Alföldi Hiradó, 1909. május (2. évfolyam, 98-120. szám)
1909-05-01 / 98. szám
Passzív szocializmus, írta Hamvas József. Az eméleti szocializmus sok nemes gondolatot hintett már el és a tömegmorál hasznát is látta ezeknek a gondolatoknak. Az uralkodó hatalmak ereje a rendelkezésre álló eszközökön kívül főleg öntudatos és tervszerű működésükben gyökerezik, míg velük szemben a meghódolt tömeg éppen öntudatlansága és tervszerűtlen működése miatt gyenge és leigázható. Az eméleti szocializmus tehát, mikor a tömeg elé célokat tűz ki és szervezkedése szólítja föl a szervezetleneket, meggyöngíti a ma uralkodó hatalmasságokat és megdöntésük új és jobb rendelet remél. A szervezett tömegek azonban nem úgy működnek, ahogy kellene. Nem tudják kifejezésre jutattni, hogy elvekért küzdenek. Egész szereplésüket a rombolás vágya jellemzi csupán. A meglevő renddel szemben merev ellenállást tanúsítanak, nem keresnek sehol érintkezési pontokat, közös munkát. Ez a merev tagadólagos álláspontjuk teremti meg a szocializmusnak azt a veszedelmes fajtáját, amely ma nálunk háborog: a passzív szocializmust. A gyűlésnek és tüntetések, a véresek és nem véresek egyaránt, csak azt a célt szolgálják, hogy a munkásosztályban állandó izgatottságot tartsanak ébren. Ezt a célt szolgálja sajtójuk és minden intézményük. Ez az állandó izgatottság pedig arra való, hogy az uralkodó hatalmat megfélemlítsék és a választói reform dolgában kedvező intézkedésekre kényszerítsék. Azokból az előnyilvánulásokból, melyekkel a legutóbbi években a magyarországi szocializmus nagy főlépésekben akart imponálni, az tűnt ki kétségtelenül, hogy nálunk a szocializmus még igen gyenge és jóformán elérte fejlődésében azt a határt is, ameddig a sajátlagos magyarországi viszonyok között eljuthat. Az iparos és gyári munkásosztályt jó részben megnyerték a szüntelenül munkálkodó agitátorok, de ezeken sem sokat segíthettek. Súlyos gazdasági helyzetünk a munkaadókat is meggyengíti és azért nem tehetnek mindig eleget annak, amit a munkások kívánnak. Másrészt, mivel csekély a forgó tőke, a béremelés gyorsan visszahat minden szükségleti cikk árára és így a munkások nagyobb bérükkel drágábban élnek tehát nem nyernek semmit. Az iparos és gyári munkásosztály határain túl alig tud egy-egy kis területet meghódítani a szociálizmus. Az igazi magyar elemben, a föld népében nem tud férkőzni. Ez pedig nem azon múlik, hogy a magyar parasztban nincs meg a kellő fogékonyság új eszmék iránt, hiszen alig van a föld kerekségén értelmesebb paraszt, mint a magyar. De az a szociálizmus mely a városi munkást meg tudta nyerni, a földmíves nyelvén már nem tudott szólni, mert hiányzik belőle az, ami nélkül a magyar parasztot megnyerni sohasem lehet: a nemzeti elem. Az a meggyőződésem, hogy sehol . Európában hálásabb talajt szocialisták nem találhatnának, mint nálunk, de sehol sem lehetetlenebb az internacionalizmus, mint nálunk. Ezért marad hideg nézet is a szocialista jelszavakkal szemben. Ezért fejlődött ki nálunk az izolált, passzív szocializmus, mely tüntetésekben és népgyűlésekben meríti ki erejét egy-egy kisebb vagy nagyobb sztrájkkal tesz kárt magában és a polgár társadalomban. Ez a passzív szocializmus küzd a választójogért folytatott küzdelemben. Harcában több a lárma, mint erő, esz- Álcás, vén valómmal. Vén, lógó fejemnek Fiatal az arca: Mintha a gyermekség Eljátszott gyermekség Játszadozna rajta. Ingó lábaimmal Bátorakat lépek, Minthogyha cél felé Nagyszerű cél felé Hajtana az élet. Barna üstökömnek Se híja, se héja, Mintha tán ez volna És igaza volna: Lelkem takarója. Nagy szemeim olykor Asszonyoknak intnek, Minthogyha az öröm Az eleven öröm Pártfogolna minket. Álcás, vén valómmal, Titkon nyögve, fájva, Ifjú színnel megyek Csúfolódva megyek Az öreg halálba. Ady Endre: Az ifjú török nők martiriuma. Hatalmas erupció reszketted meg mostanában a Balkánt. Meghasad