Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)
1919-10-09 / 24. szám
2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1919 október 9. Seregszemle iskoláink felett... Nagy szén-vakáció fenyeget. A kommunista rémuralom s a hosszú háború pusztításai után az iskolákra óriási feladatok várnak. Ezeknek kell felnevelni az uj magyar generációt, egy jobb, tanultabb, hazafiasabb s áldozatkészebb uj nemzedéket, mely a komoly tudás mellett a hazafiság, erkölcsi érzés, igaz keresztyéni lelkületet, a munka igaz szeretet magasztos értékeit szívja magába s ezekből valóban áthatott, tetterős férfiakat nevel a megujhódás jövendő évtizedeit élő. Oly nagy és oly sok munka, a közért való annyi áldozatkészség adhat csak reményt ennek a szerencsétlen ország boldog jövőjének megalapozásához, hogy minden erőnket latba kell venni az iskolák minél teljesebb munkájának elősegítéséhez, mert csak így lehet eredményes a magyar társadalom nevelő munkája az iskolákból kikerülő fiatalságra. Ezekből az indokokból tartjuk helyénvalónak a seregszemlét a megnyílt iskolák felett. Az az alább közölt adatokat az iskolák igazgatóságaitól szereztük be. Az elemi iskolákban — mint a középiskolákban is — a tanügy a kommunizmus bukása után nagy lendületet nyert. Az egészséges szellemmel együtt viszszaállt a régi szigorú fegyelem, amelynek jótékony hatását mutatja a tanulás iránt megnövekedett kedv és ambíció, amiket valósággal elzüllesztett a kommunista nevelés. Beiratkozott 3326 gyermek, 240-nel több, mint tavaly. Mindazáltal szomorú számok ezek, mert körülbelül 10 és félezer tankötelesnek ez alig 40 százaléka. Az első osztályba beiratkozók száma szokatlanul nagy, úgy, hogy 389 nem volt közülök elhelyezhető. Kerekes József felügyelő igazgató ezért 5 új első osztály felállítását kérte a városi tanácstól, aminek az helyt is adott. Ily új osztályokhoz szükséges tanerőket menekült tanítókból állítottak be. A háború alatt lefoglalt épületek közül hetet visszakaptak az iskolák s igy nem szorulnak ma kölcsönhelyiségre. A hittantanítás szervezése folyamatban van. A polgári leányiskola 22-én kezdte meg a tanítást 398 beiratkozóval. Ugyanez a létszám volt tavaly is. Fűtőanyaggal az iskola egyáltalán nem rendelkezik s nincs is remény rá. Maga a kultuszminisztérium adott utasítást, hogy minden percet használjanak fel, mert a fűtőanyagot nem képes biztosítani. A kegyesrendi főgimnáziumba 201 diák iratkozott be, 30-al több, mint a múlt évben. A régi intézet visszaszerzésére nincs sok remény, bár nevelési szempontokból égetően szükséges volna s minden követ megmozgatnak érte, így a tanítás a református egyház szives készségéből az uj kollégiumban s részben a rendházban folyik. A ref. kollégium növendékeinek száma 324 (tavaly 350). A tanítás az intézet visszaadása folytán most már zavartalanul folyik. Nagy gondot okoz a hatalmas kollégium fűtésének ügye. A számos iskolát magában foglaló épület nincsen ellátva fűtőanyaggal. A lelkes diákság vállalkozott most arra, hogy a városi erdőkből saját maguk teremtsék elő a szükséges fát. A régi magyar kollégiumok kedves családias romantikájának s az életre nevelésének oly szükséges visszatérését jelzi a tény. A reform, tanítónőképző intézetben szeptember 19-én kezdődött a rendes tanítás. Az eddig beírt rendes tanulók száma: az I. osztályban 10, a II. osztályban 20. Ezeken kívül a II. osztályba még 7 tanuló van fölvéve, akik a fenforgó körülmények miatt mindezideig nem jelenhettek meg. Az I. osztály növendékeinek száma azért csekélyebb, mert a postaforgalom szünetelése miatt a vidéket nem lehetett értesíteni arról, hogy I. osztály is lesz, amelyet tudvalevőleg a tanácsköztársaság be akart szüntetni. Az Angolkisasszonyok intézetében a felső leányiskola és tanítóképző működik. A leányiskola 1—V. osztálya 161 növendékkel bir, ebből az V. osztályra 20 esik. A tanítóképzőnek 3 évfolyama van 53 növendékkel. A múlt évben mindkét iskolának 2—2 évfolyama volt csak 73, illetve 33 növendékkel. A fűtőanyagot a fenntartó r kath. egyház valószínűleg biztosítani tudja. A főreáliskola meglepően sok tanulóval, 320-al dicsekedhetik (20 főnyi létszám emelkedés a múlt évihez) úgy hogy az első osztálból párhuzamos osztályt kellett felállítani. A régi, szűk intézeti helyiség igy nem felel meg, az uj reáliskola átadását azonban mindezideig eredmény nélkül kérelmezték. A fűtőanyag szükségletet 67 vagyonra fedezné, de erre nincsen kilátás. A felsőkereskedelmi iskolának az idén 80 tanulója van, szemben a múlt évi 100-zal. Legnagyobb részük helybeli, mivel a messzebb vidékiek nem jöhettek. Az intézetnek helyisége abszolút nincs, a tavalyi helyiséget az uj kollégiumban másik intézet foglalta el s igy ideiglenesen