Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. május (2. évfolyam, 86-106. szám)
1901-05-16 / 96. szám
2. oldal KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1901. május 16. Ekkor ismét megkezdik peterakásaikat a már kissé fejlődő almákba. Ezzel kezdődik kárttevésük nagyobb fele. Mert amely almába petéiket tojják, az vagy egyáltalán nem fejlődik semmire, vagy midőn akkora, mint egy jó nagy mogyoró, fonnyadtan lehull. Esetleg július-augusztus elsejéig elsanyarog fáján és fele érésben hull le. Holnap a védekezés módját jegyezem föl. D. Gy. Egyiptom mai növényzete. — Irta : Hanusz István. — (Folytatás.) Nagyfokú életszivósságot tanusitott a szikomor (Ficus sycomorus), továbbá a Ziryphus spina Christi W., mely jujuba néven Palesztinából honosodott át. Gyakori és erős művelés alatt áll a birsalma, a mandarin narancs, a gránát almafa, a koszom füge (Ficus carica), valamint a czitromfa (Citrus medica macrocarpa), melynek a gyümölcséből czitronád készül; úgyszintén a füge-kaktusz (Opuntia ficus indica Mill.) A legrégibb idő óta a mai napig megvonta magát Fayumban a szőlőtő, noha az izlám nem kedvezett neki. Sínyli bár a szőlővészt is, de azért 1888-ban 73 □ km. terület már az övé volt ott. Az is meghaladott nézet, hogy a szőlőtő Egyiptomban csak leveleket és fát nevel, gyümölcsöt nem igen hoz, — lehet, hogy míg az ország klímája melegebb volt, csakugyan nem találhatott pihenőt, melyre a borágnak gyümölcsözés végett szüksége van. A gyapotcserjét erősen terjesztik. 1860 óta 50 millió kilogr. súlyról 1875 ig 140 millióra szökött föl az évi termelés, a termőföld 141%-nyi területe már az övé. A füzekből a Salix subserrata és a S. babylonica (szomorufűz) a gyakoribb jelenségek, a galyjaiból szenet égetnek lőpor gyártáshoz. A Lawsonia alba leveleit porrá törik megszáritva s vele a nők festik pirosra a körmeiket kezökön és lábakon, de jut a fogaikra is belőle. Az Ursica nivea (Boohmeria) rostjaiból finom fonál kerül szövésre. A Momordica rufa gyümölcseinek beléből pedig mesterséges szivacsot készítenek a fürdők számára. A babónak (Vicia) erős intenzitású kultúrájára vall, hogy az a termőtalaj 12 3%-nyi területét foglalja le, a kukoricza is ti’2°0-ot és Magyarország legszebb kukoriczája messze áll attól az életerős, haragoszöld 3 m. magas tengeritől, törökbúzától, mely Egyiptomban terem. A bőven termelt rizsből sokat visznek ki Szíriába, az évi export 8000 ardeb (180 literével számítva) 700 ezer frank értékű, az egész évi termés megközelíti a 20000 ardecet, millió frank értékben. A búza 20 3% ot foglal a termő területből és annak Triticum turgidum fajtája áll művelés alatt; nyomtatni nem szokták, hanem régi módon csépelik. A hírre kapott múmia búza azonban Egyiptomban ismeretlen, úgy látszik európai magkereskedőktől szárnyra bocsátott humbug az, — hacsak a Fr. compositum nem felel meg neki, a melyet Diószegi füvészkönyve „egyiptomi buzá“-nak nevez. De ma terjed a szudáni rozs (Penicillaria spicata). (Végi köv.) Szerettem volna hallani, hogy csiripelnek rajta a verebek , csavargók vagyunk, szegény, szabad csavargók . . . — Azért is visszamegyek, mit nekem a Kalupka Márton kézcsókja, mondtam daczosan, szembeszállok a beszédével. Megyek ! ... És úgy tettem. Két hónapra, hogy ott