Kecskemét és Vidéke, 1931. július-december (12. évfolyam, 29-51. szám)
1931-07-26 / 29. szám
2. oldal, Kecskemét és Vidéke 29. szám. Bármilyen súlyosnak is látszik a gazdasági helyzet, mégsem vigasztalan, mert nem állunk egyedül , mert nem befelé, hanem kifelé haladunk belőle. A franciák és a kisantant folytogató karját már sejti rólunk az igazság. Nyugalom és hit, ez a kettő amire most szükség van és akkor csapkodhatnak a gazdasági válság hullámai, hajónk inoghat, de nem sülyed el. Magyarország ennél sokkal nehezebb időket is átélt, de a nyugodt munkálkodás és a jövőbe való hit és az erős akarat megadta a kivezető utat s ha ezeken haladunk ezúttal is, erős a remény, hogy hamarosan ezeken a nehéz időkön is túl leszünk. Egy csendőrőrnagy autókalandja, Marschall Kálmán csendőrőrnagy, a szentesi csendőrosztály parancsnoka, Budapestről hazafelé tartott Weinberger Károly műszaki kereskedő gépkocsiján, amelyet a kereskedő vezetett. Éjjel 11 órakor a Lajosmizse és Kecskemét közt lévő úton a 75 és kilométer kőnél hattagú társaság tartóztatta fel a gépkocsit. A hat ember egymás kezét fogva, hátat fordítva a gépkocsinak széltében állta el az utat. Hiába irányították rá a reflektort, hiába kürtölt a vezető, nem mozdultak. A csendőrőrnagy leugrott és erélyesen kérdőre vonta a toprongyos alakokat. Ezek közül egy elszaladt, de a másik öt olyan fenyegetően lépett föl, hogy az őrnagy kirántotta kardját és azzal védekezett. Segítségére sietett a kereskedő is, aki puszta ököllel támadt az útonállókra. Rövid küzdelem után mind az öt támadó megfutamodott. Mikor a gépkocsi tovább hajtott, néhány kilométernyire egy gyümölcsös kocsival találkoztak, amelyen 3 férfi és egy nő ült. Elmondották, hogy ezelőtt őket támadta meg egy 12 főnyi rablóbanda, amely elszedte értéktárgyaikat, pénztárcáikat, sőt a kocsiról néhány kosarat is magukkal vittek. Kecskemét előtt találkoztak egy gépkocsival is, amelynek utasait szintén kifosztották. A csendőrőrnagy intézkedésére a csendőrség nagyarányú nyomozást indított a rablóbanda tagjainak kézrekerítésére. A lajosmizsei csendőrség is széles körben megindította a nyomozást. Csütörtökön öt fiatalembert fogott el, akikre alapos a gyanú, hogy a támadók között voltak. Még ezidőszerint tagadásban vannak, azonban alibit eddig még egy sem bizonyított, sőt meg sem kísérelte azt bizonyítani. Kihallgatásuk teljes eréllyel folyik s alapos a gyanú, hogy van közöttük olyan ki a támadók között volt. A nyomozás eredményeként megállapítást nyert eddig, hogy a sorozatos rablótámadást lajosmizseiek követték, el a gyanúsított öt cséplő munkás. Veszedelemben a tengeri termés A hetek óta tartó hőség valósággal trópusi állapotokat teremtett a magyar Alföldön. Minden felől olyan jelentések érkeznek, hogy a Duna—Tisza közén és a Tisza mentén szép termést ígérő tengeri vetéseket veszedelem fenyegeti. Ez a helyzet Lajosmizsén is, ha sürgősen nem kapunk kiadós esőt, a határ tengeri termése elpusztul. Érdeklődjünk a határ különféle pontjaiból a gazdáktól, akiktől azt az információt kaptuk, hogy egy jó eső még nagyot segítene, vannak azonban olyan területek, ahol mér vízözön is jöhet, de tengeri mégsem lesz Azok részére egyébként, akik esőt várnak, bizonyosan megnyugtatóan fognak halni a külföldi meteorológiai jelentések, melyek azt köztik, hogy szombaton egész Nyugateurópában és Középeurópában megeredt az eső. A magyar Meteorológiai Intézet ezzel kap csokiban ezt jósolja, hogy az esőzóna vasárnap Magyarország felé feltétlenül el fog érkezni s előreláthatóan néhány napos szívesen látott vendég lesz. Legújabb. A kormányzó 30 perces beszéddel nyitotta meg ma délben az országgyűlést. 21-én délelőtt ünnepélyes külsőségek között nyílt meg az országgyűlés. A kormány tagjai s a képviselők közül igen sokan díszmagyarban, a többiek feketében jelentek meg a megnyitó ülésen. