Kecskemét és Vidéke, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)
1922-06-23 / 141. szám
Harmadik évfolyam fi 141. szám Ára 3 kor. Kecskemét, 1922 jun. 23. péntek Kecskeméte vidéke) IMfizatéai ér Egy hónapra 75 korona* Szerkesztőség és kiadóhivatal ■•ész évre 800 kor. • Félévre 410 kor. • Kecskemét, Arany János utca 6. szám, ■ogyódévra 810 kor. FŐSZERKESZTŐ: VERDERBER ADAM a róm. kath. bérhez átjáró udvarában Telefonszám 135 • Telefonszám ■ 185 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Hová jutunk? Napról napra romlik a koronánk, fokozódik a drágaság és szaporodnak a gazdasági bajok. Van e itt megállás, vagy pedig menthetetlenek vagyunk és Ausztria nyomán futunk megpecsételt sorsunk felé. Napról-napra halljuk és olvassuk erről a kérdésről a hozzáértők és a hozzá nem értők nyilatkozatait. A váddal, hogy ki az oka annak a romlásnak, nem is foglalkozunk, csak rámutatunk az elszenvedett rettenetes országcsonkításra. A tanácsokat, amelyek segíteni akarnának rajtunk, nem bírjuk megtartani, mert egyik szembe kerül a másikkal. Állhat-e talpra egy csonka test, amelynek hiányoznak a lábai ? Márpedig tőlünk elvették a végeket, megfosztottak bennünket gazdasági életünk szervi feltételeitől. Meghagytak nyolcmillió embernek annyi földet, amiből fogyatékos eszközeinkkel a kenyerünket is alig bírjuk kidolgozni, annyi tisztviselőt, amennyi háromszor ekkora országnak is elég volna és annyi terhet, amenynyi hatszor ekkora országnak is lenyomná a vállait. Meghagyták iparunk egy részét, de elvették anyagforrásainkat, minélfogva ha termelni akarunk, az utódállamoknak válunk adófizetőivé s a tőlük vett drága árukkal kénytelenek vagyunk folyvást rontani a pénzünket. Mindennek az volt a következménye, hogy már a múlt évben húszezermiló koronával többet költöttünk kifelé, mint amennyit a külföldről bevettünk, idehaza pedig mintegy harmincezermillió koronával több az államháztartás kiadása, mint amennyire fedezet van. Aki kevesebbet tud termelni, mint amennyit fogyaszt, tehát túlkölt a jövedelmén, annak menthetetlenül tönkre kell menni. Márpedig mi képtelenek vagyunk a hazai termelést a hazai fogyasztással egyensúlyba hozni. Nagy külföldi kölcsönre volna szükségünk, hogy korszerű alapokon megszervezzük a termelésünket, amire a kifáradt és kirabolt ország a maga erejéből most képtelen. De míg a jóvátétel címen minden alkotott értéket elvehetnek tőlünk, addig a mi bizonytalan sorsunkra a külföldi tőke egyetlen aranyat sem kockáztat. Mert még ha kinőne is a szárnyunk, az ántant csak lenyitná azt a jóvátétel ollójával. Kétévi halasztást kaptunk a jóvátétel ügyében ? Külföldi diplomáciai forrásból arról értesülünk, hogy még a génuai konferencia idején ama célból, hogy a Magyarországra rótt jóvátételi terhek törlesztését — az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel — két évvel elhalaszthassuk. Azóta ebben a kérdésben szélesebb körű tárgyalások indultak meg, amelyek olyan biztató stádiumban vannak, hogy értesülésünk szerint a magyar kormány elhatározta a jóvátételi kérdésnek a hágai konferencia elé való tárását. Ugyancsak az említett forrásból úgy tudjuk ugyanis, hogy a magyar álláspont támogatására Olaszországon kívül Anglia és Románia is vállalkoznék és így remény van rá, hogy megkapjuk a két esztendős haladékot. Politikai körökben a kormányzó megnyitó beszédében használt ama kitételt, amely szerint reményünk van külpolitikai helyzetünk javulására, szintén a jóvátételi kérdésnek az említett módon való kedvező megoldásával magyarázzák. Miért nincs rézgálic Kecskeméten? 