Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1890

országban, tőle keletnek egymásután következnek Provence holt kikötői, a Rhone tette azokká. Aigues mortes kiváló rév volt egykor, ott szállt hajóra 1248-ban IX. (szent) Lajos franczia király , midőn keresztes hadjá­ratra indult, ma egy órányira van a város tengertől. Velenczénél az édesvízi rakományok alatt 130 és 172 m. mélysé­gekben talált Credner fúrója tengerfenékre. A római idők óta 40 kméternyire tolta belebb torkolatát a Po, 1200 —1600 közt évenkint 25 méterrel, 1600 —1800 közt 70 méterrel; Isztria és Velencze közt tehát szárazföldet épit. Kimutatta a Dunatorkolatok nemzetközi bizottsága, hogy 1856—1871 közt helyenként 8—15 kméterre tolta előre a Fekete tengerbe iszaphorda­lékát a nagy folyó, különösen pedig a sztari­sztambuli és otshakowi torko­latoknál. Ma a görögországi Thermophylae-t meg nem lehetne védeni, akkora áradmánylapály képződött mellette. A smyrnai öblöt a Gedyse (Hermos) folyó törmeléke iszaposítja, Szíria réveit meg a Nílus horda­léka töltögeti. Kiterjedése: Franczia tónak lehetett nevezni e 2 1/2 millió km.2 nagy felületű belső tengert még 1868-ban, ma inkább angol tó az. C. Arendts az egésznek kiterjedését 2.612,500 □ kilométerre becsüli, Smyth admirál 2.535,775-re, de belőle 105,046 □ km. területet a szigetek vesznek ki. A keleti medenc­e tükre 1.405,800 km.2, a nyugatié 845,075 km.2, — egyes részei közöl a Fekete tenger 478,500 km.2, Klossowsky szerint csak 318,010 km.2, az Aegaei vagy Archipelagus 187,605 km.2, az Adriai 161,975 km.2, az Azowi 44,275 km.2, A Marmara 12,045 km2. Mivel pedig a keleti és nyugati medenc­e összegezéséből 361,625 □ kilométerrel kisebb felület jön ki, Arendis földrajzi táblái a Fekete tengert a keleti medencze méretéhez hozzá nem számították, holott oda tartozik. Krümmel 2.885.522 □ kilo­méterre becsli. Parthossza e nagy medenczének három földrész mentén 21,889 km., ebből Európára 12,614 km. jut, Ázsiára 4823 km., Afrikára 4452. Mivel pedig parthosszú aránya (58%) szerint kiválóan Európa tengere, kimagya­rázzák e számok azt is, miért birt e medencze földrészünk kultúrájára erősebben hatni, mint Afrikáéra, vagy akár Ázsiáéra is. Vize. Az 5 földrészt vagy pontosabban jelezve a 3 nagy világszi­getet körülözönlő óczeán vize nagyjában egyforma tulajdonságú, de sokkal különlegesebb, mondhatni egyéni magatartást tanúsítanak a belső tengerek, mi természetesen attól függ, hogy minő és mennyi vizet kapnak adózóiktól és mi módon adnak azon túl. A Földközi tenger édesvíz-vidéke 5.665.000­­ km. kiterjedésű, de beleömlő vizezet útján nemcsak a három a világ­részt szivattyúzza, természetesen nem egyenlő mértékben, hanem csapolja magát az Atlanti óc­eánt is folyton, mert a gibraltári tengerszoros mészkő­

Next