Országos Ellenőr, 1909 (8. évfolyam, 1-40. szám)
1909-01-09 / 1. szám
Vili. évfolyam. Kecskemét, 1909. január 9. __ __ l-ső szám. és siémonként kapható a szerkesztöségben és F«k«(* Siein a kjöoy.T kereskedésében- Itc és piac,Népbank alatt Koeakométon EgyMizáin iraSOf .. — BffoeUi Itf —* Éjé»» 4tr« 10 kor, PéMvr*. . • kor. N*fj*dévr« 2 K. 50országos Ellenőr Szerkesztő és kiadó Somogyi János. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kecskeméten, Könyves utca (a törvényszéki palota mellett.) — ScmidilktU — Társadalmi és közművelődési lap. Megjelenik a POLITIKAI ELLENŐR-rel havonként 4-szer: 1-én, 7-én, 14-én és 21-én Képviseli főkép (Szeged s Budapest között) Czegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Félegyháza városok érdekeit Hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és FIcKbTK (Schwarcz) SOITtfl könyvkereskedő Kecskeméten. Égése oldal hirdetés 24 korona. Fél oldal 15 korona Negyed oldal 8 korona. — Nyolcad oldal 5 korona. Tizenhatod oldal 3 kor. Nyilttér soronként 60 fill. Az „Országos Ellenőr“ és „Politikai Ellenőr“ előfizetési éra együtt egész évre 10 korona. Külön a „Politikai Ellenőr“ egész évre 4 korona. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kéziratokat nem adunk vissza. Visszatekintés a múlt évre. Egy esztendő végzete ismét beteljesedett. Eltűnt és sok ember emlékezetébe kiirthatatlanul beírta magát. A többség szomorúan fog visszagondolni ez év eseményeire s csak a kissebbség lelke vidul fel, ha visszagondol 1908-ra. Mert úgy vagyunk ezen a sártekén, hogy sokkal több szomorú esemény történik az emberrel, mint vidám. Szívünk vérével, ifjúságunk múlásával, keserves tapasztalásokkal kell megfizetnünk, hogy élhetünk ezen a szép világon. Aki jó egészségben éli meg az új esztendőt, az már örvendezhet. Mert ebben a gyorsan előtörtető, robotos világban az is nagy eredmény, ha az ember megőrzi a szervei, az idegei épségét. Epekedve, reménykedve néz az ember a jövőbe, melynek fátyolát Szilveszter éjszakája lebbenti fel. Fellebbenti, de még mindig sűrű a köd, amely látni vágyó szemeink elől eltakarja a jövőt. Aggodalmaskodva teszszük fel lelkünkben a kérdést : vájjon jó esztendőnk lesz-e 1909-ben? A föld, a hold, a műhely, a hivatal, a pénz jobban, rosszabbul fog e fizetni ? Hát a haza sorsa jobbra fordul-e ? Nem esik-e nekünk az emberiség legrettenetesebb ellensége: a háború, amelynek vészharangját kongatja már hónapok óta az európai sajtó. Megenyhül-e a felekezeti és társadalmi harc, amely az elmúlt esztendőben is mind mélyebbre ásta az örvényt ember és ember, polgár és polgár között? Vajha mindezeket meghozná az új esztendő ! Az év krónikája. Eseményekben gazdag esztendőt hagytunk mögöttünk. Politika, diplomácia, tudomány és társadalom egyaránt nagy dolgokat produkáltak, melyek közül nem egy bele fog kerülni a világtörténelembe. Az eseményekből a magyar glóbusz is kivette a maga részét, küzdelmekkel teljes esztendő volt ez is, de diadalmasan kerül ki belőle a nemzeti gondolat, amely itt minden szépnek és jónak fundamentuma. Se gazdagabb, se boldogabb nem irtható életerejének és törhetetlen akaratának, egy jobb jövő kivívásáért. Nem volt meddő ez az év és nem is volt rossz. Megnyugvással tekinthetünk vissza az elmúlt napokra. A szocializmussal az idén kevesebb baja volt a hatóságoknak és a hazafias társadalomnak, mint a megelőző évben. Tart persze még egyre a szociális izgatás, de már nem olyan véres. Ennek okát elsősorban abban a szigorban kell keresnünk, amelylyel a belügyminiszter a törvénytelenül működő munkásszövetkezéseket megrendszabályozta. A falvakban csaknem teljesen elült a szocialista mozgalom, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy teljesen megszűnt, inkább azt hiszszük, hogy nem a hatóságok szigora fogja megoldani a szociális kérdést, hanem a társadalmi munka és a szociális törvényhozás. Csak az év vége felé beszéltettek magukról szocialistáink, amikor kongreszszusukon elhatározták, hogy a választói javaslat ellen általános sztrájkkal fognak harcolni. Azt hisszük azonban, hogy ez csak afféle formalitásos fenyegetés, amelynek megvalósítására aligha fog kerülni a sor, mert ezzel csak maguk alatt vágnák a fát és semmit el nem érnének. Sokkal gyengébbek ehhez. Mindenesetre korszakot alkotó esemény a választói reform, melyet őszintén szólván, vegyes érzelmekkel fogad az ország. Ha törvény lesz a reformból, sok minden megváltozik hazánk politikai és társadalmi életében, reméljük, hogy jobbra változik. A másik nagy jelentőségű esemény, melyet erről az évről fel kell jegyeznie minden idők krónikásának. Bosznia Hercegovina annektálása volt A természet