Károly királyt, de ennek végrehajtásáról eltérők a vélemé­nyek. Vannak, akik Amerikába akarják kül­deni, a befolyásosabb körök pedig Málta szigetét javasolják. Az antant kormányai szi­lárdan elszánták magukat, hogy a kis an­­tantnak szabad kezet adnak a magyar kér­dés szabályozására az esetben, ha a magyar kormány erre képtelen volna vagy rosszin­dulatról tanúskodnék. A lapok szigorú kritikákat gyakorolnak az újabb restaurációs kísérlet felett. A Havas ügynökség­­nól értesült, hogy különösen Anglia az, amely erősen elszánta magát, hogy végérvényesen elintézi ezt az ügyet. Beltes tervei Magyarország lefegyverzésére. Prága, okt. 24. (Cseh sajtóiroda.) A képviselőház külügyi bizottságának mai ülé­sén dr. Benes miniszterelnök kifejtette a cseh kormány felfogását a magyarországi esemé­nyekről. Kijelentette, hogy ilyf­­jta dolgoknak többé nem szabad megismétlődniök. Egyálta­lában nem lehet megengedni, hogy az ilyen eseményekből rendszer fejlődjék, amely Kö­­zépeurópa egyes államait anarchiába dönt­hetné és ily módon állandóan előkészíthetné a háborút. Akik a béke érdekében dolgoznak, azoknak hozzá kellene járulniuk a végleges béke biztosításához és a bűnösök megbün­tetéséhez. A miniszterelnök kijelentése szerint a minisztertanács elhatározta, hogy előké­születeket tesz négy korosztály és egynéhány külön alakulat mozgósítására, valamint a belföldi forgalommal közlekedés dolgában intézkedésekről gondoskodik. Diplomáciaiig és katonailag, — folytatta a miniszterelnök — fel vagyunk fegyverkezve, hogy szembe szállhassunk a mi államunkat, valamint egész Középeurópát fenyegető veszéllyel. Rajta vagyunk, hogy engesztelékeny módon likvidáljuk a kalandot. Azt akarjuk, hogy a Habsburg kérdés véglegesen m­egol­­dassék, a békeszerződések teljesüh­essenek, különösen pedig Magyarország lefegyvere­­zése keresztül vitessék. Azt akarjuk, hogy változtassanak az eddigi magyar politikán, melyet azzal lehet megvádolni, hogy nem kelt bizalmat. Azt akarjuk, biztosítsanak ben­nünket, hogy nem fogják folytatni ezt a ve­szedelmes politikát. A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy a cseh kormány ed­digi célja a béke új légkörének megterem­tése volt. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a magyar közvélemény valamennyi kö­rében, főképpen a reakcionál­ások között, a a mai uralom alatt az volt az egyetlen tö­rekvése, hogy legelső alkalommal megdönt­­sék a békeszerződésekben megteremtett álla­­po okát. (MTI.) A király jelenleg még Tatán van ahol a herceg Eszterházy féle kastélyban őr­zik. Minden kényelme meg van, a királyi méltóságot megillető tisztelettel bánnak vele s a királynővel. Szabadon sétálhat a világ­hírű tatai parkban, amelyet azonban körös­körül a nemzeti hadsereg katonái őriznek. Ugyancsak a tatai várkastélyban tartják fogva Rakovszky Istvánt, Andrássy Gyulát és Gratz Gusztávot, akiket rövidesen Pestre fognak hozni, bár ebben az irányban hivatalos in­tézkedés még nem történt. A kormány arra törekszik, — mint már tegnap is jelentettük — hogy a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban végleg rendezze a király­kérdést, a pragmatika szankció prob­­émáját és Magyarország európai helyzetét. Ebből a célból a kormány a következő fel­tételek teljesítésére szólította fel a Tatán őri­zetbe vett királyt: 1. A király mondjon le véglegesen a trónról és ismerje el a pragmatika szankció végleges megszűnését. 2. A király bocsássa személyét az an­gol követ rendelkezésére. A király környezetéből Ostenburg őr­nagy állítólag öngyilkosságot követett el. Hi­vatalosan azonban ezt a hírt nem erősítet­­ték meg. IV. Károly király ügyében valószínűleg az angolok fognak dönteni Erre vonatkozó­lag a tárgyalások már folyamatban is vannak. Visszahívják az atsánt­­i homokokat Sopronból. London, okt. 24. A nagykövetek kon­ferenciája mai ülésén tanácskozik a szövet­­ségesközi tábornoki bizottságnak Sopronból való visszahívásáról. (MTI.) * Illetékes helyről ehhez a hírhez azt az információt kaptuk, hogy a tábornoki bizott­ság esetleges visszahívása nem jelenti a ve­lencei egyezmény megdőlését. