Kecskemét és Vidéke, 1941. január-június (22. évfolyam, 2-27. szám)
1941-01-07 / 2. szám
XXII. évfolyam, 2 szám. Ára 8 fillér Kecskemét, 1941. január 7. Politikai, társadalmi és sport lap. Megjelenik hétfőn reggel. Uj esztendő Uj világán, Irta: P. Károlyi Bernét ferencrendi házfőnök _ijf | A szeretet és béke ünnepén tűzvész festette pirosra az eget, az angyalok békét hirdető énekét túlharsogta a háború pokoli viharja, a történelem véres, lángban álló útján fordult az 1941-ik esztendőbe, melyről joggal mondja a Szesatatya, hogyha majd egyszer túl leszünk, az emberiség és világtörténeleminek legfájdalmasabb és legsötétebb napjai közt fogjuk emlegetni. Az újév küszöbén mindenki aggodalommal kérdi, vájjon mit hoz a jövendő ? Vájjon az a sok vér, verejték és szenvedés, valóban meghozza az emberiségnek azt a várva-várt igazságos és szociális békét, azt az új világot, melyben már nem lesz elnyomott és eltiprott, a megélhetés legelemibb feltételeitől megfosztott nép, hanem jog és igazság, szereteti és béke. És azért érthető, hogy szorongó szívvel várta a szenvedő emberiség a világ intézőinek ajkairól az új, a jobb világot hirdető szózatait. December 30-án megszólalt Roosevelt, a háborútól távol eső Egyesült Államok elnöke, aki szintén fél és retteg a jövőtől, ki egyetlen biztató és megnyugtató szóval sem tudta népének aggodalmait eloszlatni, hanem új és nagyobb áldozatot kíván a fegyverkezéssel és hogy Amerikát megkímélje egy jövendő háborútól, minden anyagi eszközzel siet Anglia segítségére, hogy megvédhesse a demokráciát. Az évfordulón Hitler napiparancsban szólt a katonasághoz és felhívással fordult a nemzeti szocialistákhoz és párttagokhoz, amelyben kijelenti, hogy a harc folyik addig, míg a háborúért felelősek meg nem semmisülnek, mert az 1941. év meghozza a német történelem legnagyobb győzelmét. A világ nagyjainak eme küzdelméből és szózataiból mit várunk mi, egymás kezét kereső, a szenvedés és várás próbáját álló magyarok, kik várni és tűrni megtanultunk? Ha őszinték akarunk lenni, semmit. A mi tekintetünk a karácsonyi sötét és komor éjszakában kigyúlő fényjel felé fordul, mellyel a világ Megváltójának Helytartója adott irányt és mutatott utírt az újvilág felé. »Mintha egy óriási fehér kéz simította volna végig a redős emberi homlokot, szelíd kéz, jóságos, atyai kéz, de határozott és szigorú kéz, hogy magára eszméltesse az embert, rákényszerítse a magábaszállásra s arra az egyetlen és igazi útra vezesse, mely nélkül nincs menekvés és kiemelkedés a mának veres poklából.« XII. Pius pápa december 24-én fogadta a Rómában tartózkodó bíborosok üdvözletét, ezt az alkalmat használta fel, hogy úgy mint tavaly, az idén is szólhasson a földkerekség valamennyi népéhez. A Szentatya beszédének az elején megemlékezett arról, hogy a hívőknek Krisztus születése fölötti nagy örömét nem zavarhatják meg a külső események. Aki látja azt, hogy mennyi és milyen igazság és szeretet halmozódik fel ebben az eseményben, az elfelejti a jelenlegi viharos és félelmetes külsőségeknek sorozatát. A pápa azután részletesen foglalkozott a jelenlegi háborús eseményekkel és rámutatott azoknak erkölcsi és anyagi következményeire, gazdasági és társadalmi kihatásaira. Kitért az elmúlt esztendőben hirdetett elveire, mert népek sorsáért felelősöknek a szükséges pillanatban meg kell határozniuk az igazságos és tisztességes béke alapvető pontjait. Megemlékezett ezután arról, hogy a különböző hadviselő felek vitájában mintegy közvéleményként emelkedik ki az, hogy a háború előtti Európának a berendezkedése és egész alakulása valójában átalakulási folyamaton megy keresztül, úgyhogy jelenleg ily korszak küszöbén állunk. Azt mondják, hogy az új Európa nem lesz olyan, mint azelőtt volt, hanem jobb, fejlettebb, egészségesebb és szabad Európának kell megszületnie a régiből. A pápa nemcsak a bajt fedezi fel, melytől vérzik az emberiség, hanem a gyógyítás módját is megmondja, mikor felsorolja több pontban azokat az előfeltételeket, melyek nélkülözhetetlenek az egy új rendhez: 1. Le kell győzni a gyűlölséget, amely Ima a népeket elválasztja egymástól, tehát le kell mondani olyan szisztémákról és módszerekről, melyből a gyűlölködés mindig új és új táplálékot nyer. 2. Le kell győzni a bizalmatlanságot, amely nyomasztólag nehezedik a nemzetközi jogra. 