a föld és kettéválik, miután hónapok óta szakadatlanul földlökések rendítették meg alapjaiban. Akik azonban e zűrzavaros időkben a legtöbbet szenvedtek, azok a török nők voltak, ha védelmet nyújtó otthonukat elhagyva, kimerészkedtek az utcára. Asszonybéke — mily büszke és nemesi szó! — Aki kerek e világon mindenütt olta- I lomban részesülsz és sérthetetlen, bűvös kört vonsz minden asszony köré — hányszor téptek szét szentségtörő, durva kezek ! De hogy világosan megértsük a dolgok folyamatát, közelebbről meg kell ismerkednünk a Kelet „feminizmus“-ával, a török feminista mozgalom szerény kis kezdetével, aminek létezéséről a török nők legtöbbje nem is bír tudomással. Eminé Sémié Hanoum, Resid pasa veje és leánya Djeivded pasa egykori igazságügy - miniszternek, Fatma Alié Hanoum nővérével az ifjú-török nőmozgalom első előharcosai és az ifjú Törökország első női írói is. Az európai nevelés kiszélesítette látókörüket és felkeltette minden iránt érdeklődésüket. Fatma Alié egy igen jó tanulmányt írt a török nőről és Ulema Mahmud Essad-nak „Poligámia a muzulmánoknál“ című munkájára írott válasza az egész mohamedán világban fényes írói nevet szerzett neki. Ebben a válaszában igen képzett theológusnak bizonyult Fatma Alié, aki előtt korának egyetlen egy versszaka sem maradt ismeretlen. Bátran sorompóba lépett a női jogokért, amennyiben, theológiai után kimutatta, hogy a muzulmánok általános hite ellenére nem a poligámiát — amely csak bizonyos kivételes esetekben engedhető meg — hanem a monogámiát rendeli el a korán. Emine Sémié Hanoum, akinek neve különösen a háremekben olvasott „A kis ügyefogyottak“ című regényével lett ismeretes, körülbelül 30 éves, gyönyörű szépségű nő. Nagy intelligens szemei különös tűzben fénylenek, ha eszméiről, a feminizmus ügyéről beszél, szája körül energikus kis vonás erős akaratot árul el. Egy francia nő, Mademoiselle Vérand, hatása alatt három évvel ezelőtt titkos szövetséget alapított a török nők körében, amely liberális eszméivel, bátran, sőt vakmerően viselkedett a régi kormányrendszerrel szemben, amely alatt szabadon gondolkodni nem volt szabad. „Az asszony a család oszlopa, mert „ neveli a gyermekeket“, ez volt a keleti feminista mozgalom jelszava. Szükséges volt, hogy új generációt neveljenek, amely a szabadság gyümölcseit élvezze s és ez okból első törekvése volt a feminista bizottságnak, hogy minél több iskolát, különösen leányiskolát állítsanak fel. Amióta alkotmányt kapott Törökország, igen sok jótékonysági egyesület keletkezett, mely a legkülönbözőbb, de figyelemreméltó célokra gyűjtötte a pénzt, sőt nyugati mintára jótékony bazárok és szinielőadások rendezésével igyekeztek célok javára minél több pénzt összegyűjteni. Lassan-lassan kilép a török nő háreme irigy falai közül. Az ifjú törökök, ősi szokás ellenére, nővéreikkel, leányaikkal s fereségeikkel mutatkoznak az utcákon. Előbb, ha egy igazhivő muzulmán találkozott török nővel az utcán, nem szabadott sem köszönnie, sem vele szóbaállania. Ma az ifjú török kikocsizik nejével, a nők pedig csuhájuk (tjartjaff) capuchon-ját kissé hátratolják fejükön, hogy láthatóvá lesz hajfürtös fejecskéjük. A fekete fátyol finomabb, átlátszóbb, mint volt, a selyemváll szűkebb és a hosszú uszályos szoknya — a legutolsó párisi divat szerint — sokkal jobban mutatja a test formáját, alakját, mint azt előbb eltakarta. (Vége köv.) SüZtül Vl c£i*32 «tsacsi i I iiii—i—iiu mii miiii 1 li lh 11 ■ iiiiü«jÍMMÍ«TiniíiiihiilfTi-iTiTiriíiBrrinnimTiiiiiTíimTri^^ 1 iimnür 11 m tir n nr -nrirni -~rni ~irr äaagcEiäflä^gi^ h.t.v«c»-.gt:s r: :.v.v.:jsv ^Va I J r Közp^^ — ” FÉLEGYHÁZA, Szarvas u. 3 .?., A „NYILT TÉR“ sora 40 filer. FüQLETLEÍl ü li P I L Jt P, NAGYKÖRÖS, Deák-tér 1 • -«ETO-,3-wgmzamm&mvmvmfaHmammmftvsmmxmak 1—.............. Felelős szerkesztő : ■ Szombat, 98. szám. ... . .. . „ 1909. május 1. dlasirae Ski S Cowats Jena.