Felsőkereskedelmi fiúiskola, Kecskemét, 1934
Iskolánk negyedszázada. — Irta : Hajnóczy Iván dr. — 1. Az iskola alapítása. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városnak a Duna-Tisza közén középponti jellegű fekvése van. 1910-ben 939 km 2 területen 66,977 lakosa volt, már ekkor is Európára szóló gyümölcs-, főzelék-, baromfi- és bérkivitellel, ennek megfelelő fejlett ipari és pénzintézeti élettel. Mindezeknek tömeges szakképzett munkaerőkre volt és van szükségük. Természetes tehát, hogy az ilyen szakképzést adó felső kereskedelmi iskola létesítésének vágya és terve 1901 óta ismételten jelentkezett. Az eszme 1909-ig érlelődött. Ekkor Sándor István városi főjegyző ösztönzésére a helybeli Fűszer-és Vegyeskereskedők Egyesülete és a Kereskedői Kaszinó gyűjtést indított az iskolára Ez pár hónap alatt mintegy 15.000 korona megajánlott összeget mutatott föl, s ezzel az iskola fenntartása 3 évre biztosítva volt. Magam — akkor a budapesti állami felső kereskedelmi iskola tanára — „A kecskeméti felső kereskedelmi iskola. Adatok és irányelvek“ címen megjelent füzetben fejtegettem az iskola létjogosultságát és létesítésének módozatait. Ezek nyomán a törvényhatósági bizottság 1909 július 31-iki közgyűlése 197. számú határozatában egyhangúlag kimondta a városi felső kereskedelmi iskola létesítését. Ezt a határozatot a belügyminisztérium 1909. november 23-án kelt 148,166. számú rendeletével jóváhagyta, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium pedig már 1909. október 20-án kelt 113.611 számú rendeletében engedélyezte az iskola fokozatos megnyitását 1910. szeptember 1-től és az államsegélyt kilátásba helyezte. Ez főképen Kirchner Béla kir. főigazgató, minisztériumi előadónak köszönhető, aki felismerte és méltányolta Kecskemét és az iskola jelentőségét. Az új iskola szervezeti szabályzatát a törvényhatósági közgyűlés 1910. április 30-án megállapította, s ezt a két minisztérium jóváhagyta. Az iskola tanárválasztó testülete 1910. július 27-én megtisztelt az igazgatói állással, augusztus 16-án pedig megválasztotta első rendes tanárál Tímár Dezsőt a