Pestmegyei Hirlap, 1894 (7. évfolyam, 1-67. szám)
1894-01-01 / 1. szám
2. tapsáért tesz, eléggé föltalálja dicsőségét és örömét; azon boldogító öntudatban pedig, hogy Isten akaratát teljesité, s a legnemesebb jutalmat is — az Úr szavai szerint — a rozsda és a moly meg nem emészt s a tolvajok el nem lopnak. Midőn tehát alább elsorolandó nélány szép s utánzásra méltó tényt, melyek oly kedvesen hatottak szívemre, az olvasóközönség előtt felemlíteni magamat elhatározom, azt nem azért teszem, mintha talán az illetőket magasztalni akarnám , mert az által inkább csak szerénységüket sérteném, hanem azért jól esik lelkemnek, ha szép, nemes letteket sokakkal tudathatom, remélvén az által sokaknak hasonló örömet szerezhetni. Azonban ne gondold kedves olvasó, hogy talán valami nagyszerű dolgokról értesitendelek! Kicsinyek lesz azok, de szépek, és ha apa vagy anya vagy, úgy rád nézve érdekesek is, s ha kebeledben a felebaráti igaz szeretet honol, talán örvendetesek is. A fent megnevezett egylet igazgatósági gyűlése december 16-án tartatván meg, 8 szegény gyermek vétetett föl az egyesület pártfogásába. December 24-én 1/2 11—12 óráig tartott az öltöztetés. Az öröm, melyet e ruhátlan szegény gyermekek ezen öltöztetés alkalmával élveztek, s midőn rongyaikat uj ruhával felváltva egymásután kézcsókolásra siettek , mindnyájunk szemeiből örömkönyeket csalt. A vett ruhák az egyesületnek csak 30 írtba kerültek. Íme mily csekélységgel lehet ily nagyszerű segedelmet eszközölni, pedig a költség nem kímeletett, mert az egyletnek még 50 írt maradt a tárcájában a jövőbeni szükségletre. Valóban az egylet ilyetén működése természeténél fogva fölkelti az emberek szívében a kegyesség indulatát, de a mellett kifejti az iskoláztatás iránti érdekeltséget is. Itt az első példa: ezen egyesület napról-napra növekszik nemcsak a nagykőrösi köznép közt, hanem több érdemes urnák, különösen pedig tekintetes Somogyi György urnák kegyes részvéte által, ki magát egész úri családjával az egyletbe beíratta, és azt tetemes segedelmek által állandóan biztosította. Kacér József, egyl. titkár. Irodalom. Karácsonyi album. Valsóággal irodalmi esemény számába megy az a nagy és felette gazdag album, melynek tervezetét most kapjuk. A Magyar Hírlap (József-körút 47) adja ki ezt a párját ritkító gazdasággal kiállított albumot, mégpedig egészen ingyen előfizetőinek Barna Tibor utasíttatik, hogy délután 4 órakor lakásomon megjelenvén, mindezeket élőszóval is ismételje. Na és aztán ? Óh Margit! Óh atyám! mert hát Margit az én aranyos kis feleségem, én pedig miniszteri titkár, s Európa legboldogabb embere lettem ! Oh! boldog Tibor! De önök most jogosan megkérdezhetik, hogy én ki oly boldog férj vagyok, mit keresek egyedül itt önök között? Nema tánc csábjai, nem is szívem ellenirányú lüktetése, nem a dohány felszálló gőzének élvezése, nem az édes baráti viszontlátás után való vágy hozott engem ide, oh! nem! egészen más — a féltékenység! Mert hát oh! borzasztó való: e tolakodó kis despota belopódzott az én kis Margitkám szivecskéjébe, a legbolondabb meséket beszéli el ott neki, s ő hisz, kételkedni kezd bennem, szavaimban. Képzeljék csak ! Mert a múltkor egy papájára várakozó hölgyet én az előszoba helyett szobámba vezettem, egész héten duzzogott, szemrehányást tett nekem. És oh ! szégyen ma jutott tudomásomra, hogy szolgámnak kiadta a rendeletet, hogy fiatal hölgyeket papájához ne az én szobámon, hanem egy folyosóra nyitó ajtón vezessen be. Na hát ez borzasztó !! Én tehát e tolakodó kis érzelmet kiűzöm közülünk s ezért jöttem ide. Reggel elhatároztuk, hogy ma az operabálba megyünk el. Ése Az album nagyobb dolgozatai közül kiemeljük ezeket: A regénypályázat. Öt neves regényírónkról öt regényvázlat. Az olvasók szavazással döntik el, melyik ezek között a legjobb. A legtöbb szavazatot nyert regényvázlat szerzője dolgozatából nagyszabású regényt ír a Magyar Hírlap