a Seiler-féle internátusban folyik a tanítás. Az újonnan megnyílt IV. évfolyamra 16-an iratkoztak be. A ref. jogakadémia hallgatóinak létszáma 68 (tavaly 224). A katonaviselt növendékek közül 60-an várják a miniszteri engedélyt vizsgájuk letételére. A létszámcsökkenés oka a zavaros viszonyok miatt a délvidéki s tiszántúli ifjúság elmaradása. A vizsgálatok egyébként zavartalanul folynak és a jogakadémiai élet egyre élénkül. A jogakadémia különben az egyetlen szerencsés kecskeméti intézet, ahol szénszünetre nincsen kilátás. A fentartó református egyház mindent elkövet, hogy külön kályhák beállításával és saját erdeinek kitermelésével a tanítás folytonosságát biztosítsa. A budapesti egyetem bezárása folytán nagyon fontos is akadémiánk zavartalan működése.* A háborús esztendők szénszünetei, a spanyolvakációs helyiségelfoglalások, késői tanévnyitások, korai tanévzárások, bizony nagyon hiányossá, mondhatni silánnyá tették a gyermekek ismereteit. Nagyon ráférne a tanulóifjúságra egy komoly esztendő végigtanulása. Sajnos — a jogakadémiát kivéve — minden iskolánál nagy szénszünetre van kilátás, ami megakadályozza, hogy az idén a háború előtti rendes mederbe folyhasson végre a féltett, drága magyar ifjúság nevelése és tanítása. Jét ideje s nagyon súlyos csapás volna a magyarság jövőjére, ha e közönséges bűntetteseket az elfojtott nemzeti indulat kitörése a forradalom mártírjaivá avatná. Hitünket, meggyőződésünket az események igazolták. Tegnap kelt hire annak, hogy a magyar kormány átvizsgáltatta a Károlyi-éra pénzkezelését. Megállapították, hogy Károlyi olvasatlan milliókat utaltatott át a rendelkezési alapba, abból többek közt Tisza István gyilkosának félmillió koronát utalt ki s óriási összegre megy az, amit tisztán saját céljaira fordított az államkasszából s amiből most Prágában főúri módon él. Az elfogatási parancsot a napokban adják ki ellene. Nem mártír lesz tehát Károlyi Mihályból, hanem oda fog kerülni, ahova való, a fegyházba, mint közönséges bűntettes, a szélhámos, hülye nemzetrontó. Elfogató parancs Károlyi Mihály ellen. Mikor a novemberi forradalom után testben és lélekben összetörve hazaértünk a vert, züllött sereg becsületes maradványaival Kecskemétre s átéltük a monarchia és Magyarország összeomlásának fájdalmas kínjait, éreztük azt a rettenetes bűnt, amit Károlyi Mihály hazájával és népével szemben elkövetett, előre láttuk a bukást az anarchia és bolsevizmus felé, láttuk a nyomorúságot, amely az ország egész lakosságára fog szakadni ; sokat tépelődtünk, hogy vájjon lesz-e ennek a temérdek bűnnek büntetése. Lesz-e még egyszer jogrend, amely Károlyi Mihály és társainak üzelmeit kideríti, őket bíróság elé állítja s kérlelhetetlen szigorú büntetést szab. Lázas tépelődések között erős hit fejlődött ki bennünk, hogy igenis eljő az íté A diktatúra egy rendelete kötelezte a gazdát, hogy háztartási alkalmazottját vagy cselédjét a munkabiztosítónál bejelentse és a bér után magas biztosítási járulékot fizettek. Egyben a béreket egy helybeli szovjetrendelet alaposan felsrófolta. A terror hatása alatt igen sokan megtették a bejelentést, a járulék befizetését azonban legnagyobb részük mindezideig nem teljesítette. A kommün bukása után mindannyian úgy véltük, hogy a jogfolytonosság helyreállván, a diktatúra fenti rendelete semmis és a törvénytelen kényszer alatt teljesített bejelentésből eredő követelések töröltetnek. Ámde egy plakát jelent meg a napokban a helybeli munkásbiztosító hivatal fizetési felhívásával, mely egy kormányrendeletre hivatkozik. Miután úgy tudjuk, hogy a kormány a járulékokat legalább is lényegesen le fogja szállítani, az eddig kivetett járulékok befizetésével igen helyes lesz, ha várnak a gazdák, — akik a törvény értelmében cselédjeik gyógykezeltetésére úgy is kötelesek, azokat tehát sérelem nem éri — mert a munkásbiztosító végrehajtási lépéseket úgy sem tehet. NAPI HÍREK. Szüret* Olyan régen, valamikor víg muzsika, hangos nóta járta ilyenkor . . . Enyhe, ragyogó őszi napsugár táncolt a hervadó őszi tájon, a sárga-piros hulló leveleken. Fehér ökörnyálak úsztak a tiszta levegőben s az azúrkék ég csendes mosolygása örök békességről beszélt . . . Ősz volt. Magyar ősz. Nem a bánatos hervadásé, virághullásé, hanem a gyümölcsszedő, dús szőlőgerezdet érlelő, verejtéket jutalmazó, drága magyar ősz, mely hozta be áldását a homokot túró, ugart törő, kérges magyar kéz sok-sok nehéz munkájára . . . ősz volt, az örömök derűs, kacagó ősze s a hervadás tündére csak mint csintalan nemző táncolt a rőt lombok között s jókedvében lenge pókhálót szőtt a napsugár tüköréül. Azt hittük akkor, hogy ez nem is lehet máskép, hogy a természet bölcs rendje egy szent örökkévalóság.