3. Le kell győzni a hasznosságnak séralmorú és gyászos elvét, mely azt mondja, hogy a hasznosság alapja a jognak. 4. Le kell győzni a mostani konfliktus eredendő okait is, amelyek abban állanak, hogy kiáltó ellentétek vannak a világgazdaság terén, hogy elérkezzünk egy olyan helyzethez, amely minden államnak megadja az eszközöket, hogy biztosítsa a maga állampolgárai számára a megfelelő életmódot. 5. Le kell győzni az emberi önzésnek a szellemét. Ennek helyére egy olyan őszinte jogi és gazdasági szolidaritásnak, egy olyan testvéri együttműködésnek kell lépnie, melyet az isteni törvény szabályoz, és amely a népek számára függetlenséget és autonómiát ad. Végül az imádságról beszélt a Szentatya, hangsúlyozva, hogy az imádság segíti a mindezeket elő. íme, a balra és jobbra egyforma élességgel megvont világnézetek mellett, az Egyház elsőnek jelölte meg a politikai, társadalmi és gazdasági kibontakozás pozitív útját. Ez az az út, melyen járnunk kell, ha a jövőt keresztény, magyar és szociális elvek alapján akarjuk felépíteni és az egyén, vagy a tömegek felelőtlenségének helyébe nem akarjuk az államkapitalizmus, államszocializmus uralmát életre hívni. A háború után mindenképpen megváltozó Európában már egy megújhódott, magabízó népet és országot fog találni a világ, ha ezeket az elveket lelkileg az Actio catholica, társadalmilag a hivatásszervezet és politikailag a szegedi gondolat speciálisan amagyar lelkiség szükségletei szerint valósítjuk meg. Fel tehát az új magyar élet munkájára! Elpusztult a londoni City Vasárnap és hétfőn a német légierő irtózatos erejű támadásokat intézett London, Dél-Walles és igen sok délangliai város, kikötő ellen. A Reuter Iroda jelentése szerint a London elleni légitámadás nem lépte túl a megszokott határt, viszont a Dél-Walles és két nyugatangliai város elleni irtózatos erejű volt. A németek vasárnap éjszaka és hétfőn két nyugatangliai várost bombáztak minden méretű gyújtó- és robbanó bombával. Londonban órákon át tartott a légiriadó. Svéd jelentés szerint a londoni Cityt nem lehet felépíteni, valóságos romhalmaz. Két négyzetkilométernyi területen már nem áll épen egy ház sem, a német bombák a világ legnagyobb üzletvárosát eltörölték a föld színéről. Az angol tengerészeti hivatal bejelentette, hogy Artix angol naszádot Bardia előtt találat érte. Bardia körül rendkívül heves küzdelem folyik. Az olasz védők kénytelenek voltak a túlerővel szemben néhány katonai pontot átengedni. Ezzel kapcsolatban Ansaldo megállapítja, hogy Bardiát a hős olasz védők már 20 nap óta tartják, az egész olasz nemzet csodálattal tekint rájuk még akkor is, ha a helyiség, mely tulajdonképpen sárból készült erődítmény, el is esik. A Bardiában ellenálló olasz katonák teljesítették feladatukat, megállították az angol előrenyomulást és időt biztosítottak a líbiai olasz csapatok gyülekezésére. Az olaszok általános támadásra készülnek az albán fronton. Az olasz repülők hevesen bombázták a görög állásokat, a déli front mentén számos ellentámadást hajtottak végre. A Vreme szerint a görögök kénytelenek csapataikat átcsoportosítani, ami a közeljövőre várható döntő hadműveletekkel áll összefüggésben. Bristolra összpontosultak a német légitámadások. Cardiffot vasárnap újra bombázták a német nehézbombázó repülők. A holland partra kisodorta a tenger egy angol repülő holttestét. Gafencut a román kormány visszahívta Moszkvából. A berlini román követség szerint nem igaz, hogy a Szovjetultimátumot intézett Romániához. A német Donau rádióállomás szerint „a trianoni Romániának nem volt meg a kellő belső létjogosultsága.“ Az olasz külügyi félhivatalos lap a a román álláspont Magyarországgal szembeni megváltoztatását követeli.