hagytam a nagy eperfát, megint visszakerültem hozzá. Jókor reggel kiálltam a Kaliffai uram kapujába, amely szomszédos volt a Kalupka uraméval. Tudtam, hogy minden reggel ott szokott pipázni, nézvén gyönyörködve szép gömbölyű, széles hátú teheneit, amint csengőzve, jókedvűen kisétálnak a többihez. Őt vártam. — Itt vagyok, kiáltottam daczosan, itt vagyok Kalupka uram. — Ugye onnan is elkergettek, nem is lesz belőled semmi, csavargó, mondta méltóságosan s odafordult a teheneihez, megveregette szeliden őket, milyen jó, derék állatok, mondogatta, nevükön szóllgatva. Én meg keserűséggel fodultam be a kapun s könynyel telt meg a szemem. — Mégis jobb az állatnak, mint az embernek, mondtam összeszoritott foggal, haraggal, csüggedten és kezdtem elhinni, hogy igaza lesz Kalupka Márton uramnak... (Vége köv.) Esküdtek kisorsolása. A kecskeméti kir. törvényszéknél, mint esküdtbiróságnál f. évi június hó 3-án kezdődő ülésszakra az esküdteket kisorsolták. A bírói tagok: Dr. Stipl Károly, kir. törvényszéki elnök ; Sebastián Károly kir. táblai biró, mint h. elnök; Kardos Antal, Rág Miklós szavazóbirák , Bárány Károly és Kazinczy Lajos h. szavazóbirák. Esküdtek: Ifj. Szappanos Elek gazdálkodó, Keresztes Imre gazdálkodó, Kiss Béla vallástanár, Feldmayer Ignácz kereskedő, Grasselly Miklós földm. isk. igazgató, ifj. S. Kovács Mihály sertéshúskeresk., Kozma Döme gazdálkodó, Fehér Márton kereskedő, Fazekas Ferencz főgiándtanár, Csolnoky Endre kereskedő, Grósz Simon kereskedő Kecskemét, Molnár Gedeon Nagy-Kőrös, Koller Ferencz zenetanár, Szabó Imre közjegyző, Tajcsik Mátyás mérlegkészítő, Zombory László városi főügyész, Tormássy Ferencz ügyvéd, Fejér István kereskedő, Muraközy Pál városgazda, Nagy Bertalan gyógyszerész, Katona József gyógyszerész, Makári György nyug.tanító, Cz. Kovács József gazdálkodó, Pethő Márton gazdálkodó, Tatay Jenő gazdálkodó, Zaboreczky Ferencz városi építész, Sárközy Pál ügyvéd, Nagy Lajos ügyvéd, Laczi Sándor asztalos, Juhász Kálmán bankkönyvelő Kecskemét. Helyettes esküdtek: Lakatos Imre gazdálkodó, Zsitvay Béla ny. h. ezredes, Csősz Péter könyvelő, ifj. Dömötör Pál gazdálkodó, Vida József iparos, Peitz Miklós borbély, Zolnay Antal árvaszéki ülnök, Wertheim Jenő bizt. titkár, Salamon Elek tanító, Szabó László lakatos Kecskemét. Véletlennek lehet tulajdonítani, hogy a sorshúzás alkalmával egyetlen vidéki esküdt lesz behiva, (Molnár Gedeon Nagy- Kőrösről) a többi mind kecskeméti. Még a póttagok is. HIRE k. — május 15. — A megyés püspök üdvözlése. Csáky Károly gróf megyés püspök a délutáni gyorsvonattal Kecskeméten keresztül utazott, hogy holnap Kun-Félegyházán a bérmelést teljesítse. A pályaudvaron megjelent a róm. kath. egyház képviseletében Bogyó Pál apátplébános és a lelkészi kar, továbbá a piarista rendház és a Szentferenczrendi szerzetesek képviselői és üdvözölték az egyházfőt, aki most van először ezen a vidéken, amióta magas állását elfoglalta. Kecskemétre akart legelőször jönni, de a nagytemplom renoválása miatt kénytelen volt szándékától elállani. Odaát a szomszédban őt megillető nagy pompával és szeretettel fogadják. — A mezőgazdasági kiállítás. A napokban említettük, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter fölhívta a városi tanácsot, minél szélesebb