számára, amely annak közlését a jövő év elején kezdi meg. Nagyobb elbeszélések: »A boldogasszony dervise« Tóth Bélától. Ezenkívül: Pekár Gyulától, Vértesi Arnokltól stb. A szerelem művészete. Ovidius »Ars Amandi«-ja modern köntösben. Jelenetek: Egy budapesti úr huszonnégy órája. Irta: Ambrus Zoltán. A pályanyertes elbeszélés. Dombay Hugónak a Magyar Hírlap pályázatán ötven aranyat nyert »Mária« című költői elbeszélése. Székely Huszár rendes évi revueje, versekben. A test ápolása. Nyolc interview, nyolc előkelő magyar szakértővel, arról a tárgyról, hogy miképen ápolja testét a modern ember. Száz mai magyar színésznő. Spanyol kalandok. Pekár Gyula spanyolországi utjából. — Bikaviadal. A magyar nemzet statisztikája képekben. 1893. kuplékban, hangjegyekkel. Magyar karrikaturisták. Ismeretlen és ismerős rajzolóktól. Tudományos vacsora. Fizikai kísérletek házi eszközökkel, képekkel. Autogramok. Jókai kézirata a »Magyar Hírlap« olvasóihoz. Petőfi egy kiadatlan levele stb. Apró novellák. Versek. (Eredetiek és fordítottak.) Közleményekkel járultak a nagy albumhoz: Ambrus Zoltán, Benedek Elek, Békefi Antal, Bródy Sándor, Bókai dr. tanár, Breitenfeld dr., Csapodi dr., Dombay Hugó, Endrődi Sándor, Fenyő Sándor, Gárdonyi Géza, György Endre, György Lajos, Hentaller Lajos, Heltai Jenő, Ignotusz, Iszlai dr. tanár, Karcag Vilmos, Kiss József, Kürthy Emil, Kovásznai André, Lövik Károly, Márkus Miksa, Maurer Rezső, Radó Antal, Schwimmer dr. tanár, Szépfaludi D. Ferenc, Szemere Attila, Szomory Dezső, Tóth Béla, Tutsck Anna, Varsányi Gyula, Vértessi Arnold, Zempléni Árpád stb. — A színes borítékba kötött nagy kvart alakú diszmó, hetvenkét oldal. A közleményeket csaknem félszáz kép, illusztráció és színes vignetta magyarázza és tarkítja. Ezenkívül több önálló képet és karrikatúrát foglal magában az album, melynek művészeti részét szolgáltatták: Horli Pál, Zala György, Márk Lajos, Mannheimer Gusztáv, Linek Lajos, Somsich József gr., Gárdonyi Géza, Jászai József, Ipoly Sándor, Stettka Gyula, Vágó Pál, Újvári Ignác stb. A Magyar Hírlap újesztendőre irodalmunk fejedelmének, Jókainak jubileuma alkalmából ünnepi kötet ad közre, melyet szintén ingyenesen küld meg előfizetőinek. A kötet legfőbb tartalma: Jókai tiz leghíresebb regényének tíz új elbeszélésbe való foglalása, melyet legjobb novellistáink írtak. Mindegyik elbeszélés külön-külön szempontból világítja meg az illettő regényt, melynek meséjét adja: A tiz elbeszélés tárgya: Kárpáthi Zoltán. Egy haza érve, már felöltözve várt. Oh! bel aranyos volt! De én uralkodtam gyöngeségemen s komolyan elébe lépve kijelentettem, hogy a férfi kötelességnél hatalmasabbak vannak, ugyanis a lovagiasság kötelességei, ez hiv engem ma a jogászok báljába, s igy kedvesem legyen szives levetkőzni, nekem megbocsájtani s ez egyszer itthon maradni. Hogy mit csinált ? Összeráncolta szemöldökét, kis orrocskáját felhúzta, kis kacsácskáit ökölre szorította, de néhány csók, szem orr és kéz megint normális helyzetébe tér vissza s az én kis duzzogó haragosom egy eszme által megkapatva otthon maradt. Ám én felismertem ez eszmét! (Suttogva.) Elhatározta magában, hogy követni fog s kilesi lovagias ügyeimet. (Ismét hangosan.) Nem hiszik ? No majd meg fogják látni. (Óráját előveszi és rátekint.) Íme tíz perc óta beszélek már . (felkel.) Ezalatt az én kis Margitom leküldte a cselédet, az egy bérkocsit hozott, ő beleült a bérkocsiba, sőt az én kis Margitkám a vigadó lépcsőjénél, már a táncterem ajtajánál, — azaz (ajtóhoz siet és kinéz, aztán visszajön) már itt van. (Hirtelen leül a pamlagra és suttogva, könyörgő hangon beszél. Oh én mindent kifecsegtem önöknek, de ugye nem árulnak el, az Istenre kérem ne áruljanak el. (Vége köv.) magyar nábob. Fekete gyémántok. Erdély aranykora. Egy az Isten. Az arany ember. A kőszívű ember fiai. Az uj földes ur. Szegény gazdagok. A jövő század regénye. Előszót Bródy Sándor írt