Homok, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-25 / 45. szám

2 oldal H* a­m & le PIPASZÓ MELLETT. * Nyugatmagyarország hovatarto­zásának sorsa rövidesen el fog dőlni. A jövő héten megkezdődnek a tárgya­lások Bécsben. Az egész világ szeme figyelemmel kíséri a fejleményeket. És bennünket, akik legközelebbről vagyunk érintve a dologban, még meg sem akarnak hallgatni. Az antant ezzel az országrablással akarja lehetetlenné tenni hazánkat, hogy többé ne legyen ereje ahhoz, hogy fényes múltjával kiérdemelt szebb jövendőt valaha megérje. . Azonban Ausztria reszkető kéz­zel nyúl az erőszakkal elrablott terü­let után. Ott már belátták, hogy az új földterület az országra nézve, úgy gazdasági, mint nemzetiségi szempont­ból káros hatással volna. A nyugat­magyarországi kérdés legalaposabb ismerője, egy volt miniszter a követ­kező megoldást tartja úgy Ausztria, mint Magyarország részéről célrave­zetőnek. Magyarország és Ausztria között beállható tartós elidegenülés veszélyét csak egy, az átadás előtt végbeme­nendő, semmi oldalról sem befolyásolt népszavazás hárítja el. Azonban az antant legutóbbi jegyzéke nem mutat hajlandóságot arra, hogy a népsza­vazás gondolatához közeledjék, pedig most az antantnak a dolga volna az egyezséget létrehozni, mert ő volt az, amely a nyugatmagyarországi kérdés­ben a nem egészen kongruens béke­szerződéseket megkötötte. Ebből a nyilatkozatból világosan látszik,, hogy Ausztria csak mint esz­köz szerepel az egész ügyben és az antant törekvései nyilvánulnak meg az aljas politikában. Azonban területeket ollózni, mint a zsidó a posztot a vásáron, nem lehet, mert ott népek életéről és fenn­maradásáról van szó. Márpedig milliónyi tömeget feláldozni nem lehet egy fel­sőbb hatalom gaz politikájának, mert az ilyen erőszaknak előbb-utóbb reak­ció az eredménye. végezte, de a bélyegzőt törvénytelenül visszatartotta, így Rakowszki, akinek az állambélyegzője birtokában volt, titokban lebélyegezte a határidőn túl is a koroná­kat és ily módon sikerült neki 10 millió koronán felüli összeget lebélyegezni, ami horribilis hasznot hozott neki. Rakovszki azt vallotta, hogy az ösz­­szes birtokában levő pénzt a tűzbe dobta, hogy ne károsodjon az oláh állam. Ez azonban a tanúvallomások során nem felelt meg a valóságnak, mert a zsidókkal egyetértve az átvett összeget feléért bélye­gezte le s igy öt millió koronát tartott meg magának. K o h I r u s k képviselő-ügyvéd védte a fővádlottat s szerinte Rakovszki tettét nem lehet csalásnak minősíteni, csak mint állami hivatalnok visszaélt hivatalos ha­talmával. Ezenkívül a védelem a st.-ger­­maini békeszerződésnek az Ausztriával vitás bankjegy-ügyletekre vonatkozó ré­­szére támaszkodott, mivel a lebélyegzés csak azon célból történt, hogy az állam megismerje a forgalomban lévő pénz ösz­­szegét s nem azért, hogy érvényességét elismerje. Ennek értelmében a törvényszék, da­cára annak, hogy valamennyi vádlott be­vallotta pénzelrejtési szándékát és hogy az átadott 130.000 lej felét lebélyegezve visszakapták, tehát a csalás teljesen vilá­gos volt, úgy Rakovszkit, mint 11 bűntár­sát felmentette a bíróság. Az ítélet jogerős. Öt milliót sikkasztott egy