Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-22 / 57. szám
2. nldfdl MOHOM 69. stemm Kecskemét, 1930. október 23. A mozik ügye lépett a napokban a közérdeklődés előterébe az ismeretes belügyminiszteri rendelet nyomán. Edison híres találmánya amilyen hatalmas eszközét adta az emberiség kezébe a szemléltető oktatásnak, épen annyira üzleti spekuláció forrásává vált sokaknak kezében, akik az erkölcsi destrukció szolgálatába állították — anyagi érdekből. Nagyon elérkezett az ideje, hogy belelásson az állam a mozgóképházak üzleti számításaiba. Mert a sajtó után elsősorban a mozik a tömegerkölcstannak és népindulatoknak könnyen félrelépő irányítól. Nem kell megölni a tisztességes vállalkozást, de talán mégis legjobb volna községesíteni őket, felelős vezetőkkel az élükön. Ha a kommunisták szocializálhatták még az ecetgyártást is, talán nekünk is szabad köztulajdonba venni az ifjúság- és népnevelés egyik hatalmas eszközét. Rubinek Gyula miniszter a rekvirálásról. A csongrádi nagygyűlés után a csongrádi kisgazdák és földmívesek Schandl Károly nemzetgyűlési képviselő vezetésével fölkeresték Rubinek Gyula kereskedelmi minisztert, akit a kukoricatermés hatósági átvétele ügyében enyhítések keresztülvitelére kértek. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter a következőket mondta a küldöttség előtt: — Bár nem tartozik a kérdés tárcámhoz, mégsem habozom kijelenteni, hogy minden erőmmel rajta leszek, hogy a kukoricaátvétel ügye a kisebb termelők megnyugvására nyerjen megoldást. Miután a házi és gazdasági szükségletre való menynyiség visszahagyása minden körülmények között elengedhetetlen, az egy holdas és kisebb termelők mentesítését szükségesnek tartom a kukoricaátvételnél is. Eziránt haladéktalanul érintkezésbe is lépünk a közélelmezési kormánnyal. A miniszter szavait a kisgazdák éljenzéssel fogadták s megnyugvással hallották tőle azt is, hogy a volt kisgazda- és földmivespárti képviselők csak a másik keresztény pártból kikerült képviselők nyomása alatt voltak kénytelenek a kukoricatermés egy részének átvételébe belenyugodni, mert különben az együttkormányzás s ezzel az alkotmányos rend fenntartása lehetetlenné vált volna. A földmivelők a városi képviselőtestületben. A városi választójog tárgyában Szentesről küldöttség járult a kormány tagjai elé. A küldöttséget, mely Kátai Pál Imre és Bálint József gazdálkodókból állott, a kerület képviselője, Négyesy László mutatta be Ferdinandy Gyula belügyminiszternek, továbbá nagyatádi Szabó István földmivelésügyi és sokorópátkai Szabó István kisgazdaügyi miniszternek. A szentesi kisgazdaközönség azt kéri a kormánytól és a törvényhozástól, hogy az alkotandó törvény a városi képviselőtestület összeállításában a földművelő osztálynak fontosságához mért részesedési arányt biztosítson, továbbá, hogy a képviselőtestület tagjainak száma a tervezett-nél nagyobbra emeltessék. A szakminiszterek tájékoztató és megnyugtató kijelentéseket tettek és a kívánság gondos mérlegelését ígérték. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter a munkaügyi értekezleten lévén elfoglalva, nála a küldöttség nem tiszteleghetett. A szentesiek ez ügyben a többi mezőgazdasággal foglalkozó városok közönségéhez körlevelet készülnek intézni. Az önkormányzati törvényjavaslatok. Felerészben virilistákból, felerészben az összes választókból választják a törvényhatósági bizottságokat. A nemzetgyűlés mai ülésén Ferdinándy Gyula dr. belügyminiszter beterjesztette három önkormányzati törvényjavaslatát a vármegyei törvényhatósági bizottságoknak, a törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városi bizottságoknak, valamint a nagy és kisközségek képviselőtestületének újjáalakításáról szóló javaslatokat. A három javaslat nagyrészben azonos elvek alapján épül fel. Az aktív és a paszszív választójogot a három javaslat egységesen szabályozza. E szerint úgy a megyékben, mint a városokban és a községekben választójoga van minden 24 éves férfinak, aki legalább tíz éve magyar állampolgár és hat év óta a város területén lakik és adót fizet; bizottsági, illetve képviselőtestületi taggá választható minden huszonhat éves férfi, aki tíz év óta magyar állampolgár, hat éve a város területén lakik és adót fizet s a javaslatok megfelelő szakaszaiban felsorolt büntetőjogi vagy gazdasági összeférhetetlenség esetei rája nem vonatkoztathatók, úgy a megyei, mint a városi és községi bizottságokat, illetve képviselőtestületeket felerészben az összes választók közül, felerészben a legtöbb adót fizetők közül kell választani. A vármegyéknél 8000 lakosra esik négy bizottsági tag, s a bizottság tagjainak száma legalább 120 és legföljebb 300 lehet. A városokban 4000 lakosra esik négy bizottsági tag s a bizottság tagjainak száma leg-alább 36 és legföljebb 120 lehet. A községekben 400 lakosra esik négy képviselő- testületi tag, a képviselőtestületeknek nagyközségekben legalább 20 és legföljebb 36, a kisközségekben legalább 12 és legföljebb 20 tagja lehet. A választók névjegyzékét, valamint a legtöbb adót fizetők listáját az A képviselőház illése: Lingauer- és Landau-ügy. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén legelőször Mikovinyi előadó ismertette az annak idején nagy port felvert Lingauer-féle interpelláció megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentését. A bizottság megvizsgálta a nyugatmagyarországi állatkereskedelem, a sószállítások és a svájci szénakivitel ügyeit, minthogy azonban oly visszaéléseket, melyért a kormányt vagy annak egyes tagjait felelősségre kellene vagy lehetne vonni, nem fedezett fel, javasolja, hogy a Ház az eset felett térjen napirendre. Minthogy a Ház a javaslatot egyhangúlag elfogadta, remélhető, hogy ez a sajnálatos interpelláció, melynek célja csak a keresztély eszme harcosainak megrágalmazása volt, végre lekerül a napirendről. Ezután Ferdinándy belügyminiszter beterjesztette a vármegyei igazgatás reformjáról és a törvényhatósági képviselőtestületek megalakításáról szóló törvényjavaslatot. Ruppert Rezső interpellált a külföldi lapokban sokat tárgyalt Landau-ügyben. Hibáztatja a kormány azon rendelkezését, melyben a polgárságot bizonyos esetekben a katonai büntetőbíráskodás alá rendeli. Ez sok visszaélésnek vált forrásává. Tanakodott, hogy az előadandó ügyet a Ház elé hozza-e, de minthogy közben egy keresztény lap azzal az aljas váddal illette, hogy a zsidók megfizették, nem hagyja magát sem vádolni, sem terrorizálni. Az ügy középpontjában egy Dobé Nándor nevű borbély-segéd, többszörösen büntetett fegyenc, ki 7 évet töltött fogházban, áll. Ez a Dobé többi, mint ötrendben bűntény miatt van letartóztatva, mint rablás, kettős házasság, sikkasztás, zsarolás stb. Dobé, ki borkereskedéssel foglalkozott, összeköttetésbe került egy Landau nevű bécsi borkereskedővel, kitől különböző címen 1 millió koronát csalt ki. Landau ezért feljelentést tett az ügyészségen Dobé ellen. Dobé erre letartóztattatta Landau ügyvédjét, Harsányit le is tartóztatták este 11 órakor igazolóválasztmány állítja össze és megfelelő formában közszemlére teszi ki. A jelölés száz aláírással történik egy ivén és legalább annyit kell jelölni, ahány