minden kincsével és szépségével megálldott tartomány, amely nagyságára nézve vetekszik Svájccal. Gyönyörű vidékei vannak, melyek csábíthatnak minden turistát. A magyar ifjúságnak nagystílű alkalom nyuttatott arra, hogy megismerkedjék az annektált tartományok szépségeivel, vagy harmincötezer magyar fia van odalent, várván az egyesült szerb montenegrói bandák invázióját. Reméljük, hogy ebből nem lesz semmi és fiaink odalent nem vérük árán fognak tapasztalatokat szerezni. Örvendetes jelenségképpen számolhatunk be arról, hogy a kivándorlás az idén egyötödére csökkent. Ennnek okát — sajnos — nem abban kereshetjük, hogy az amerikaiak rosszabbodtak. Roszszul ment a trösztöknek, számtalan gyár és bánya beszüntette az üzemét és — a visszavándorlás óriási dimenziókat öltött. Újabban azonban javulnak Amerikában a kereseti viszonyok, pénz van megint vállalkozásokra és Amerika lapjai és ügynökei ismét csábítják ki a magyar munkásokat. Tavaszszal megint nagy a kivándorlás Bűnügyi, rendőri szenzáció is akadt elég az elmúlt esztendőben. Fölakasztották Húsz Ábrahámot, aki felbérelt cimboráival rablógyilkosságot követett el. Tiszaeszlár óta nem volt olyan hosszantartó per, mint amilyen a dánosi rablógyilkosság tárgyalása volt. Általános meglepetést keltett, hogy Tutát és társait nem halálra ítélték, ámde törvény a törvény, amely azt mondja, hogy csak közvetlen bizonyítékok alapján lehet meghozni a halálos ítéletet. A „Dános“ szó azonban felette szomorú a magyarországi vándorcigányokra nézve, mert a hatóság a dánosi eset óta kíméletlenül üldözi őket, mindenképpen arra törekedvén, hogy ezt a veszedelmes fajtát kiszorítsa az országból. Sok ezer cigány már kívül is van az ország határán, többnyire Oroszországba, Szibériába mennek Fáraó üldözött fiai. Világra szóló szenzáció volt az újpesti bankrablás, amelyet két primitív lelkű munkás az összes Nick Cartereket megszégyenítő furfanggal és vakmerőséggel hajtott végre. Amilyen zseniális volt a rablás, olyan ostobául történt a zsákmánynyal való menekülés és ez okozta azt, hogy a két gézengúz negyvennyolc óra alatt megkerült Az őszszel előkelő vendégei voltak a székesfővárosnak. Maga a király két hónapon keresztül itt tartózkodott udvarával és itt fogadta a nyurga csufarcú spanyol királyt s elragadóan bájos hitvesét. De most már nézzünk szét a külföldön- Itt is történtek nagyjelentőségű események. — Egész Európát megbotránkoztatta az Eulenberg erkölcstelenségi pere. Az agg nagy úr, aki Vilmos császár legbensőbb, barátai közé tartozott, börtönbe került erkölcstelen üzelmek miatt. Vajjon lehetséges lenne ez nálunk is? A német imperátornak egyébként is igen kellemetlen esztendeje volt az idei. A császár valami zseniális diplomáciai sakk húzást akart csinálni az angolokkal szemben és megalázkodó hangon szerelmet vallott nekik egy angol világlapban. De az angoloknál éppen az ellenkező hatást érte el, az egész angol nemzet gyűlöttel eltelve fordult a ravaszkodó imperátor ellen s a német nemzet borzasztóan szégyelte magát. Olyan vihar támadt Németországban a császár ellen, hogy ez kénytelen volt megígérni, hogy a jövőben hasonló baklövéseket nem fog elkövetni. Egy szörnyű világháború rémét takargatja az angol és német nemzet versenye a tengeren. A német kereskedelmi tengerészet máris elérte az angol nívóját, haditengerészetét pedig oly mohón tökéletesíti, hogy az méltán fölkeltheti a tenger uralma révén világhatalmas Anglia féltékenységét. Angliában már komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy háború esetén a német hadsereg — három négyszázezer ember — átkelhet a csatornán és saját hazájukban támadja meg az angolokat. Ez a félelem készteti Angliát arra, hogy most behozza az általános védkötelezettséget s egymillió főnyi haderőt szervezzen. Az inváziótól való rettegést csak fokozza Zeppelin gróf sikere a kormányozható léghajójával és a Wright testvérének még nagyobb sikere a repülőgéppel. . Ez az esztendő döntő lépéssel vitte előbbre a levegő meghódításának dolgát. Amerikában most szervezik az első rendszeres légutat. Naponta bizonyos számú repülőgép fog meghatározott órában e légvonalon közlekedni, éppen úgy, akárcsak két vasúti állomás között a vonatok. Nem adunk rá tíz évet és a léghajó, vagy a repülőgép rendes közlekedése eszközzé válik, akárcsak az automobil. Az automobil rohamosan hódít, ugyannyira, hogy ma már kockázatos vállalkozásnak tartják új villamos és a gőzvasutak építését, amennyiben a tudomány és a gyakorlat meggyőződéssel vallja, hogy olcsóbb,, gyorsabb és biztosabb közlekedési eszköz nincs az automobilnál. Ki hitte volna, eljutottunk a sinaiak alkonyához! Krónikás.