pénzügyi tisztviselő. A bíróság felmentő ítélete. Kolozsvár, 1921 feb. 2­. — Saját tudósítónktól. — A csernovici törvényszék előtt szen­zációs tárgyalás folyt le, amelynek rész­letei élénk benyomást tettek az összes körökre. A vádlott Rakowszki Rom­­wald pénzügyi adminisztrátor, Stulpicani városból 10 millión felüli koronát bélyeg­zett le hamisan, mely után 130,000 lej províziót kapott s mikor rajta csípték az egész összeget a tűzbe dobta. Rakovszkyval együtt vád alá került 11 bűntársa, S­z­a­m­j­á­n Jeffin, B­u­r­u­s Izsák, Z­e­m­e­c­s Adolf, T­i­m­p­u­l­i G, Kleinser, Engber, Plesz Juliacser­novics, Arseniej, Vakar­i, Uscohia, Garabcsin szulpicani kereskedők, akik visszatartották pénzüket a lebélyegzés elől. Mivel az utólagos intézkedések meg­semmisítették a lebélyegzetlen koronák értékét, e bankjegyek tulajdonosai, a fenti zsidó és oláh kereskedők, hogy meg­menthessék vagyonukat, átadták Rakow­szki adminisztrátornak, aki a lebélyegzést KÖZGAZDASÁG. A szántásokról. A gyenge időjárás, ami a múlt év őszén és az idén, a tél elején volt, igen alkalmas arra, hogy a gazda az őszi mély szántást elvégezze. A szorgalmas gazda már az ősz végén vagy a tél elején kezd tavaszi veteményei alá szántani, hogy ta­vasszal csak boronálni és vetni kelljen. Azonban vannak gazdák, akik nem lát­ják be az őszi mély szántás előnyeit, noha ez átlag 50 százalékos terméstöbbletet eredményez. Sok gazda azután csodálko­zik, hogy pld. szomszédjának miért van ugyanakkora földdarabon nagyobb ter­mése. Ennek legegyszerűbb magyarázatát a rossz földgondozásban találjuk. Ezért figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy még ma — tél elején — egész március elejéig le­het mélyen szántani. A kukorica, burgo­nya és répa alá még februárban is lehet szántani s a szabályszerűen megmunkált föld többet terem, mint amelyiket jól trá­gyáznak, de rosszul munkálnak s az ősz­szel felszántott föld hízik annyit a tél ele­­­­jén, mint amennyit egy gyenge trágyázás ér. És mégis, ha egy tél idején kimegyünk a földekre, a tanyák közé, akkor szomo­rúan tapasztalhatjuk, hogy szegény or­szágunkban majdnem minden föld szán­­tatlanul van. Mikor aztán elérkezik a csép­­lés ideje, akkor lehet látni a szomorú eredményt, mert a gabonaszemek mind aszottak és a kalászok is silányok. Ha összehasonlítjuk hazánk gabona­­termését, más külföldi államokéval, akkor is elmaradunk a többi nyerstermelő álla­moktól. Pedig Európában nincsen olyan ország, amelynek éghajlata, földrajzi hely­zete úgy kedvezne a gabonatermésnek, mint hazánké. Ezt a kedvező geográfiát ki kell hasz­nálni. Ne sajnálja egy gazda sem a mun­kát a földtől, mert ennek a munkának bő­séges jutalma van aratáskor. Magyaror­szágon meg­van a jó föld, csak szorgal­mas és gondos gazda kell, aki ezeket a természettől jövő előnyöket munkájával­­kihasználja. Esik a kávé ára. Budapestről je­lentik, hogy a kávé ára a világpiacon 15 százalékkal­­ esett. A nagykereskedők azonban nem akarják azt tudomásul venni s igy a kávé ára a kiskereskede­lemben továbbra is 60 korona marad. Malacok etetése. A növekedő r­­ések legjobb tápláléka az árpa, mert segíti elő a hús- és zsirképződést legjo­ban