bizottsági tagot választani kell. A választás maga titkos szavazással, a nemzetgyűlési választások módjára történik. A javaslat új intézkedéseket foglal magában azokra nézve, akik hivatalból tagjai a bizottságoknak. Tudniillik úgy a megyei, mint a városi törvényhatósági bizottságoknak hivatalból tagjai azok, akik annak a városnak, illetve a megye területén levő választókerületeknek nemzetgyűlési képviselői, e mandátumuk tartamára. A javaslat részletesen felsorolja úgy a megyékben, mint a városokban és a községekben azokat a tisztviselőket, akik hivatalból tagjai a bizottságoknak, illetve képviselőtestületeknek, mint a főispán, az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a főügyész, a főorvos, a polgármester, ennek helyettesei, a főjegyző, a tanácsnokok, az árvaszéki ülnök, a főorvos, a főmérnök, valamint a különböző gazdasági testületeknek és az államrendőrség szerveinek vezetői. Ezek szerint a javaslat nem adja meg a női választójogot. Ez azonban nyílt kérdésnek marad a nemzetgyűlésre, amelynek többsége fogja eldönteni, hogy milyen mértékben, vagy pedig egyáltalában hajlandó-e a nőknek választójogot adni az önkormányzati szervek választásánál. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy lapunk álláspontja az adócenzus felvételében érvényesült. Ha még az önálló adófizető nőknek is megadná a nemzetgyűlés a választójogot, azt hisszük, egyetértésre lehetne hozni a kormányzópárt szélső árnyalatait. (Friedrich István közbeszól: Igen tudom, abban az időtájban szoktak jönni. Ha én beszélnék, én még többet tudnék mondani !)Harsányi ügyvédet Kecskemétre vitték és egy Dobé vezetésével lefolytatott tárgyaláson hallgatták ki. Még folyt Harsányi kihallgatása, mikor a budapesti államrendőrség intézkedésére Dobét zsarolás miatt letartóztatták, Harsányit azonban nem engedték szabadon. A tárgyalás során egy százados hadbíró, aki látta, hogy itt bűnszövetkezettel áll szemben, azt ajánlotta Harsányinak, hogy adjon ennek a bandának pár százezer koronát, hogy betömje vele a szájukat. Pár nap múlva Sipos Kamilló katonai nyomozó letartóztatta Landaut és fiát s kiszállította őket a kelenföldi kaszárnyába. Útközben úgy össze-vissza verte őket, hogy az apa zsebében levő óra palacsintává laposodott össze. Közben Sipos kiszabadította Dobét is a rendőrség fogházából, megfenyegetvén a rendőrséget azzal, hogy tüzérséget hoz és összelöveti a rendőrséget, ha Dobét ki nem engedik. Dobé és Sipos erre közösen megjelentek az agyonkínzott Landau cellájában és felajánlották, hogy 2.700.000 koronáért hajlandók szabadlábra helyezni. Ezenkívül még 500,000 koronát kért azzal, hogy ebből Gödöllőn, a vezérkarnál kell pár embert megvesztegetni. Minthogy Landauék a pénzt nem tudták előteremteni, megkezdődtek, a kínzások. Nem sikerült a kínzások módját pontosan meghatározni, Landau csak annyit mondott halála előtt, hogy rengeteg vizet itattak vele (Friedrich István: Tíz litert szoktak. De ez még semmi, majd én mondok el cifra dolgokat.) Ezután meztelenre vetkőztették és az altesteket lápisszal égették. Ezt dugták beléjük, ami azt az érzést kelti, mintha tüzes vassal égetnék a belső részeket. (Friedrich István: „Hiába, nagy a praxisuk.“) Az öreg Landau letérdelt Sipos előtt és sírva kérte, hogy ne öljék meg. (Budaváry: Mi köze ennek a katonai bírósághoz ? Rakovszky elnök: Budaváry képviselő úr azt hiszi, hogy ő a miniszterelnök és neki kell beszélnie. Ez olyan komoly dolog, hogy ne tessék közbeszólásokkal zavarni. Hoszszantartó, zajos éljenzé.) Ruppert folytatja . Végre a rendőrség közbelépett és az ügy