az ünnepi kötethez, mely január hó első napjaiban már az előfizetők kezében lesz Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 14-ik füzet. Nagyobb részét Radics Ferenc, a vállalat segédszerkesztőjének tanulmánya foglalja el A kurucvilág költészetéről. A füzet második közleménye szintén e korra vonatkozik: Angyal Dávid, a Thököly életrajzának jeles szerzője, kezdi meg benne Történetirodalmunk ismertetését a XVII. század elején. A füzetet ezúttal is számos érdekes illusztráció díszíti. A tartalom és díszes kiállítás tekintetében egykép kitűnő vállalat kéthetes füzetekben jelenik meg s füzetenkint 40 krért minden hazai könykereskedésben vagy közvetlenül a kiadóhivatalban (Bpest, IV. Ferenciek tere 3. sz.) megrendelhető. Gyermekek Újsága. Ismét megemlékezünk Pósa bácsinak a kis újságjáról, Az én Ujságomról. Kénytelenek vagyunk vele, mert az aranyos, minden ízben magyar szellemű kedves kis képes újság szinte kihívja maga irána figyelmet. Csupa mese, vers, kép, csupa aranyos tollal megirt apróság ez a kis újság, a gyermekek szive-lelke gyönyörködtetésére. — És van-e ennél kedvesebb karácsonyi, újévi ajándék? Összetörik a legdrágább játék, megunja azt, ha még olyan szép is, de az ő képes újságát nem fogja megunni sohasem, amíg gyermek marad. Türelmetlenül, szeretettel várja azt minden vasárnap, hisz ez az ő legkedvesebb barátja. — Mesél neki, regél neki, oktatja, mulattatja őt. Megtanítja őt magyarul gondolkodni, megtanulja őt hazaszeretetre. Az én Újságom ára negyedévre tart, s ezért a kis összegért tizennégyszer köszönt be a gyermekekhez, tizennégyszer okoz nekik örömet. Ez a legbecsesebb és a legszívesebben látott, de egyszersmind a legolcsóbb újévi ajándék. A Magyarország első számainak gazdag választékos tartalma nemcsak a lap értékének, politikai pártállásának körvonalait tünteti fel, hanem a hírlapirodalomnak magas intelligenciájával arról győzött meg bennünket, hogy a Magyarország esti megjelenésével, a közlekedések, érintkezések közvetlenségét bámulatos előnynyel képes értékesíteni. — Táviró-, telefon-összeköttetései, melyek — értesülésünk szerint — szerkesztőségének helyiségeibe futnak egybe, arra képesek e lapvállalatot, hogy mi, a vidék közönsége — a kezdet nehézségeinek dacára alig néhány óra alatt a világ eseményeiről s az ország különböző vidékeiről kimerítő és megbízható tudósításokat nyerünk . A Magyarország este 7—11 óra között készül, s az útirányok szerint a leggyorsabb vonatokkal fokozatosan nyer továbbítást úgy, hogy például Brassóban, tehát az ország legtávolibb vidékén is két órakor már a kézbe, besllő kezében van. Míg a többi, úgynevezett reggeli lapok Vácra reggel fél kilenckor, Brassóba pedig csak este nyolckor érkeznek s miután éjnek idején nem kézbesíthetők így Brassóval egyetemben az ország hasontávolságban lakó községe másnap reggel kapja a reggeli lapokat ellenben a Magyarországot 18 órával előbb már olvashatja. Ez a haladás meglepő, korszakot alkotó hazánk kultur fejlődésének történetében. Ez alapán meg vagyunk győződve, hogy ezen új lapvállalatot, amely gyors tudósításának szervezése, fejlesztése óriási áldozatot igényel megérdemlőt méltó támogatásban részesíti a vidék közönsége, melynek érdekeit a Magyarország a legméltóbban szolgálja. Az otthon és a nagyvilág. A tizenkilencedik század végének embere már nem is tartja kényelmesnek otthonát, ha nincs meg benne a nagyvilágnak mindennapi kivonata: az újság. A nagyvilágnak és otthonnak nagy kibékítő munkájában nevezetes és érdekes lépéssel ment előre a Pesti Napló, mely most külön mellékletet, egy egész újságot szánt az otthon speciális érdekeinek. Ennek a mellékletnek Tűzhely körül a címe. Iránycikkeken kívül a szezon, a divat, a konyha, a szalon, a házi kertészet,a kézimunka körében fölmerült legújabb eseményekről és irányzatokról ad hírt. Nagy irodalmi és pedagógiai értéke van annal a PESTMEGYEI HÍRLAP 1. szám.