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának határozata A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja tegnapi ülésén egyhangúan a következő ha­tározatot hozta: 1. A párt megállapítja, hogy arról az akciókról, amely a mostani súlyos helyzetet és a kétségkívül sajnálatos és szomorú ese­ményeket maga után vonta, előzően semmi­féle tudomással nem bírt és azért semmi irányban felelősséget nem vállal. 2. A leghatározottabban tiltakozik a párt a külső hatalmaknak ama lépései ellen, amelyekkel ismételten beleavatkoztak az or­szág belügyeibe, ami e­lenkezik a trianoni békeszerződésben biztosított nemzeti függet­lenségünkkel. 3 A párt legmélységesebben sajnálja, hogy magyar vér ömlött. 4. Kifogásolja a párt azt a terrort és hangot, amely az akció folyamán egyes tes­tületek és tényezők által használtatott, mert azt a királyság eszméjére ártalmasnak tar­ja. Ennek az eszmének sarbarántását pedig bár­honnan jöjjön, a leghatározottabban káros­­nak tartja. 5. A konfliktus elintézése tekintetében a párt elvárja a kormánytól, hogy az ország érdeke és a király méltósága egyaránt fi­gyelembe vétessék. 6. A párt elítéli azokat, akik a kísérlet kezdeményezésében és végrehajtásában te­vékeny részt vettek. Kontra Aladár súlyos szavakkal ítélte el Andrássy Gyula grófnak és Rakovszkynak viselkedését, akik puccsot készítettek elő, miközben Bethlen István gróf a királykérdés megoldására nézve folytatott sikeres tárgya­lásokat. Azt indítványozza, hogy a párt Ra­kovszky Istvánt és Andrássy Gyulát zárja ki tagjai sorából és fejezze ki bizalmát a kor­mány iránt. V­as József kultuszminiszter bejelen­tette, hogy a kormány mindenképpen azon volt, hogy békés úton bírja rá a királyt az ország elhagyására. A király tanácsosai azonban meggátol­ták abban, hogy a királlyal személyesen tár­gyaljon. A kormány a királyság híve, de ezt csak úgy érheti el, ha a király személyével szemben az ország érdekeit tartja mindenek felett szem előtt. A kormány pedig meg van győződve róla, hogy a király hazatérése az ország végromlását idézte volna fel. A péksütemény ára 2 korona 30 fillér. Az összes helybeli sütőiparosok­ egyöntetűen felemelték a péksütemé­nyek árát két koronáról két korona harminc fillérre. Az áremelés oka a liszt és tüzelőanyagok rohamos drá­gulása, továbbá a sütőmunkások újabb béremelése. A fogyasztó közönség határozot­tan rosszul fogadta ezt a hírt, de mint értesülünk, ez az áremelés csak addig lesz érvényben, amíg a lisztárak nem esnek. A kenyér ára is napról-napra emelkedik, de egyöntetű árak még nincsenek. Szétromboltál­ az „Ikttaeim­“ nyomdát és „az Est“ kiadóhivatalát Budapesten. — Több mint tíz millió korona a bár. — Kedden hajnalban ismeretlen egyének­ből álló csapat megtámadta az „Atheneum“ nyomda épületét és ott nagy rombolást vitt véghez. Négy körforgó gépet kézigránátok­kal szétrobbantottak, a villanyvezetéket, te­lefonhuzalt összevagdalták, majd innen az „Az Est“ Erzsébet-körüli kiadóhivatalához vonult a mintegy 250—300 főből álló csa­pat, ahol a kiadóhivatal redőnyeit fölszag­gatták, a kirakatokat összezúzták, az üveg­táblákat betörték, a hivatal összes állványait, szekrényeit összetörték. Az Atheneum nyomdában a tömeg tel­jesen hasznavehetetlenné tette a nagy rotá­ciós gépeket, hatalmas papírkötegeket rakott össze és felgyújtotta, majd a gázcsapokat is kinyitotta, hogy robbanást idézzen elő. Ez­ azonban nem sikerült, mert a gáz nem ért a tűzig, mely később el is aludt. A nyomda betűit szétszórták, az Atheneumban nyom­tatott „Magyarság“ és „Az Újság“ formában levő kész szedését szétrombolták. Ez az oka, hogy a „Magyarság“ tegnap nem jelen­hetett meg. Az Atheneum kára állítólag több mint tíz millió korona. A rendőrség megindította a vizsgálatot és a nagyobb lap- és nyom­da­­vállalatokat őrségekkel szállta meg, hogy a támadások esetleges megismétlődését meg­akadályozza.

Next