fehérje- és keményitőtartalmát fogva. Ha mást etetünk velük, akkor­­ válogassuk össze azokat, hogy az ada­lásban lehetőleg megközelítsük a meg­lelő arányt. Az árpában egy rész ny fehérjére átlag 77 rész keményítőérték­­ a tölgymakkban 15‘0, a csicsókában 1 s a körülbelül háromnegyed rész zab­ és egynegyed rész bükkönyből álló 71 bükkönyben valószínűleg 5‘3 rész a­­ ményítőérték. A zabbükkönyt réginké 25,5 kg. átlagos súlyú malacokkal arán­tos etetni, fejenként naponta 0'6 kg. ma és 0'3 kg. zabbükköny, vagy 1 kg. csicsó és 0'3 zabbükköny, esetleg 0'3 kg. mai 0 5 kg. csicsóka és 0'3 kg. zabosbükköl A kifejlődött vagy növekedő hizóser legjobb takarmánya a tengeri. Nem ajé­latos a hízókkal tisztán makkot vagy cs csicsókát etetni, hanem ezenkívül va­mely fehérjében gazdagabb takarmányt pl. zabosbükkönyt, korpát vagy oly­ok gyári hulladékot, melyből oldószerrel ve­ják ki az olajat, melyben tehát a zsir­ó vés. Legjobb a hizlaláshoz tengerit ka­­nálni, melyből a sertések étvágyához­­­kalmazzuk a mennyiséget. Konkolyetetés növendékmarháv A tengeriben alig van kétharmad am fehérje, mint a konkolyban s ebből szempontból sokkal célszerűbb volna konkoly etetése a növendékmarhákkal, nem volna káros,hatása. Ha kisebb m­tékben etetjük a konkolyt, emésztési­­­varokat okoz, ha pedig nagyobb mérté­ben, úgy bélgyulladást, sőt halált is oko­hat. A marha fogékonysága a konkó ártalmával szemben nagyon függ az ál korától. Ha a konkoly olcsóbb, mint­­tengeri, akkor nem ellenezhető úgy,­­s hogy a növendékmarhával konkolyt­­ etessünk, de 1000 kg. élősúlyra s­zapol­­ mindenesetre kevesebbet, mint a kifej­e­zettel, azonban, hogy mennyit, azt pr­ó­bálgatásokkal célszerű megállapítani. Né 1 kilogramnál többet azonban a kétévese­k­nek sem adtunk többet. ­ HÍREK.­ ­ • Kecskemét, 1921. február OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Felhívom a gazdaközönséget, hogy bármilyen közérdekű, hasznos, vagy egyi vonatkozású cikket, közleményt óhajtana­k tölni, a „Homok“ mindenkor készséggel szt­gálatukra áll. — Úgyszintén bárminemű f­­­világosítással a legnagyobb szívességgel szo­l­gál a Szerkesztő. — A kivándorlás ellen. A m. k . belügyminisztérium megküldötte a váro­s­­tanácsnak az amerikai bankárok és had­i ügynökök által visszavándorló honosai­k mellé adott kísérők üzelmei és visz­élései, valamint a kivándorlásra csábi ügynökök működésének megakadályozó, tárgyában hozott ren­deletét. — Alapítvány: Dr. Nagy Mi­ke ügyvéd, a Takarékpénztár Egyesület ige­gatósági tagja a Kecskeméti Kada Gyr­­­mek Otthon részére 2 darab Kecském Takarékpénztár Egyesületi részvényt ad­mányozott azon kikötéssel, hogy az ág alapítványként kezelendő, a mi­ndenki osztalék jövedelme a részvényeknek azo­ban a Gyermek Otthon céljai megval­óitása érdekében szabadon felhasználha Az alapítványért ezúton mond köszöne a Gyermek Otthon elnöksége. — A szeszek kincstári adója, szabadforgalomba átment, megadóztat mindennemű égetett szeszes folyadék után, melyek 1921. évi március hó­­­na­pán 10 hektoliterfokost meghaladó men­nyiségben bárkinél készletben vannak, birtokos hektoliterenként 60 korona és fillér kincstári részesedést köteles fizet 45 szán

Next