200 koronáért árulják a láncosok a kékkövet. — Egy nagykereskedő nyilatkozata. Mit akarnak a gazdák? — Saját tudósítónktól. — Kecskemét, június 22. Városszerte óriási a felháborodás és a panasz, hogy sehol nem lehet rézgálicot kapni. A szépen fejlődő szőlők védtelenül állanak és a gondos gazda szeme láttára pusztul, vész a termés. Milliók pusztulhatnak el, ha idejében nem tud a kereskedelem megfelelő mennyiségű rézgálicát beszerezni. Múlt héten érkezett a Mezőgazdák Szövetkezetében egy kisebb tétel, de két nap alatt szétkapkodták. Újabban szintén várják a rézgálicot, amit állítólag e hét végén megérkezik és árulni fogják 190—200 koronáért kilónként. A gazda szorongatott helyzetében minden árat megfizet, csak hozzájusson a rézgálichoz. Egyes lelkiismeretlen kereskedők azután ki is használják a konjunktúrát és 200—250 koronát is elkérnek egy kiló kékkőért. Van kékkő, de a láncosoknál. A piacon egymástól érdeklődnek a hetivásárra bejött szőlősgazdák, hogy hol, melyik kereskedésben lehet kapni kékkövet. Bizalmasan megsúgja azután a piac körül járkáló ügynök, hogy itt és itt lehet kapni kékkövet, de meg kell fizetni, mert úgy hozzák Szegedről, ahová szerb megszállt területről csempészik be. A „csempészett” kékkövet 250 koronáért adják a kétségbeesett szőlősgazdáknak, akik minden árt megfizetnek, csakhogy pusztuló szőlőjüket megmentsék a pusztulástól. Mikor lesz kékkő? Több nagykereskedőt megkérdeztünk, hogy mikorra várnak újabb szállítmányt. Egyik vezető nagykereskedő a következőket mondotta: — Mi még a hónap elején tudtuk, hogy feltétlenül be fog következni a kékkőhiány, mert a gyárak megtagadták az azonnali szállítást. Csak június végére, illetve július elejére van kilátás több vagon rézgálicra, de az is olyan drága lesz, hogy a gazdaközönség indokoltan sokalni fogja. Eddigi kalkulációm szerint egy kiló kékkő nagyban 130 koronába kerül, amihez ha a forgalmi adót, a szállítási költséget és a polgári hasznot ha rászámítjuk, legkevesebb 160—180 koronába fog kerülni egy kiló kékkő. Mit mondanak a szőlősgazdák. A gazdaközönség körében óriási a felháborodás. A Gazdakörben állandóan napirenden van a kékkő kérdés. Hibáztatják a ható ságot, de leginkább a szövetkezeteket, hogy idejében nem gondoskodtak az őszi 60 koronás kékkőből és a gazdák teljesen ki vannak szolgáltatva a láncosoknak. Mint értesülünk rövidesen szóváteszik a kékkő ügyét a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen is és az érdekelt gazdák akciót indítanak egy kékkőraktár felállítása érdekében, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló katasztrofális kékkőhiány ne következzen be. Feltétlenül kívánatos, hogy a város mielőbb intézkedjen ebben a gazdaságilag fontos ügyben. A rézgálic ma nem magánügy, hanem mindnyájunk közügye. Sürgős intézkedést várunk tehát. Mielőbb. Azonnal. * 1 2 3 4 Felolvasták Károly krály végrendeletét BÉCS, június 21. Münchenben április 5-én, a király lelki üdvéért tartott rekviem után a Habsburg család és a dinasztia barátai ülést tartottak. Megjelent Miksa, Frigyes és Albrecht főherceg, Brechtold Lipót volt külügyminiszter, ezenkívül számos osztrák és magyar arisztokrata. Az összegyűltek előtt felolvasták Károly király végrendeletét, amit az októberi puccs előtt írt. A végrendelet lényege így szól: 1. A kiskorú gyermekek gyámja Zita királynén kívül Miksa főherceg. A gyámok kötelessége, hogy a gyermekek nevelésénél szigorúan a habsburgi házi törvényeket tartsák szem előtt. 2. A vagyon feloszlásánál az elsőszülött Ottó főherceg jogai és kötelességei teljes mértékben megóvandók. 3. Az elhunyt király holtteste Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában helyezendő örök nyugalomra. Ha ez valamilyen oknál fogva nem lenne lehetséges, akkor a budapesti Mátyás templomban temessék el ott,, ahol magyar királylyá koronázták meg. 4. A király sajnálatát fejezi ki, hogy nem volt módjában népei számára az annyira óhajtott békét megszerezni. Reméli, hogy Ottó fiának szerencsésebb keze lesz és módjában lesz a dinasztia történelmi feladatait Isten segítségével megoldani és a birodalom minden népét jogara alatt ismét egyesíteni fogja. — Olvassa és terjessze a Kecskemét és Vidékét. Duna—Tisza köze legjobb napilapja. a assa is mr . dic Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, 1 p fi Vasári Utca 6. öntöttvas, réz, bronz, aluminium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket DlUllU Telefon: 252. Pár AUTOGÉNNEL HEGESZT. T