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója pontban 12 órakor jelent meg az országgyűlésen. Óriási éljenzés, lelkesedés fogadta. A képviselők helyükről felállva hosszan ünnepelték. A kormányzó 30 perces beszéddel nyitotta meg az országgyűlést. Beszédében érintett valamennyi gazdasági és szociális problémát, szólott a közművelődésről, az iskolákról, a választójog reformjáról. Kitért a mai nehéz helyzetre, Európa s a világ sorsdöntő óráinak méltatására s hangsúlyozta a nagy külföldi kölcsön megszervezésének fontosságát. Végül a nagy magyar erényekről, mint a magyar jövő zálogáról szólott. A kormányzó beszéde után a képviselők benyújtották mandátumaikat. Az egyes mandátumok benyújtását a szocialisták nagy zajongással fogadták. Délután megkezdődött a mandátumok átvizsgálása. A képviselőház harmadik ülése ma délelőtt 10 órakor kezdődött Apponyi Albert gróf korelnök elnöklése mellett. A tegnapi délutáni mandátumvizsgálat 241 mandátumot igazolt, közülök csupán háromban, Bleyer Jakabéban, Fráter Jenőében és Brogly Józsefében találtak alaki hibákat. Majd a Ház tisztikarának megválasztására került sor. Az elnök ismét Almássy László lett. 188 leadott szavazat közül 173 at kapott, 15 szavazólap üres volt. A két alelnök Czettler Jenő és Puky Endre lett. Leadtak 169 szavazatot. Czettler 157, Puky 153, Farkas 11, Hegymegi 5, Peyer 1 szavazatot kapott. Majd hat jegyző és a háznagy megválasztása következett. Kedvezően alakulnak külföldön a magyar kölcsöntárgyalások. A gazdasági élet és a nagyközönség általában megnyugvással fogadta az átmeneti pénzügyi intézkedéseket. Minden remény megvan arra, hogy a korlátozások hamarosan megszűnnek. A magyar kölcsöntárgyalások kedvezően alakulnak a külföldön. Majdnem olyan szent a muzulmánnak a babkávé, mint a mecset. Egyik csészét a mássik után issza, amellett pedignyugodt és megelégedett. A 111. pörköltkávékeverékünk zacskóján látható a mecset. Negyed kg. kávé 2 pengő 34 fillér. Ezenkivé tartunk finomabb avagy olcsóbb fajtákat is. MEINL GYULA A-TÁRSASÁG KECSKEMÉT, KOHÁRY UTCA 2. Beretvással szemben. az új gabonarendelet. A hivatalos lap szombati 155. számában jelent meg a gazdaközönség által várva-várt kormányrendelet, mely az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza. Az új gabonarendelet lényeges változásokat tartalmaz amellett, hogy ugyanazokat a célokat szolgálja, amelyeket már az elmúlt évben is elérni kívántak a gabonarendelettel, vagyis elsősorban azt, hogy a mezőgazdasági termelést rentábilissá tegye és a gabonának olyan eladási árat biztosítson, amelyben a termelő az előállítási költségeken kívül a maga szerény polgári hasznát is megtalálja. Ezt a célt természetesen csak úgy lehet elérni, ha a gabona áralakulását függetleníteni tudják a világpiaci áraktól s mivel a világpiaci árak a túltermelés következtében folytonos csökkenő tendenciát mutatnak, nem bizonyult elégségesnek a tavalyi 3 pengős baletta, hanem azt 6 pengőre kellett felemelni. Főbb rendelkezéseiben a most kibocsátott rendelet alig tér el a tavalyitól és lényeges változás csak abban mutatkozik, hogy míg tavaly az exportgabona és liszt kiadásainak fedezetét külön „adókból“ szerezte be a kormány, addig az idén a kiviteli visszatérítéseket és egyéb ezzel kapcsolatos költségeket magából a gabonajegyek árából iparkodik a kormány megszerezni. A rendelet a gabonajegy értékét 10 pengőben állapította meg, melyből a termelő 6 pengős szelvényt kap, a fennmaradó 4 pengő pedig arra szolgál, hogy a külföldre történő búza- és lisztszállításoknál a világpiaci ár, helyesebben az illető ország piaci ára és a gabonajeggyel terhelt magyar gabona ára között mutatkozó különbség megtéríthető legyen. A hat pengős szelvény összegéből úgy mint az elmúlt évben, az idén is 3 pengőt a termelő adótartozására kell elszámolni, három pengőt készpénzben kap a termelő, ha azonban adóhátra