körben hozzák a közönség tudomására, hogy a párisi kiállításon bemutatott mezőgazdasági kiállításunk egyes csoportjai a budapesti városligeti Iparcsarnokban június hó 15 ig díjtalanul megtekinhetők. Most pedig Beniczky Ferencz főispán hívja föl Kada Elek polgármester figyelmét e kiállításra és ő is arra figyelmeztet, hogy aki teheti, ne mulaszsza el és nézze meg a kiállítást. — Az ughi vasút közgyűlése. A kecskemét ughi vasút érdekeltsége e hó 25 én tartja közgyűlését Budapesten, amelyen Kecskemét város képviseletében Kada polgármester és Bagi főjegyző vesz részt. — Boldog pestiek. Bizony csak sok tekintetben boldogok azok a budapestiek. Az élelmiszer alig valamivel vagy talán semmivel sem olcsóbb a mi piacunkon, mint a budapestin, de amíg mi itt kapunk olyan gyönge és vizezett tejet, hogy kénytelen leszokni az ember a kávézásról, addig Budapesten az élelmiszerek hamisítása ellen szigorúan járnak el. Minden hónapban olvashatjuk a fővárosi lapokban, hogy a közigazgatási bizottság egy-egy sereg kofát ítél el. Mutatóul ide igtatunk egy pár esetet. Fábián Andrásné lefölözött tej árusításáért 50 koronára, Rosner Ferencz fűszerkereskedőt nizza olaj helyett silányabb árusításáért 50 koronára, Krausz F. Ármin fűszerkereskedőt oliv-olaj helyett silányabb árusításáért 50 koronára, Váradi Györgyöt lefölözött tejnek teljes tej gyanánt, való árusításáért 10 koronára, Rendesi Ödönt süteménynek vaj helyett margarinnal való készítéséért 30 koronára, Katona Mihálynét tejhamisításáért 10 koronára, Eiszner Jakabot tejhamisításáért 50 koronára, stb. — A mi hatóságunkat és tiszti orvosainkat nem hibáztatjuk, nem vagyunk még úgy berendezkedve, hogy alapos vizsgálatot tarthassanak. — Tőkekamat-adó. Az 1901. évre érvényes tőke kamat-adó kivetési lajstroma budapestvidéki m. kir. Pénzügyigazgatóságtól leérkezvén, folyó évi május hó 15-től május hó 23 ig oly hozzáadással tétetett ki a városi számvevőségnél közszemlére, hogy ezen idő alatt érdekelt adózó felek a kivetési lajstromba betekinthetnek és netáni felszólamlásaikat és, pedig: 1), azon adózók, kik már a múlt évben voltak tőkekamat-adóval megróva, a lajstrom közzétételét követő 15 nap alatt; 2), azon adózók ellenben, kik ezúttal első ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt az adókivetés ellen közvetlenül a budapestvidéki m. kir. Pénzügyigazgatóságnál beadhatják. Kecskeméten, 1901. május hó 13-ik napján. Az adóügyi osztály. — Tanulmányut. Lányi Ernő, a hírneves zeneszerző, az egri főszékesegyház karnagya, tegnap városunkban időzött. Lányit tudvalevőleg Miskocz városa meghívta a létesítendő városi zeneiskola szervezésére s igazgatói székére. Lányi e meghívást elfogadván, az orsz. m. kir. zeneakadémia egyenes tanácsára Kecskemétre jött, városi zeneiskolánk, mint a vallás és közoktatásügyi miniszter által is elismert, minta-zeneiskola szervezetének s működésének tanulmányozására. Az itt látottak s tapasztaltak fölött teljes elismerését fejezte ki Szent-Gály igazgazgatónak, s a tanári karnak, kik tiszteletére — tanítás ideje lévén — a haladottabb növendékekkel, rögtönzött kis hangversenyt rendeztek. Lányi az intézet szervezeti szabályzatának egy példányát s az évi értesítőket magával vive, még az esti vonattal visszautazott Egerbe.